„…Dolgozatunk első részében az információs társadalom elméleti megközelítéseinek összegyűjtésére vállalkozunk, hiszen a téma multidiszciplináris megközelítést igényel. Műszaki és közgazdaság-tudományi elképzelések mellett a fejlesztői, a geográfusi és a társadalomtudományi megközelítések főbb elemeire is rávilágítunk, a főbb fogalmakat és kapcsolódó elméleteket írjuk le.
A dolgozat második része a különböző megközelítések során alkalmazott mérési módszerek, az összehasonlíthatóság alapjául szolgáló adatok összegyűjthetőségéről és felhasználhatóságáról szól.
Ezzel párhuzamosan az elmúlt húsz év magyar helyzetének bemutatására törekszünk, a különböző információs társadalomhoz kapcsolható kutatások és adatsorok bemutatásával. A leíró jellegű rész alapot ad arra is, hogy megfogalmazzuk a témával kapcsolatos hipotéziseinket, amikkel véleményünk szerint sikerül rávilágítani az eddigi magyar felmérések hiányosságaira.
A harmadik részben a felsorolt három hipotézis verifikálására teszünk kísérletet, aminek során rávilágítunk arra, hogy az elmúlt években megindult új adatgyűjtés miként szolgálhat területi alapú vizsgálatok elemeként a témában. A vizsgálathoz számos helyről gyűjtöttünk primer adatokat, felhasználtunk korábbi kutatások adatbázisait, amiket szekunder elemzésre használtunk és magunk is lefolytattunk egy online kérdőíves kutatást, amelynek mintavételéhez és az adatfelvétel területi lehatárolásához a korábban elvégzett vizsgálatok szolgáltak alapul.”
Forrás:
Magyar települések az információs társadalomban : Infokommunikációs technológiák hatása a területi különbségekre települési és a helyi társadalom szintjén; Tóth Péter; Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola; 2012. május (pdf)
