„Átfogó jelentés készült a vállalati kutatás-fejlesztési helyzetről.
Magyarország kutatás-fejlesztési ráfordításai a GDP arányában bővültek ugyan, de a vállalati ráfordítások alacsonyak; sok a jó és megvalósítható ötlet, de elégtelen azok menedzselése, az informatika pedig kitörési pont lehet az innovációban – egyebek mellett ez derül ki a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) gondozásában elkészült és kedden bemutatott Vállalati KFI jelentésből.
A sajtótájékoztatón Mészáros György, a NIH elnöke a hivatal szolgáltató jellegének erősítése mellett érvelt, amelyet a kis, induló vállalkozások forrás- és információszűkével indokolt. A hivatal a jövőben igyekszik felkarolni az innovatív elképzelésekkel rendelkező vállalkozásokat, és segítséget nyújt az ötletek menedzselésében is annak érdekében, hogy minél kevesebb hazai ötletet valósítsanak meg külföldön.
Szabó István, a NIH Vállalati KFI jelentésért felelős főosztályának vezetője az MTI kérdésére hangsúlyozta, hogy a jelentésben a különböző forrásokból fellelhető adatokat rendszerezték. Javaslatokat a függetlenség érdekében szándékosan nem fogalmaztak meg, ezzel is a tényeken alapuló politikaformálást szeretnék erősíteni – tette hozzá.
Szabó István szerint a jelentés segítséget és támpontot nyújthat a közigazgatás és a vállalatok számára is. Előbbit az elemző munka során tett fontos megállapításokra, míg az utóbbit arra alapozta, hogy ha egy vállalat a külföldi piacokon is helyt akar állni, hatványozottan van szüksége innovatív megoldásokra.
A jelentés szerint Magyarországon az innovációt megalapozó kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke 2001 és 2009 között a GDP 1 százalékát sem érte el, 2009-ben azonban 1,17, 2010-ben pedig 1,16 százaléka volt, ez is elmarad azonban a 2 százalékos uniós átlagtól.
A vállalati K+F ráfordítások aránya 2010-re elérte ugyan a 61 százalékot, de ez is elmarad a fejlett országokra jellemző kétharmados mértéktől.
Magyarország a mérsékelt innovátor csoport tagja, a 19. helyen áll a tagállamok között. A jelentés készítői szerint a KFI területen a legnagyobb kihívást a kevés high-tech vállalkozás, az ugyancsak alacsony számú a globális piacon is versenykése szolgáltatás és termék és az alacsony nemzeti szintű KFI ráfordítás jelenti. Problémát jelent a természettudományos és műszaki szakemberek alacsony száma, és a szabadalmi aktivitás elégtelensége.
A 2007-től megfigyelhető erőteljes bővülésnek köszönhetően az infokommunikációs szolgáltatásokban 2010-re majdnem annyi kutató-fejlesztő dolgozott, mint a gyógyszeriparban. Szembetűnő ugyanakkor, hogy az egy kutatóra jutó K+F ráfordítás az infokommunikációs szolgáltatásokban a gyógyszeriparénak csak töredéke.
A kiosztott sajtóanyagban Márkus Csaba, a jelentés elkészítésében közreműködő Deloitte Zrt. üzletág-igazgatója kiemelte, hogy Magyarország vonzó K+F központtá válhat, és 8 év múlva duplájára emelkedhet az ország GDP arányos K+F ráfordítása, ha 2013 elejéig lezárul a K+F szabályozási és kedvezményrendszer kialakításának folyamata. Ehhez szükség van a kkv-k számára speciális kedvezmények biztosítására, az eseti támogatási lehetőségek számának csökkentésére, valamint adózási és pályázati-támogatási lehetőségek összehangolásának továbbvitelére.”
Forrás:
Átfogó jelentés készült a vállalati kutatás-fejlesztési helyzetről, Kisalföld/MTI, 2012. április 10.
Vállalati KFI jelentés, Nemzeti Innovációs Hivatal, 2012. április 10.
Jelentés a vállalati KFI helyzetéről 2012, Nemzeti Innovációs Hivatal/Nemzetgazdasági Minisztérium/Központi Statisztikai Hivatal/Deloitte Zrt., 2012. április 6. (pdf)
