„Bevezetés
Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a nemzetközi gyakorlat alapján azt, hogy a Cloud Computing modell a magyar közigazgatásban – különösen az önkormányzati szférában – hogyan alkalmazható, és ehhez a hatályos jogi szabályozás milyen kereteket nyújt.Problémát jelent, hogy a magyar közigazgatás elektronizálásában a jogi szabályozás monopóliumot adott a központi elektronikus szolgáltató rendszer – a kormányzati portál – számára, amely kormányzati tulajdonban van, kormányzati felügyelet alatt áll, és csaknem kizárólagosan jogosult az elektronikus közszolgáltatások nyújtására.
Nem vonjuk kétségbe a kormányzati portál eddigi eredményeit, azonban úgy tűnik, hogy a kormányzati monopólium a fejlesztések területén is kevésbé innovatív, mint az üzleti szféra, és az e-közigazgatás jogi szabályozására is jellemző az állandó változás – ezzel együtt a kiszámíthatatlanság – valamint sok esetben a merev, bürokratikus szabályok alkalmazása.
A Cloud Computing modell előnye, hogy egységes informatikai rendszerben működik, átlátható és költség-hatékony, mert a közigazgatási szerv mentesül az újabb informatikai beruházások finanszírozása alól, mégis hozzáfér olyan elektronikus szolgáltatásokhoz, amelyek a saját működését olcsóbbá és hatékonyabbá teszik.
Az állampolgárok a Cloud Computing modellben gyorsabban és könnyebben tudják ügyeiket intézni, ezáltal lényegesen csökkennek az állampolgárokat terhelő adminisztratív költségek, illetve jobban hozzáférnek az önkormányzatok működésével kapcsolatos közérdekű információkhoz, ami nagymértékben elősegíti a közpénzek demokratikusabb, átláthatóbb felhasználását.”
Forrás:
A cloud computing alkalmazásának szervezeti keretei a magyar közigazgatásban – az Obama-kormány példája alapján; Bordás Mária; BCE Közigazgatástudományi Kar; Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 (pdf)
Lásd még:
Cloud computing a magyar közigazgatásban; Szilágyi Szabolcs; Computerworld; 2012. szeptember 28.
