„A nyílt forráskód helyzetéről szóló legfrissebb hazai híradásokat figyelve olyan, mintha ugyanazokat az 5-6 éves cikkeket olvasnánk, amelyek reménykedve tárgyalják a nyílt forráskódú szoftverek (OSS) kilátásait a kormányzatban, az iparban és az oktatásban.
A cikkek alaphangja ugyanaz lehet: az OSS-alkalmazások olcsóbbak (akár ingyenesek), birtoklási költségeik (TCO) kedvezőbbek. A helyzet annak ellenére sem változott gyökeresen, hogy a válság intenzíven csapkod körülöttünk. Csupán az elmúlt negyedév történéseit tekintve körvonalazódik komolyabb, stratégiai jelentőségű váltás: a kormányok hozzányúltak oktatási és informatikai költségvetéseikhez, s az önkormányzatok az utolsó lyukat keresik a nadrágszíjaikon. Ám ennek a statisztikákban mérhető jele majd csak fél év múltán jelentkezik. Az operációs rendszerek terén komoly részesedést rabolt az Apple iOS-a, így a Linux részesedésének lassú növekedése megtorpant, de a Windows 7 sem hagyja magát. Az OSS terén komoly jelentőséggel bír az Android (és a többi mobilrendszer) hatása is. A desktop területén lassan és fokozatosan csökkenhet a telepített Office-szoftvercsomagok uralma amiatt, hogy mind többen térnek át az ingyenes és előfizetős online alkalmazások használatára. A szoftver egyre inkább szolgáltatássá válik, s ez a nyílt alkalmazásokat fejlesztők és forgalmazók számára biztató jel lehet, de ennél semmi több.Bizakodás után letargia
Európában már 2008-ban sokasodtak a biztató jelek; az év tavaszán, amikor az európai vita a Microsoft bírságáról folyt, az elemzői várakozások az OSS elterjedését jövendölték. Az Európai Bizottság végül is nem támogatta elég hathatósan azt az elképzelést, hogy a tagországokat arra sarkallják: intézményeikben nyílt forráskódú programokat használjanak. Az EU így nem lett hivatalosan a nyílt forráskód propagátora. Annak ellenére sem, hogy a szervezet a nyílt szabványú rendszerek mellett tette le a voksát, és létrehozta az Európai Interoperabilitási Keretrendszert, ajánlva, hogy az „európai közigazgatás a nyíltság irányába haladjon”. Ezért érthető az a letargia, amely az OSS táborát még tavaly is jellemezte.– Európa csak szóban pártolja a nyílt forráskódot – állították egy New York Timesban megjelent hír nyomán, amely szerint az Európai Bizottság közbeszerzés nélkül tárgyal a 36 ezerre rúgó Windows-licencmegállapodások meghosszabbításáról. A vádakra az EB azzal válaszolt, hogy Brüsszel a legnagyobb felhasználója a nyílt forráskódú megoldásoknak Európában (ez igaz), az intézményekben használt 250-féle open source szoftverrel. Az uniós munkát támogató 1200 szerver mindegyikén nyílt forrású szoftverek dolgoznak.
…
Nem található arra széles körű felmérés, hogy a világgazdaság egészében az OSS-alkalmazások gazdasági értéke miként viszonyul a tulajdonosi szoftverek által uralt informatikagazdasági ökoszisztémához. Csak feltételezni lehet, hogy az informatikai ipar és fejlesztés jelenlegi struktúrájára komoly csapást mérne, ha a tulajdonosi szoftverek által generált bevételek megszűnnének, de az is látható, hogy az OSS-megoldások nélkül komoly zavarokra lehetne számítani az internet működésében. Például a Statistic Finland szerint a finn vállalkozások 79%-a használ OSS-technológiákat (jelentős részben úgy, hogy nem is tudja, hogy nyílt forráskódú rendszert használ, elég számára az ingyenesség). A Gartner felmérése szerint pedig a tulajdonosi szoftverek 80%-a tartalmaz nyílt forrású technológiákat. A Gartner tavaly jelentette azt is, hogy minden második cég használ naponta nyílt forráskódú fejlesztést, annak szolgáltatásaira, funkcióira támaszkodik. Az IDC 2009-ben azt jósolta: az open source megoldásokból származó bevétel megháromszorozódhat 2013-ra. Ezt támasztják alá a hazai jelentések is, ugyanis a nyílt forráskódú termékek szolgáltatói is fellendülést várnak, bízva az open source technológiák rugalmasságában és a költségcsökkentés kényszerében.Látható, hogy a rendszerek vevői – legyenek üzleti vagy magánfelhasználók – a legmagasabb „felhasználói élményt” keresik, tehát az ideológiák a tulajdonosi és nyílt forráskódú rendszerek versenyében visszaszorulóban vannak. Ez az élmény egyszerre jelentkezik az alkalmazás kínálta szolgáltatásokban, az árban és a megcélzott eredmény elérésének támogatásában. Ez vezetett ahhoz, hogy Németország külügyminisztériuma tavaly a Linuxról visszamigrált Windowsra, de e gondolat jegyében tart az Egyesült Királyság a nyílt forráskódú megoldások felé, annak ellenére, hogy a brit Cabinet Office kiadványa megjegyzi: „Az open source megoldások bevezetése nem ad és nem kínál gyors és könnyű win-win szcenáriót (…) és az open source sem minden esetben olcsó.”…”
Forrás:
Brüsszel az open source legnagyobb felhasználója, Gábor György, Computerworld, 2012. március 13.
