közigazgatás: magyarművelődés

Új rendszerben működik tovább a hazai örökségvédelem

Szerző: 2012. szeptember 21.No Comments

„A fővárosi és megyei kormányhivatalok veszik át 2012. szeptember 21-től az átalakuló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemléki és régészeti hatósági feladatait, míg a KÖH jogutódjaként létrejövő Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központba 2012. október 31-én beolvad a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG).

A KÖH nem szűnik meg, hanem új nevet kap és átalakul, ennek során pedig bizonyos feladatokat átad a Belügyminisztériumnak (BM), illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek a kulturális örökségvédelmi hatóságokról szóló kormányrendeletről.

Hammerstein Judit kiemelte: a KÖH jogutódjaként létrejövő Forster Gyula Központ nemcsak lead, hanem át is vesz feladatköröket, hiszen az MNG például beolvad az intézménybe. Mint kifejtette, a KIM készített egy problématérképet a kormányszerkezetről és feladatkörökről, ez a tárca koordinálta az örökségvédelem szervezete és működése átalakítására vonatkozó tervezet elkészítését is. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az új rendszert a hatályba lépést követően kell felállítani. A közigazgatási és a belügyminiszter a felelős azért, hogy 2012. október 31-ig a régészeti és a műemléki hatósági feladatok új szervezeti rendszerének kialakításáról gondoskodjon. Az átalakulás jogszabályi hátterét is október 31-ig kell megteremteni. Beszámolója szerint az örökségvédelem felügyelete a BM-hez kerül, az építésügy pedig már a kulturális örökségvédelmi törvény legutóbbi módosításával július 1-től átkerült a BM-hez. A régészeti és műemléki hatósági ügyek és az ezekhez kapcsolódó felügyeleti feladatok a BM szakmai irányítása alá kerülnek, intézésüket első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatalok, másodfokon a fővárosi kormányhivatalban létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Iroda veszi át.

„A cél az, hogy a rendszer gyorsabban és hatékonyabban működjön. Az állampolgárok az átalakításnak csak jótékony hatásait fogják érzékelni, már csak azáltal is, hogy működni fog az egyablakos rendszer, azaz az ügyintézés is egyszerűsödik: az új rendszerben egyszerre lehet intézni az építésügyi hatósági és adott esetben a régészethez kapcsolódó hatósági ügyeket” – szólt az átalakítás előnyeiről Hammerstein Judit. Mint hozzáfűzte, a fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti koordinációt az újonnan létrejövő Kulturális Örökségvédelmi Szakigazgatási Kollégium látja el a BM szakmai felügyelete alatt. A régészeti lelőhelyek és a műemlékek nyilvános adatbázisa a fővárosi kormányhivatalhoz kerül, mert az iroda csak így tud megfelelőképpen eleget tenni a hatóság jogkörének – jegyezte meg.

A rendelet értelmében a jövőben a fővárosi kormányhivatal örökségvédelmi irodája adja ki a szakhatósági engedélyeket, javasolja és előkészíti a műemlékké nyilvánítást, végzi a műemlékállomány értékeinek feltárását, revízióját, tudományos kutatását, a kutatási eredmények feldolgozását és publikálását, részt vesz a műemlékekhez kötődő restaurálások előkészítésében, valamint közreműködik a kivitelezésben. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal a vonatkozó jogszabályok megtartásával, az örökségvédelemmel összefüggő szakhatósági eljárás lefolytatása nélkül hozza meg döntését.

Hammerstein Judit leszögezte: a kulturális javak esetében minden feladatkör a Forster Gyula Központnál marad, ezekben az ügyekben másodfokon a kultúráért felelős miniszter lesz illetékes. A központnál marad a kulturális javakkal kapcsolatos valamennyi tudományos és hatósági feladat, az Építészeti Múzeum, a kiemelt nemzeti emlékhelyek és a világörökségi területek védelmével, valamint a határon túli kulturális örökség megóvásával kapcsolatos feladatok. Ide tartozik az előadóművészeti iroda működtetése is, a tárcának azonban az a szándéka, hogy ezt később a Nemzeti Kulturális Alaphoz telepíti – árulta el a helyettes államtitkár.

A jövőben a Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ működteti szakértői testületként a Kulturális Javak Bizottságát, míg az Ásatási Bizottság és a Műemléki Tanácsadó Testület a BM-hez fog tartozni, a KÖH elnöke helyett a belügyminiszter tanácsadó testületeként, ezáltal a súlya is nagyobb lesz. „A KÖH-től 70 főt vesz át a Fővárosi Kormányhivatal, és bár a kormányhatározat nem rögzíti, az egyeztetések alapján elmondható: a Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központnál 51 fő marad október 31-ig, amikor az MNG beolvad a központba” – beszélt az átalakulásról Hammerstein Judit. Az MNG beolvadását indokolva felidézte: a műemléki gondnokság 2001-ben, a KÖH létrejöttekor még a hivatalhoz tartozott. „Fontos, hogy az örökségvédelemhez tartozó nem hatósági feladatok ellátása ne aprózódjon szét, ez indokolja a két szervezet egyesítését. Így egy új, erős intézmény jön létre, és többek között egyesülni tud a két hivatal által őrzött gyűjteményi anyag is” – fogalmazott a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Új rendszerben működik tovább a hazai örökségvédelem; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2012. szeptember 20.
Lásd még:
Megszűnik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal; Index.hu; 2012. szeptember 6.
KÖH helyett Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ; Index.hu; 2012. szeptember 14.