„Bár van egy halvány ígéret valamiféle kompenzációra, az önkormányzati adósságok átvállalásával jelenleg azok járnak rosszul, akik nem vettek fel nagy összegű hiteleket. Egyes gazdag önkormányzatoknak nem is volt rá szükségük, de olyan hely is akad, ahol előrelátó fejlesztésekkel előzték meg az eladósodást. A legnagyobb vesztes az a kerület, amelynek a kormány szeptemberben már nem engedte meg a kötvénykibocsátást.
„Azt a lovat ütik, amelyik egyébként húz. Az nem volna helyes, hogyha most úgy éreznék, hogy megint azt a lovat ütik, amelyik egyébként húz” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, amikor szombaton bejelentette, hogy az állam átvállalja az önkormányzatok adósságának mintegy felét, 612 milliárd forintot. A kormányfő arra célzott, amire már az önkormányzati szövetségek is figyelmeztettek: nem szabad, hogy rosszul járjanak azok a települések, amelyek nem adósodtak el.
Az Orbán által bejelentett adósságkonszolidáció – az eddig közölt információk szerint – ennek ellenére is azokat a nagyobb városokat jutalmazza, amelyek az elmúlt években jelentős adósságot halmoztak fel. A miniszterelnöki szavak ellenére egyelőre semmi jele annak, hogy kompenzálnák azokat, amelyek – szerencsés helyzetük vagy feszes gazdálkodásuk következtében – nem adósodtak el. A kormányban egyébként úgy számolnak, 100-150 olyan település lehet, melynek vezetése – akár lemondások árán is – olyan takarékosan gazdálkodott az elmúlt években, hogy nem szorult rá hitelre, kötvénykibocsátásra, további 70-80 kivételes helyzetű önkormányzatot nem érint az adósságprobléma, ezek területén jellemzően olyan nagy multi működik, amelyik bőven fizet iparűzési adót.
Erre utalt az a polgármester is, aki a szombati bejelentés után – tudósítónk füle hallatára – azzal tréfálkozott, hogy „mégiscsak fel kellett volna venni még kétmilliárdot”, hiszen az állam úgy is átvállalja egy jelentős részét. A hvg.hu összegyűjtött néhány olyan önkormányzatot, amely egyáltalán nem, vagy a lehetőségeihez képest igen szerény mértékben adósodott el, vagyis nem tudott elkölteni olyan pénzt, amit később nem kell visszafizetnie.
Balekok?
Az adósságátvállalás egyik tipikus vesztese például Budapest XI. kerülete, amelynek korábban szocialista vezetése volt, jelenleg pedig fideszes. Az önkormányzat tőketartozása mindössze 241 millió forint, amihez szeptemberben még szeretett volna kibocsátani másfél milliárd forint értékű, 11 éves futamidejű kötvényt. A pénzt különböző infrastrukturális beruházásokra (főleg útfelújítás, városrehabilitáció) költötték volna, de a kormány október 4-én kelt határozatában nem engedélyezte a hitelfelvételt.Ennek következtében Budapest legnépesebb kerületének alig lesz adóssága, amit az állam átvállalhatna. Újbudának ráadásul viszonylag magas a helyiadó-bevétele, így az adósságkonszolidáció keretében tőlük csak 40 százalékot vállalhatnak át. A másfél milliárdos kötvényből viszont ez is 600 millió forint lett volna, ami gyakorlatilag talált pénz lett volna az önkormányzatnak. Ilyen talált pénzhez juthatnak ellenben azok a kerületek, amelyek még a stabilitási törvény életbe lépése előtt döntöttek több milliárd forintos kötvénykibocsátásról.
Hasonló helyzetben van a XIII. kerület, amely még 2010-ben, a Fidesz mindent elsöprő győzelmekor is az MSZP fellegvára maradt. Az önkormányzatnak szinte egyáltalán nincs adóssága: csak egy lakóház építésének költségét kell részletekben fizetnie, évente 131 millió forintot. Ehhez képest 2012-re 9,6 milliárd forint helyiadó-bevétellel számol a kerület költségvetése, ami lakosonként több mint 81 ezer forint, vagyis magasan az országos átlag (57 ezer forint) felett van. Ha lenne adósságuk, még így is 40 százalékos konszolidációra számíthatnának.
Szentkirály előre látta
A rendszerváltás óta a korábban SZDSZ-es, ma független Wittinghoff Tamás vezeti az ország egyik leggazdagabb városát, Budaörsöt. Az önkormányzat adóssága idén év elején majdnem 7 milliárd forintra rúgott, amiben egyébként nincs kötvény, csak fejlesztési célú bankhitel. Ha ennek 40 százalékát átvállalja az állam, akkor csak 4,2 milliárd marad, pedig az eredeti hitelállomány is alacsonyabb, mint az évi 7,7 milliárd forintos helyiadó-bevétel (amiből egy főre több mint 260 ezer forint jut).Az elmúlt évtizedben ismét Magyarország egyik legfontosabb ipari központja lett a fideszes vezetésű Győr, amelytől várhatóan csak mintegy kétmilliárd forint adósságot vállal majd át az állam, hiszen csak ötmilliárdos adósságot halmoztak fel. A város saját adóbevétele 2012-ben hatmilliárd forint, vagyis önmagában magasabb, mint a teljes adósság, így az önkormányzat különösebb kockázatok nélkül vehetett volna fel több hitelt, aminek 40 százalékától most megszabadulhatna.
A kisebb települések közül adósság nélkül gazdálkodik például a Bács-Kiskun megyei Szentkirály. Az Orbán által bejelentett konszolidáció során az alig kétezer lelkes falu teljes adósságát átvállalnák, már ha lenne. Szabó Gellért polgármester, a faluszövetség elnöke nem véletlenül mondta azt a múlt héten, az önkormányzati szövetségek vezetőinek találkozója után, hogy „a legnagyobb hiba az lenne, ha egy normát állapítana meg a jogalkotó, és annak, aki alatta van, elengedik az adósságát”.
A nagy mennyiségű adóbevétel helyett valószínűleg az előrelátásnak köszönheti kedvező helyzetét a Baranya megyei Bóly. A négyezer lakosú kisvárosban pályázati forrásokból megújuló energiaforrások használatára álltak át, amivel évente 75 millió forintot takarítanak meg. Ennek eredményeként a 2,1 milliárd forintból gazdálkodó önkormányzatnak nincs adóssága. Pedig ha lenne, azt az állam teljes egészében átvállalná.”
Forrás:
„Azt a lovat ütik, amelyik egyébként húz”; HVG.hu; 2012. október 30.
