közigazgatás: magyar

A Nefmihez kerülnek az államosított iskolák

Szerző: 2012. március 23.No Comments

„Elvi döntés született szerdán a kormányülésen arról, hogy nem a megalakuló járási kormányhivatalokhoz, hanem a Réthelyi Miklós által vezetett humáncsúcstárcához delegálják a 2013 januárjától államosított iskolákkal kapcsolatos oktatásirányítási feladatokat – tájékoztatták munkatársunkat kormányzati források.

„Nem is volt igazi opció, hogy a kormányhivatalok lássák el ezeket a feladatokat, hiszen a kontroll is az ő feladatuk, abszurd lenne, ha saját magukat ellenőriznék. Másrészt a járási hivatalok is januártól működnek” – mondták lapunknak.

Lapunk úgy értesült, az oktatásirányítás nyilvánvalóan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Hoffmann Rózsa által vezetett oktatási államtitkárságához kerül. A hét elején a parlamenti folyosón hallani lehetett olyan híreket, hogy a tárcánál az államosított iskolák felelőse Jávor András kereszténydemokrata közigazgatási államtitkár lesz, ezt viszont nem erősítették meg. A végleges kormánydöntés előtt – ahogyan ez a kormányülésen elhangzott –a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hatástanulmányokat készít az iskolák államosításának a finanszírozási kérdését illetően. Naszvadi György államtitkár a kiszivárgott hírek szerint azon az állásponton van, hogy egységesített rendszer legyen, az önkormányzatok lássák el az iskolák működtetését-üzemeltetését. Azaz ne kelljen külön szerződést írni, visszaszerződni, ha adott önkormányzat akarja fenntartani az intézményt. (A visszaszerződés lehetőségét csak a 2000 főnél népesebb települések számára biztosították volna a Hoffmann-koncepció szerint.) Kérdés: az államosítással az intézmények európai uniós társfinanszírozású projektjeire vonatkozó dokumentációnak az átadás-átvételéről is szó lesz-e.

„Pánik van, folyik az ötletelés…” – mondták kormánypárti polgármesterek lapunknak. – Az, hogy hatástanulmányt készítenek, nem baj. De most az látszik, hogy az állam, a gazdasági minisztérium az önkormányzatok pénzét szeretné úgy, hogy nem ad jogosítványokat, hiszen elveszik az oktatásirányítást is. Az ravaszkodás, hogy papíron a helyhatóság lenne az intézmények tulajdonosa, az iskolaüzemeltetés és a fenntartás a kötelessége. De ha a fenntartást szolgáló pénzeket beszedik, és egy közös alapból történik a finanszírozás, az kiegyenlítés lesz, és nem a leszakadók felemelése – fogalmazta meg a véleményét egy fideszes politikus.

A kormány szerint viszont a közpénzen fenntartott iskolarendszer széttagolt és igazságtalan, nem mérsékli a hozott hátrányokat, hanem erősíti, a kondíciókat a 3200 önkormányzat pénzügyi lehetőségei határozzák meg. Az állam csak akkor tud közel egyenlő esélyt biztosítani minden gyereknek, ha kézbe veszi az iskolák fenntartását, rendszeresen ellenőrzi a minőségüket, és egységes követelményeket ír elő – ez, azaz a centralizáció a kormányzati álláspont.

Arról egyelőre kormányoldalon sem tudtak munkatársunknak konkrét információt mondani, hogy a Réthelyi-tárca milyen keretek között végzi majd az oktatásirányítást. Van olyan elképzelés, hogy egy közel 170 oktatási egységet magába foglaló országos, járási szintű struktúrát, „hálózatot” hoznak létre. Ehhez és az oktatási rendszer államosított átfazonírozásához oktatáspolitikusok becslése szerint 200-300 milliárdos forrásra lesz szükség. (Kiszivárogtak korábban olyan információk, hogy a kormány az önkormányzatok helyi iparűzésiadó-bevételéhez fog hozzányúlni.) Kérdés az is, lekerül-e a napirendről a 11 ezer iskolaépület felmérése, leltározása, átvétele. De a közel 160 ezer pedagógus állami alkalmazásba vétele óriási feladat, emellett a bérek fizetése, a tanterv meghatározása is az oktatásirányítási szakmai hatáskörhöz tartozik. (Az állami általános iskolák igazgatóját a fővárosi, megyei kormányhivatal fogja kinevezni, a középiskolákét a kormányhivatal előterjesztésére az oktatásért felelős miniszter, legfeljebb öt évre.)

Egy jól működő önkormányzat sokkal jobban tudná működtetni, irányítani az iskolát, mint egy bürokratikus kormányhivatal vagy akár minisztériumi irányítási egység, hiszen ismerik a helyi viszonyokat, és azonnali, intelligens válaszokat adnak a felvetődő problémákra. Ráadásul a választók mindig a polgármestereken kérik számon az iskolával kapcsolatos döntéseket, „mert az önkormányzat van közel” – ez az alaphang a kormányoldalon a polgármesterek között.”

Forrás:
Népszabadság, Csuhaj Ildikó, 2012. március 23.