„A kormány a Széll Kálmán terv 2.0 rendelkezéseihez híven döntött a megtett út alapján számított útdíj fizetési rendszer bevezetéséről. Jelenleg még csak kormányhatározat rögzíti a fontosabb elvárásokat, végleges jogszabály a nyár elején várható.
Az e-útdíj bevezetéséről szóló kormányhatározat felhívja a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjenek a rendszer beszerzéséhez, a díjszedési szolgáltatás finanszírozásához tízéves időtávra szükséges, nettó jelenértéken számított 214,5 milliárd forrás, illetve kötelezettségvállalás biztosításáról.
Ilyen, a megtett távolsággal arányos útdíj egyébként nem ismeretlen Európában, hasonló működik Szlovákiában és Ausztriában is – mutatott rá dr. Vizi András. A rendszer lényege, hogy a gépjárműbe beépítésre kerül egy elektronikus berendezés, az útdíjjal kell feltölteni, az eszköz pedig a jármű által megtett távolság alapján von le a feltöltött összegből.
Az elektronikus díjszedést a tervek szerint a gyorsforgalmi és az országos közúthálózat főúti külterületi szakaszain vezetik be a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművekre 2013. július 1-jével.
A közlekedők, egy fedélzeti eszköz beépítése után, kapuk és megállítás nélkül haladhatnak a díjköteles szakaszokon, úthasználatuk mértékét, jogosultságukat elektronikusan ellenőrzik. Az ennél könnyebb járműveket és a buszokat továbbra is időalapú díjjal lehet használni a díjfizetéssel érintett utakon.
A gépjárművek tengelye alapján
A határozat szerint a tehergépjárművek tengelye fogja majd a díj összegét meghatározni. Azt már lehet tudni, hogy J2 kategóriába fog tartozni a kéttengelyes, J3 és J4-be pedig a három illetve négy vagy több tengelyes jármű. A J2 és J3 között 15 százalék, míg a J3 és J4 között 20 százalék lesz az eltérés.A tervek úgy szólnak, hogy a 3.5 tonna alatti járművek és a buszok fél év múlva akár önként is csatlakozhatnak majd az elektronikus díjfizetési rendszerhez. Az persze csak a jövőben fog kiderülni, hogy érdemes lesz e csatlakozni, nagyon sok múlik a díjak összegén és persze azon is, miképp emelkednek az új rendszer miatt.
Az elektronikus rendszert fokozatosan kívánják bevezetni, jelenleg tíz év alatt összesen 214,5 milliárd forint költséggel számol a kormány, ám ezt az összeget a kiépíteni kívánt infrastruktúra még jelentősen befolyásolhatja.
A szlovák gyakorlat
A D.A.S. JogSzerviz szakértője a szlovákiai példát ismertetve hangsúlyozta, ott szintén a megtett úttal arányos díjat kell fizetni; a rendszer lelke a járműbe épített eszköz, amit a kijelölt benzinkutakon lehet feltölteni, ám a rendszer legnagyobb hibája éppen a feltöltő helyek relatív kis száma. Ezért gyakran előfordul, hogy egy-két kilométerrel a feltöltő hely előtt merül le a pénz az eszközről, az ilyen kutak előtt pedig rendszeresen figyelnek rendőrök, és számos esetben bírságolnak.A szlovák útdíjak egyébként a legmagasabbak közé tartoznak Európában, például egy négytengelyes, 12 tonnás, EURO III-as teherautó kilóméretenként 0,199 Euró díjat köteles fizetni. A bírságok Szlovákiában nagyon magasak, 1.300 eurót szabhat ki a rendőr, ha valaki díjfizetés nélkül használta az adott útvonalat. Ha ehhez hozzátesszük, hogy viszonylag kevés helyen lehet feltölteni az útdíjat, elég sötét képet kapunk a szlovák rendszerről. Szakértők szerint egyébként a szlovákok szigorúságának részben az az oka, hogy a rendszer kiépítése jóval drágább lett a tervezettnél.
Azt természetesen még nem lehet tudni, hogy a magyar útdíj-fizető rendszer milyen lesz, remélhetőleg a kialakítás során figyelni fognak majd a jól működő európai példákra – emelte ki dr. Vizi András.
Előzetes számítások
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az előzetes számítások és a nemzetközi tapasztalatok alapján úgy prognosztizálja, hogy a beruházás néhány éven belül megtérül. A becsülhető maximális díjbevétel az első évtizedben tízszeresen haladhatja meg a költségeket, a többletforrásokat pedig a teljes közlekedési szektorba kell visszaforgatni, elsősorban a díjas útszakaszokon, majd a közúthálózat egyéb részein hasznosulhatnak.A célszerű felhasználási sorrend szerint a bevétel a meglévő infrastruktúrák fenntartása után a PPP konstrukcióban megépített és üzemeltetett autópálya-szakaszok rendelkezésre állási díjaira, ezt követően pedig az új fejlesztésekre (például: uniós projektek hazai önrésze) fordítható.”
Forrás:
Európában sem ismeretlen az elektronikus útdíj tervezett rendszere, [origo], 2012. május 17.
