A közpénz nem csak kiadás, hanem befektetés is – új szemléletre van szükség a közkiadások területén

„A közkiadások csökkentésének az lenne a legcélszerűbb módja, ha eredményességi követelményeket állítanának fel minden egyes adóforint elköltéséhez – jelentette ki az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács közös rendezvényén, a Magyar Nemzeti Bank székházában. Domokos László hozzátette: a közpénzeket nemcsak elkölteni, hanem befektetni is kell, ez ugyanis hozzájárul a gazdasági növekedéshez.

Az Állami Számvevőszék nem készít makrogazdasági prognózisokat, így a költségvetésről készült véleménye szűkebb értelmű – kezdte beszédét Domokos László. Az ÁSZ elnöke kifejtette, hogy a költségvetéssel kapcsolatos viták általában a bevételi oldalról szólnak. Ha a kiadási oldal mégis szóba kerül, akkor sok közgazdász csak az állami kiadások csökkentésének fontosságát hangsúlyozza, kevés szót vesztegetve a kiadások eredményességére.

Mennyiség és minőség
A költségvetési kiadások mennyiségét és minőségét azonban nem szabadna elválasztani egymástól – közölte Domokos László. Hozzátette: az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai is megerősítik, hogy a közkiadások mérséklésének a legcélszerűbb útja az lenne, ha eredményességi követelményeket támasztanának minden adóforint elköltésével szemben, és csak azokat a közkiadásokat hagyná jóvá az Országgyűlés, amelyek az eredményességi minimumkritériumoknak megfelelnek.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint alapvetően rontja a közpénzek eredményes felhasználását, hogy gyakran hiányzik vagy hiányos a célok meghatározása, emellett nem határozzák meg pontosan a mérési kritériumokat. Ez – természetesen – azonnal felveti az elszámoltathatóság kérdését is, hiszen célok és kritériumok híján a közpénz felhasználója csak azért tehető felelőssé, hogy szabályosan költötte-e el a pénzt, de a célszerű és eredményes elköltés nem számon kérhető – fejtette ki Domokos László.

Eredményszemlélet
Az elszámoltathatóságot tovább rontja, hogy a költségvetési szervek információs és számviteli rendszere sem teszi lehetővé, hogy egy-egy szervezet gazdálkodásáról, közpénz-felhasználásáról megbízható képet kapjunk – folytatta Domokos László. Ez nem csak, sőt nem is elsősorban a külső ellenőrökre igaz, hanem magának a költségvetési intézménynek a vezetőire is, nem is beszélve a felügyeleti szervekről. A költségvetési számvitel pénzforgalmi szemlélete sok esetben torz képet ad a gazdálkodás eredményességéről – tette hozzá az elnök.

Az ÁSZ tavaly ellenőrizte valamennyi megyei önkormányzat és megyei jogú városi önkormányzat, valamint 63 városi önkormányzat pénzügyi helyzetét. A pénzügyi folyamatok jobb megértése érdekében az ÁSZ új elemzési módszert dolgozott ki, az úgynevezett CLF módszert, amelynek segítségével szét lehetett választani a vagyonnal kapcsolatos, illetve a feladatokkal közvetlenül összefüggő bevételeket és kiadásokat, egyszerűbben fogalmazva a folyó működési és a fejlesztési célú bevételeket és kiadásokat.

Domokos László kijelentette, hogy az ÁSZ tavaly végzett önkormányzati ellenőrzései rávilágítottak, hogy a helyhatóságok – illetve az egész közszféra – pénzügyi beszámolási rendszere nem tükrözi megfelelően a közgazdasági értelemben vett valós pénzügyi helyzetet. Ezért az ÁSZ folyamatosan konzultál az önkormányzati érdekképviseletekkel, és részükről is hangsúlyosan fogalmazódott meg az igény a költségvetési információs rendszer átfogó korszerűsítésére – mondta el Domokos László.

Uniós pénzek
Az Állami Számvevőszék elnöke elmondta, hogy az ellenőrzések során kiderült, hogy számos uniós forrásból megvalósult beruházás esetén állami intézmények, önkormányzatok nem számoltak a megvalósuló intézmény esetenként 20-30 éves fenntartási költségeivel. Pedig az üzemeltetést hosszú évekre vállalták. Domokos László megfogalmazása szerint ez olyan, mint egy „ketyegő bomba”, hiszen például számítástechnikai fejlesztések híján egy intézmény nem lehet 30 év múlva is működőképes.

Domokos László kifejtette, hogy az ellenőrzések során, leginkább az uniós pénzek esetében találkoztak azzal a szemlélettel, miszerint ezeket a forrásokat nem befektetik, hanem elköltik. Természetesen az ÁSZ is szorgalmazza a Magyarország rendelkezésére álló uniós források minél teljesebb felhasználását – tette hozzá az elnök. Ugyanakkor rendkívül veszélyes és kockázatos, ha nem körültekintően és minden körülményt mérlegelve veszik igénybe ezeket a támogatásokat.

Közpénzek a magánszektorban
A költségvetés kiadási oldala hatékonyabbá tételének izgalmas kérdése a közintézmények és a magánvállalkozások együttműködése, becenevén a PPP – közölte Domokos László. Ilyen programokat is sokat ellenőrzött az ÁSZ, lehangoló tapasztalatokkal – tette hozzá. Összességben elmondható, hogy ezek a PPP beruházások nem teszik hatékonyabbá a közpénzek felhasználását. 15-20 év alatt általában 50-100%-kal több közpénzbe kerülnek az ilyen konstrukciókban megvalósított fejlesztések, ahhoz képest, mintha hagyományos módon hajtották volna végre a beruházást.

A közintézmények és magánvállalkozások együttműködésére máshol nyílhat lehetőség – vetette fel az ÁSZ elnöke. Egy ilyen terület az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kihasználatlan épületek közös hasznosítása, a vagyongazdálkodás megújítása, ezáltal a hatékonyság növelése – fejtette ki Domokos László. Ezeket az épületeket a magántőke bevonásával a helyi gazdaságfejlesztést szolgáló intézményekké kellene átalakítani, de úgy, hogy az épület köztulajdonban marad.

Az ilyen és ehhez hasonló programok esetében beszélhetünk arról, hogy a közvagyon nem elfekvő tőke és a közpénz nem csak kiadás, hanem befektetés is, amely hozzájárul helyi és országos szinten egyaránt a gazdaság növekedéséhez – zárta beszédét az ÁSZ elnöke.”

Forrás:
Domokos László: A közpénz nem csak kiadás, hanem befektetés is – új szemléletre van szükség a közkiadások területén; ÁSZ Hírportál; 2012. július 16.;

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.