közigazgatás: magyar

A kormányhivatal minden beérkezett véleményt fontosnak tart

Szerző: 2012. április 6.április 9th, 2012No Comments

„…– Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablakok forgalma?
– A zalaegerszegi kormányablakban idén, 2012.03.27-ig 1056 fővel nagyobb volt a forgalom, mint a tavalyi első negyedévben összesen, Nagykanizsán ez a növekedés 343 fő. Zalaegerszegen a 2012. január-február havi kiugrást legnagyobb létszámban a nyugdíjrendszer változásai miatt megjelenő ügyfelek okozták .

– Társadalmi egyeztetésre bocsájtotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a járások kialakításáról szóló koncepciót. Az Önök megyéjéről mit érdemes tudni e tekintetben?
– A járások kialakításának folyamatát a járások kialakításáról szóló 1299/2011.(IX.1.) Kormányhatározat szabta meg. A Kormányhatározat kimondta többek között, hogy a járási székhely olyan település legyen, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra. A lehatárolás kialakításánál figyelemmel kellett lenni arra, hogy a járáson belül a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél. A székhely kijelölésénél figyelembe kellett venni a közlekedési infrastruktúra és a közúti-vasúti megközelíthetőség szempontjait, a tömegközlekedési lehetőségeket. A járások kialakítása során szervezeti szinten is szétválasztják az önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátását. A járásokban járási hivatalok, a fővárosban kerületi járási hivataloknak kell működni, amelyek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei lesznek. A járási hivatalok az államigazgatási feladatokat ellátó szervek – a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei és a polgármesteri hivatalok – bázisán, a működési feltételek és szervezeti kapacitás feladatokat követő átcsoportosításával történik.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szabott január 29-ei határidőig 16 észrevétel érkezett a járások kialakításának koncepciójához Zala megyéből. A www.kormany.hu portálon közzétett munkaanyag Zala megyében hat járás kialakítását fogalmazta meg, így e szerint Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Letenye és Zalaszentgrót lenne járásszékhely. A tervezett járásszékhelyek mindegyikén kormányablak is létesülne.

A jelenlegi állás szerint Zalaegerszeghez 79 település 100 ezer lakosa, Nagykanizsához 49 település 81 ezer polgára, Lentihez 51 település 22 ezer lakosa, Letenyéhez 26 település 17 ezer lakója, Keszthelyhez 33 település 55 ezer állampolgára, Zalaszentgróthoz pedig 20 település 16 ezer lakosa tartozik majd.

A járási rendszer kialakításának célja, hogy az állam közelebb kerülhessen az emberekhez, és a közigazgatás minden állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosított legyen. 2013 végére a hat járásszékhelyen felül további 4 városban – Hévízen, Zalakaroson, Zalalövőn és Pacsán – tervez még kormányablakot létrehozni a Kormány. Ezekben a városokban jelenleg is működnek okmányirodák.

A társadalmi egyeztetés keretében beérkezett 16 javaslat szakmai értékelésekor igyekeztünk a lakosság érdekeit szem előtt tartani, azaz hogy a lakóhelyükhöz a lehető legközelebb intézhessék államigazgatási ügyeiket. A fő szempont az volt, hogy 30 kilométeres körzeten belül elérhető legyen az adott járási székhely. További alapelv volt, hogy a kormányhivatal minden beérkezett véleményt fontosnak tart, valamennyi javaslatot meghallgat. Minden település lehetőség szerint kerüljön abba a járásba, ahol a legjobban érzi magát, ugyanakkor szakmailag indokolható, védhető legyen a járás-váltás és ne sérüljön az állampolgárok érdeke. Ebből a szempontból kizárólag a települések közös önkormányzati hivatal kialakítására irányuló motivációja nem minden esetben volt elégséges a járás-váltáshoz.

A 16 javaslatból 1 kérés érkezett újabb járás kijelölésére, melyet nem tudtunk támogatni. Zalakaros és 16 környező település kérte azt, hogy zalakarosi központtal önálló járást alkothasson. A kormányhivatal alaposan megvizsgálta a kérést, amely azonban szakmailag nem indokolható. Bár Zalakaros komoly turisztikai múlttal rendelkező szépen fejlődő város, az újabb járás kialakítását kezdeményező települések 30 kilométernél közelebb fekszenek Nagykanizsához, a korábban kihelyezett ügyfélfogadást tartó államigazgatási szervek egy része a rendkívül alacsony ügyfélforgalomra tekintettel megszüntette szolgáltatását. A kialakult kötődések és a közelség azt indokolja, hogy a nagykanizsai járás részeként működjenek ezek a települések. A zalakarosi kormányablak megnyitásával biztosított lesz az igényeknek megfelelő hivatali ügyintézés a városban, és reményeink szerint 2013 végén közel 3000 államigazgatási ügyben kereshetik fel a zalakarosi kormányablakot a városban és a környező településeken élő állampolgárok.

15 javaslat a járási körzethatárok megváltoztatására vonatkozott, melyből 14 az állampolgárok érdekeinek szem előtt tartásával támogatható. Szakmailag nem volt indokolható viszont Nova önkormányzatának kérése, amely a 13 kilométerre lévő Lenti helyett a 32 kilométeres távolságra fekvő Zalaegerszeghez szeretne tartozni. A település jelenleg Becsvölgyével alkot körjegyzőséget, az összlakosságszámuk azonban nem éri el a 2000 főt. Az átsorolás iránti kezdeményezést kizárólag a közös önkormányzati hivatal fenntartása motiválta, azonban a novai polgárokra nézve súlyos hátrányt jelentene az államigazgatási szolgáltatások elérhetősége szempontjából. Nova a leggyorsabb úton Lentitől 13 km-re, Zalaegerszegtől 32 km-re fekszik. Továbbá Nova közigazgatási területe közre fogja és ezáltal elzárná Barlahida község területét a Lenti járás többi részétől. Barlahida járási besorolásának módosítását pedig nem kezdeményezték.

Sajátos helyzet alakult ki Szentpéterúr esetében, mert a képviselő-testület több alkalommal is megváltoztatta a véleményét. A végleges álláspontunk megfogalmazásakor a településnek az eredeti előterjesztés szerinti Keszthelyi járáshoz való besorolását támogatta a kormányhivatal.

Ligetfalva község polgármestere a 100 fő alatti kistelepülés Keszthelyi járásba sorolását kérte a koncepcióban szereplő Zalaegerszegi járás helyett. A település jelenleg is a Keszthelyhez tartozó Zalacsánnyal alkot egy körjegyzőséget. Keszthelytől 21 km-re, míg Zalaegerszegtől 24 km-re fekszik. A kötődése a Balaton-parti városhoz markánsabb, ezért támogattuk a változtatást, ahogy Petrivente kezdeményezését is, mi szerint Nagykanizsa helyett Letenyéhez kíván tartozni. Gutorfölde, Csertalakos és Szentpéterfölde képviselő-testületei kezdeményezték, hogy Lenti helyett Zalaegerszeghez tartozzanak. A három település jelenleg egy körjegyzőséget alkot, Zalaegerszegtől 26-30 km, Lentitől 20-23 km távolságra fekszenek. Tekintettel a kialakult térségi kapcsolatokra és arra, hogy az ingázók 95 %-a, a középiskolai tanulók 90%-a Zalaegerszegen dolgozik, támogattuk az eredeti tervezethez képest a járási besorolás módosítását.

Támogattuk Zalaszabar kérését is, hogy a kialakult kapcsolatrendszer miatt ne a keszthelyi, hanem a kissé távolabbi nagykanizsai járáshoz csatlakozzon. Pacsa és Zalaigrice közösen indítványozta, hogy a keszthelyi járás helyett a zalaegerszegihez tartozzanak, a polgármesterek kérése ebben az esetben is méltányolható volt, mert a munkába járók és a diákok többsége a megyeszékhelyre utazik nap, mint nap.

A járások és járási hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként, kirendeltségeiként jönnek létre 2013. január 1-jével. Legfontosabb feladatuk a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerülnek a jegyző – kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője – hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi, körzeti, városi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.

A járási hivatalok szervezetébe kerülnek az okmányirodák is, emellett a járási hivatal szakigazgatási szerveinek ügyfélszolgálati kirendeltségei is (pl. földhivatal, nyugdíjbiztosító, kerületi állatorvosi hivatalok, népegészségügyi szakigazgatási szerv stb.), biztosítva, hogy 2013 végére valóban megvalósulhasson minden járás területén az egyablakos ügyintézés. A járásszékhelyek mellett – a jelenleg működő okmányirodák bázisán – létrejönnek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatai, azaz a járási kormányablakok. A járási rendszer szakmai megalapozása érdekében kutatóintézeti szakmai tanulmány készült, amely sokrétűen tárta fel a járások történelmi előzményeit, s európai gyakorlatait. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ennek alapján dolgozta ki az államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztására irányuló szakmai javaslatait. A járási rendszer kialakítása része a területi közigazgatás átfogó reformjának, amelynek finanszírozásához a kabinet döntése alapján nyolc uniós forrást csoportosítanak át. A járások székhelyeit és a járások illetékességi területeit Kormányrendelet fogja meghatározni, amelyet 2012. június 30-ig alkotnak meg. A kormányhivatalok részéről a lehatárolás véleményezése befejeződött, a kialakuló 6 járásból álló struktúra, és a várhatóan kiépítésre kerülő települési ügysegédek rendszere biztosítani fogja, hogy a járási hivatalok szervezeti egységeként működő járási kormányablakok kialakítása tegye lehetővé, hogy az ügyfelek a hivatali ügyintézés lehetőségéhez gyorsan és egyszerűen hozzáférjenek.

A kistelepülésen élők nem kerülnek hátrányba az intézkedéssel, ügysegédek útján lehetőség lesz helyben is minden ügykört kezdeményezni. Továbbá folyamatban van az e-közigazgatási lehetőségek bővítésének felmérése, amely tovább egyszerűsíti az állampolgárok ügyeinek intézését. 2012. március 13-án a polgármesterek számára összehívott értekezleten is tájékoztattuk a települések vezetőit, az ismert és várható változásokról, és válaszoltunk a felmerült kérdésekre.”

Forrás:
A kormányhivatal minden beérkezett véleményt fontosnak tart – interjú Rigó Csabával, Zala Megye Kormánymegbízottjával, Belföldi hírek, 2012. március