„Miskolc, Nyékládháza, Tarcal – A települések lázasan számolnak, tudják-e vállalni iskoláik üzemeltetését.
Nincsenek könnyű helyzetben a nagyobb települések önkormányzatai, hisz szeptember végéig kérelmet kell benyújtaniuk a szakminisztériumhoz, ha nem tudják vállalni oktatási intézményeik üzemeltetését. Mint ismeretes, január 1-jétől az állam látja el az általános iskolák és középiskolák fenntartói feladatait, de a 3 ezer főnél nagyobb lélekszámú városok esetében az üzemeltetés az önkormányzatoknál marad, azaz a város fizeti az iskolák rezsijét. A döntés azért is nehéz, mert még hiányoznak bizonyos részleteső jogszabályok, melyek a pontos feltételeket tartalmaznák.
Hiányzó részletek
Miskolcon is osztanak, szoroznak, számolnak, tudtuk meg Kiss Gábor oktatásért felelős alpolgármestertől. A helyzetet könnyíti, hogy a napokban kiderült: a szakközépiskolák és szakiskolák működtetési költségeit is átvállalja az állam 100 százalékban. Tehát az önkormányzatnak most már csak arról kell döntenie, hogy tudja-e vállalni az általános iskolák és a gimnáziumok üzemeltetését. Kiss Gábor hangsúlyozta: Miskolc szeretné ellátni ezt a feladatot, hiszen ez érzelmi kérdés is. Kifejezi, hogy a városvezetés ragaszkodik az iskoláihoz. Azt azonban világosan kell látniuk, hogy ez nem jelent-e túlságosan nagy terhet a városnak, hiszen intézményrendszerük meglehetősen nagy. Az önkormányzatok ugyanis nem tervezhetnek hiányos költségvetést, jelezte az alpolgármester. Hozzátette: reménykednek abban, hogy csakúgy, mint a megyei önkormányzatok esetében az állam átvállalja a megyei jogú városok adósságát. Jelenleg Miskolc adósságterhe közel 2 milliárd forint, de két év múlva ez eléri a 4 milliárd forintot úgy, hogy közben a város bevételei csökkennek. A miskolci közgyűlés szeptember 27-én hoz döntést a kérdésben.Nem tudják vállalni
Nyékládházán, ahol több mint 5 ezren élnek, már döntött a képviselő-testület, mégpedig úgy, hogy a város nem tudja vállalni iskolájának és zeneiskolájának üzemeltetését, tudtuk meg Urbán Sándorné polgármestertől. Jelezte: bár kevés az információjuk arról, hogy milyen anyagi lehetőségei lesznek január 1-jétől a településnek, de az oktatási intézményeik fenntartási költségeihez jelenleg is 50 százalékot hozzá kell tenniük, ami rendkívül nagy terhet jelent az önkormányzatnak. Ráadásul az iskola teljes felújításra szorulna. A polgármester hozzátette: arról azonban semmit sem tudnak, hogy mi lesz az egyéb intézményeikkel, például az idősek otthonával vagy a családsegítővel.Sokat kell hozzátenni
A 3 ezer főnél kisebb települések iskoláinak az üzemeltetését is átvállalja az állam, de ha az önkormányzat mégis ellátná ezt a feladatot, akkor ezt kérvényeznie kell. Tarcalon 3 ezernél kevesebben élnek. A képviselők úgy döntöttek, hogy nem fogják kérni iskolájuk működtetését, mondta lapunknak Baracskai László polgármester. Ennek legfőbb oka a pénzhiány. A polgármester nem látja a fenntartási költségek forrásait. Jelenleg évi 50-55 millió forintot tesznek hozzá az iskola fenntartásához, és ezt az összeget egyáltalán nem könnyű kigazdálkodniuk. Mint fogalmazott: többségében kisvállalkozások találhatók a településen, de a nagyobb vállalkozásoknak sincs folyamatosan megrendelésük. Erre tehát nem lehet alapozni. Megjegyezte: bár iskolájuk 460 főre épült, de jelenleg csak 192 diákjuk van. A gyerekek csökkenő száma pedig az állami normatíva apadását jelenti.”
Forrás:
Az iskola megy, a rezsi marad; Borsod Online; 2012. szeptember 20.
