„Alprogramokra osztott keretösszegek helyett beérkezési sorrendben oszthatja szét vidéken a plusz mikrohitelpénzt a kormány az Új Széchenyi-tervben – vélik szakértők. Az NFÜ egyelőre titkolózik, és nem tudni azt sem, hogy ez mekkora összeg lesz az adott operatív program teljes vállalkozásfejlesztési keretére szánt 81 milliárdból. A közép-magyarországi forrás közben már 9 milliárdnál jár.
Egy decemberi kormányhatározat módosításával 81 milliárd forintra nőtt a gazdaságfejlesztési operatív programnak – a közép-magyarországi régió kivételével az ország összes régiójára vonatkozó – mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó kerete (GOP-2.1.1.). A forrásemelés részleteivel kapcsolatban lapunk megkereste a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) azzal a kérdéssel, hogy a forrásnövelésből mekkora összeg jut a kimondottan a mikrovállalkozások fejlesztését célzó 2.1.1-11/M alkiírásra, melynek eredeti keretét már kimerítették a pályázó mikrocégek.
Az NFÜ konkrét összeget nem említve azt válaszolta: a cél az, hogy a GOP-konstrukció teljes keretösszegének erejéig kötelezettségvállalás történjen a pályázatokra – rugalmasan igazodva a piaci igényekhez, és a forráskeret kimerülése esetén minden felhívás egyidejűleg kerüljön felfüggesztésre.
„A gazdaság élénkítését célzó kormányzati törekvések közelmúltban tapasztalható erősödése kapcsán üdvözöljük a vállalkozások fejlesztését célzó GOP 2.1.1. keretösszegének megemelését, és egyben reméljük, hogy a pluszforrásokból a kombinált mikrohitelprogram is részesülni fog” – mondta lapunknak a program egyik szerződött hitelközvetítője, a BG Finance Zrt. vezérigazgatója. Moskovits Pál szerint az NFÜ válasza azt jelzi, hogy a GOP 2.1.1. keretén belül nem határoznak meg konkrét keretösszegeket az egyes alprogramokra, hanem majd a piaci igények alapján, a beérkezés sorrendje dönt a felhasználható forrásokról a 81 milliárdos összegen belül. A hitelközvetítő cég vezére szerint a kombinált mikrohitelprogram pedig jó eséllyel juthat pluszforrásokhoz, miután igen sikeres konstrukcióról van szó.A tavaly márciusban elindított program vidéki konstrukciójára ugyanis eredetileg 15 milliárd forintos keretet különített el a kormányzat, amit június végén hárommilliárddal megnövelt, azonban ez a megemelt keret sem fedi le a mostanáig benyújtott igények összegét, mely már meghaladja a 30 milliárd forintot.
A kombinált mikrohitelprogram közép-magyarországi régióra vonatkozó kiírását a forrás kimerülése miatt tavasszal felfüggesztették. Az eredetileg hárommilliárdos keretet májusban négymilliárddal emelték, az NFÜ most arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy júliusi kormányhatározattal a keret 8,99 milliárd forintra nőtt. Ez azonban még mindig több mint ötmilliárddal kevesebb annál, mint amekkora összegű igénylést a közép-magyarországi mikrocégek benyújtottak. Az NFÜ erről azt mondta: a rendelkezésre álló forrásokon felüli projektek tartaléklistára kerültek, és ha felszabadulnak források, a tartaléklistás projektek is kaphatnak támogatást.
Moskovits Pál azt mondta: azért népszerű a program, mert egyablakos ügyintézéssel a pályázó egyszerre igényelhet a piacinál kedvezőbb kamatozású, államilag támogatott forinthitelt és vissza nem térítendő támogatást 10 százalékos önrésszel. A sikerhez a rugalmas felhasználás is hozzájárult: nemcsak gép vagy más tárgyi eszköz beszerzésére, hanem irodacélú ingatlan megvásárlására is felhasználható.”
Forrás:
Homályos mikrohitel-pályázatok; Tar Gábor; Világgazdaság; 2012. augusztus 17.
