„A kormányzat részéről a járási hivatalok felállításának ügye elsőrendű fontosságú, mert hatékony, jól működő, reagálni képes államigazgatást szeretnénk létrehozni, egy ugyancsak hatékony helyi önkormányzati igazgatás mellett – hangsúlyozta szerdán Egerben, a jegyzői értekezleten Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.
Szavai szerint sokáig úgy tűnt, hogy az önkormányzati rendszer és a közigazgatás átalakításának igénye az elmúlt évtizedben csak a szavak szintjén vetődött fel. A kormányváltás után azonban paradigmaváltás következett be: az ügyfélbarát és takarékos igazgatás mérföldköveinek számít a kormányhivatalok, és jövő év januárjától a járási rendszer kialakítása. Az államigazgatás átalakításának végpontja a 2013 második felére kiépülő egyablakos ügyintézési rendszer létrehozása lesz.
Az állami feladatellátás korábbi rendszernek 3300 végpontja volt, hiszen az önkormányzatokat egyre több állami feladat ellátására kényszerítették, folyamatos forráscsökkentés mellett. Az általános igazgatás mellett a rendszerváltástól jelen reformig működő szakigazgatás – a dekoncentrált szervek rendszere is – egyszerre volt átláthatatlan, és költséges.
Horváth László hozzátette: az önkormányzati igazgatás létjogosultságát senki nem kérdőjelezi meg, hiszen a helyi közügyek hatékony ellátását a mostani átalakítás csak elősegíti. Ehhez azonban az állam és az önkormányzat feladatköreit szét kell választani. Az önkormányzatok a jövőben csak olyan államigazgatási ügyeket fognak intézni, amelyek helyi érzékenységük miatt ott jobban elláthatók. Ilyen egyebek mellett a birtokvédelem, a hagyatéki eljárás és a szociális ellátások egy része.A járások kialakításának országos szintű előkészítése három lépcsőben zajlik. Illetékességi területük meghatározásánál figyelembe vették mind a hagyományokat, mind az életvitel-szerű szokásokat. Alapelv volt, hogy a járási központ senkitől ne kerüljön 30 kilométernél távolabbra. A járási központok mellett járási kirendeltségek és ügysegédek is működnek majd, így az ügyintézés nem kerül távol a polgároktól. Az egyablakos ügyfélszolgálatok kialakítására minden járási központban sor fog kerülni, amelyek hosszított félfogadással állnak az ügyfelek rendelkezésére.
Horváth László a járási hivatalok személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése kapcsán elmondta: a kormány tervei szerint országosan összesen 10 ezer fő átvételét tervezi a járási hivatalokba. A járásoknak átadandó létszámot nem kizárólag a székhely település önkormányzatának kell biztosítania. Heves megyében az egri járás törzshivatalához 87, a gyöngyösihez 72, a hatvanihoz 55, a hevesihez 38, a füzesabonyihoz 32, a pétervásáraihoz 25, a bélapátfalvaihoz pedig 19 kerül át az önkormányzatoktól. A hivatalok elhelyezésére néhány kivételtől eltekintve a székhely-települési önkormányzatok épületében kerül sor.
A kormányablakokban 6500 ember fog dolgozni, akiknek a felkészítése már meg is kezdődött. Az ügyintézési „fogyasztói szokások” megváltozásáért körülbelül fél évig párhuzamosan működik majd a szakigazgatási szervek – pl. nyugdíjbiztosító – ügyfélszolgálata a kormányablakokkal, az átmenet után azonban a polgár egy helyen, a kormányablakokban tud majd ügyet intézni.
A jegyzői értekezleten dr. Balás István, a kormányhivatal főigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a jelenleg zajló átalakulás közös lehetőség és közös felelősség is. Cél, hogy az átalakítás miatt az állampolgárokat ügyeik intézésében hátrány ne érje, az eddiginél magasabb szakmai színvonalon, kényelmesebben oldhassák meg problémáikat. A rendezvény résztvevői tájékoztatást hallhattak többek között a kötelező agrárkamarai regisztrációról és a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságának működéséről is.”
Forrás:
Jegyzői értekezlet: járások a hatékony, jó államigazgatásért; Heves megyei Önkormányzat; 2012. szeptember 20.
