„…A NPM reformok eredményes bevezetése azonban nem egyszerű feladat. A tudományos közösség bőszen elemzi a fejlődő/kevésbé fejlett országok, így a közép-kelet-európai országok tapasztalatait, amelyek sokszor kudarcokról, hatástalan vagy negatív hatású reformokról szólnak. (Meyer-Sahling [2009]), (Beblavy [2002]), (Bouckaert et. al. [2009]), (Marobela [2008]) Feltételezésünk szerint a NPM nem egy mindenütt alkalmazható, globálisan átvehető, egységes eszközrendszer, hanem sokkal inkább egy szemléletmód és értékrendszer, amelyhez számos menedzsment eszköz illeszthető. Hipotézisünk szerint e szemléletmódhoz tartozó menedzsment eszközök bevezetése, csak abban az esetben lehet eredményes, ha ezen eszközök illeszkednek az adott ország társadalmába beágyazódott informális és formális intézményrendszerhez. Az intézményi illeszkedés szükséges, de nem elégséges feltétele egy adott NPM technika eredményes bevezetésének. A bevezetést végrehajtó kormányzat tehetsége vagy alkalmatlansága, és az adott helyen és időben fennálló egyéb, külső környezeti hatások alapvetően befolyásolhatják a bevezetés sikerességét. A jelen tanulmányban kizárólag az intézményi tényezőkre fókuszálunk. Ennek oka egyrészről az, hogy az intézményi illeszkedés hipotézisünk szerint meghatározza, hogy egyáltalán mely reformlépésekkel érdemes egy adott intézményi környezetben próbálkozni. Másrészről egy adott társadalom intézményrendszere rövid- és középtávon erős stabilitást mutat, így az adott döntési helyzetben adottságként kezelendő, amelynek ismerete alapvető fontosságú a döntéshozók számára. Amennyiben a NPM eszközrendszere illeszkedik egy adott ország intézményrendszeréhez, úgy a NPM irányzat alkalmazása lehetségessé válik, de a siker továbbra sem garantált, ahhoz további, nehezen megragadható feltételek teljesülése szükséges. A NPM reformok szorosan összekapcsolódnak az adott ország kultúrájával, értékrendjével. Példaképpen gondoljunk egy olyan teljesítmény-értékelési rendszer bevezetésére, amely az adott ország kultúrájától idegen értékeket állít az értékelés középpontjába. E teljesítmény-értékelési rendszer bevezetése minden bizonnyal eredménytelen lesz, hiszen a társadalom azon csoportja, amelyik e bevezetésre kerülő rendszert használná, nem fog azonosulni az adott menedzsment eszközzel és az általa támogatott értékekkel. Az ilyen reformok rövidtávon elhalnak, vagy ellentétes hatást váltanak ki a szervezeti tagok ellenállása miatt.
Tanulmányunk célja, hogy tudományos igénnyel megvizsgáljuk és választ adjunk arra kérdésre, hogy vajon a társadalmi azon belül is elsősorban a gazdasági és politikai folyamatok intézményi burkát jelentő informális és formális intézmények befolyásolják-e és ha igen, milyen módon és mértékben a NPM irányzat zászlaja alatt bevezetendő menedzsment technikák sikeres bevezetésének lehetőségét.6 A dolgozat emellett arra is választ kíván adni, hogy amennyiben a fentebb ismertetett hipotézisünk megerősítést nyer, akkor a NPM irányzathoz tartozó reformok sikeresen bevezethetőek-e és hosszú távú fenntarthatóak-e a Magyarországra jellemző intézményi burok figyelembevételével?…”
Forrás:
Az Új Közszolgálati Menedzsment intézményi meghatározottsága; Rosta Miklós; Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola; 2012 (pdf)
