„Több ponton közérdeket sértenek a Művészetek Palotája, illetve a felsőoktatási kollégiumok üzemeltetésére kötött szerződések – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék. A projektek úgynevezett PPP konstrukcióban, magáncégek bevonásával jöttek létre 2004-2005-ben. Az ÁSZ szerint a szerződéseket az állam számára előnytelenül kötötték meg, így viszont nem gazdaságos a közpénzek felhasználása.
A PPP konstrukcióban megvalósult projektek közül kulturális területen a Művészetek Palotáját, a felsőoktatás területén a kollégium beruházási programot a 2006. és a 2007. években már ellenőrizte az Állami Számvevőszék. Ez alapvetően a fejlesztési programok előkészítésére és megvalósítására irányult, a működtetésről, a szerződéses feltételek teljesüléséről akkor még nem állt rendelkezésre elegendő információ. Ez, valamint a közpénzfelhasználás nagyságrendje indokolta a projektek utóellenőrzésének elvégzését – vezette fel a sajtótájékoztatót Makkai Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője.
Az ellenőrzött projektek során a magánpartnerek – saját forrásból, valamint bankhitelből – hosszú lejáratú szerződések alapján építették meg, vagy újították fel, és üzemeltetik a létesítményeket bérleti-szolgáltatási díj fejében. Az utóellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a projektek során érvényesületek-e az állam érdekei, vagyis, hogy a közpénzeket gazdaságosan, ellenőrzötten, a társadalom számára hasznosan használták-e fel.
Milliárdos ráfordítás
A Művészetek Palotája (MÜPA) rendelkezésre állási díja és közmű költsége a 2005. évi átadástól 2010 végéig 40,4 milliárd forint költségvetési kiadással járt. A 2035-ig tartó futamidő alatt a prognosztizált rendelkezésre állási díj – 2011. évi átlagárfolyamon – várhatóan további közel 200 milliárd forint költségvetési kiadást jelent – jelentette ki Makkai Mária. Hozzátette: a Művészetek Palotájára fordított állami kiadások összege az ellenőrzött – 2007-2010 közötti – időszakban évente átlagosan 13,3 milliárd forint volt.A felsőoktatás kollégium beruházási programja keretében a 2004-2011 közötti időszakban 15 felsőoktatási intézménynél 24 projekt – ezen belül 8 diákotthon létesítése és 16 kollégium rekonstrukciója – valósult meg PPP konstrukcióban. A jellemzően 20 éves kötelezettségvállalással járó fejlesztések eredményeként az új diákotthonokban 4460 férőhelyet alakítottak ki és közel 13 ezer kollégiumi férőhelyet korszerűsítettek. A 2006-2010 között a létesítmények üzemeltetésére 10,3 milliárd forintot költött az állam, és a futamidő végéig várhatóan további 65,3 milliárd forint központi költségvetési forrásra lesz szükség – mutatott rá az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője.
Előnytelen a MÜPA szerződése
Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés során megállapította, hogy a PPP konstrukcióban megvalósult beruházások szerződései több ponton is sértik a közérdeket. Azok feltételei ugyanis nem biztosítják az állami megrendelő, ezáltal a társadalom érdekeinek érvényesülését – összegezte az ellenőrzés legfontosabb megállapításait Makkai Mária.Utóbbi megállapítást jól példázza, hogy a MÜPA esetében a szerződés szerint az állam euróban fizet a működtető cégnek, holott a díj több mint 50%-ban olyan üzemeltetési és felújítási tételekre nyújt fedezetet, amelyek a magánpartnernél forintban merültek fel. Ez az ÁSZ szerint kockázatos, valamint az államnak árfolyamveszteséget jelent. További probléma, hogy a szerződésben nem határozták meg részletesen a műszaki üzemeltetés elvárt szolgáltatási paramétereit, így azokat nem is lehet ellenőrizni. Az egyösszegű, átalány jellegű üzemeltetési díjtétel pedig nem teszi lehetővé a részfeladatok gazdaságosságának megítélését.
A jelentés részleteit ismertetve Horváthné Herbáth Mária ellenőrzésvezető kifejtette, hogy az állami partner számára jelentős többletterhet jelent az eszközök eredeti állagának helyreállítását, korszerűsítését meghaladó felújítások finanszírozása. Kiderült továbbá, hogy a felújítási-eszközpótlási alapok terhére olyan karbantartási munkálatokat is végeztek, amelyet a szerződés szerint az üzemeltetési díjból kellett volna fedeznie a magánpartnernek. Ez annak a következménye, hogy a szerződésben nem határozták meg részletesen az üzemeltetési szolgáltatások tartalmát, ezért azok szerződés szerinti teljesítése nem volt körűen kontrollálható – szögezte le Horváthné Herbáth Mária.
Az ÁSZ jelentésében rámutat, hogy a Művészetek Palotája kulturális tevékenysége eredményes volt, a látogatottság, a jegybevétel alapján biztosított volt a közpénzfelhasználás társadalmi hasznosulása. A létesítmény kihasználtsága a 2007-2010 közötti időszakban átlagosan 80% feletti volt. A kultúráért felelős minisztérium ugyanakkor nem határozta meg a létesítmény működtetésével elérni kívánt kulturális, gazdasági és társadalmi célokat.
Kollégiumi kockázatok
Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a kollégiumi beruházási program projektjeinél a kockázatok megosztására vonatkozó szerződéses rendelkezések nem feleltek meg a közszféra érdekeinek – mondta el Makkai Mária felügyeleti vezető. A szerződések szerint ugyanis a felsőoktatási intézmények viselik a pénzügyi kockázatok – árfolyam, kamat, infláció – többségét, ami a megrendelő intézmények számára a kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt jelentős többletterhet jelentett a tervezetthez képest.Az ÁSZ szerint a diákotthonok és felújított kollégiumok műszaki üzemeltetése megfelelt a szerződésben foglaltaknak, a megrendelői és felhasználói elvárásoknak, a PPP konstrukció gazdaságossága azonban nem igazolódott – jelentette ki Horváthné Herbáth Mária ellenőrzésvezető. Az egy férőhelyre jutó üzemeltetési és közüzemi kiadások ugyanis a PPP konstrukcióban megvalósult diákotthonoknál 17%-kal, a felújított kollégiumoknál 2,2%-kal magasabbak voltak a hagyományos működtetésű kollégiumok fajlagos mutatóinál.
A jelentés arra is kitér, hogy a fejlesztések eredményeként javultak a hallgatók lakhatási feltételei. A PPP konstrukcióban működő létesítmények kihasználtsága az ellenőrzött időszakban összesen 95%-os volt. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy 2011-ben alacsony, illetve csökkenő mértékű volt a vidéki, kisebb vonzáskörzetű felsőoktatási intézmények diákotthonainak, korszerűsített kollégiumainak kihasználtsága. Ez annak a következménye, hogy a projektek kidolgozása során nem vettek figyelembe hosszútávú – például demográfiai – folyamatokat.
Javaslatok
Az ellenőrzés megállapításai alapján a Művészetek Palotája projekthez kapcsolódóan az ÁSZ javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy tegyen intézkedéseket az üzemeltetési szolgáltatások tartalmának, paramétereinek tételes, ellenőrizhető meghatározására, a teljes körű elszámoltathatóság biztosítására. Emellett a Számvevőszék indítványozta az ellenőrzött kulturális és felsőoktatási projektek előnytelen szerződéses feltételeiből eredő károk miatt a felelősség kivizsgálását, a vizsgálat eredményének ismeretében a felelősségre vonásra és a károk enyhítésére irányuló intézkedések megtételét.”
Forrás:
Közpénzek a magánszektorban; ÁSZ Hírportál; 2012. július 17.
