Skip to main content

Találat: New Public Management

Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? (II. rész.)

„Múlt heti hírlevelünkben ismertettük Mariana Mazucato és Rainer Kettel, a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója és munkatársa tanulmányát arról, hogy az egyes országok közszférájának kapacitásai és képességei milyen módon és mértékben befolyásolták a COVID-19 járvány elleni intézkedések, valamint a járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslásának eredményességét (COVID-19 and public-sector capacity – Oxford Review of Economic Policy, Volume 36). A több ország gyakorlatát összevető tanulmány rámutat arra, hogy melyek azok a...

Részletek

Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? – I. rész

„A dokumentum amellett érvel, hogy a pandémia kezeléséhez a kormányoknak (a gyakran hiányzó) dinamikus képességekre és kapacitásokra van szükségük. Ide tartozik az alkalmazkodási és tanulási képesség; a közszolgáltatások és a polgárok igényeinek összehangolására való képesség; a rugalmas termelési rendszerek irányítására való képesség; valamint az adatok és a digitális platformok irányítására való képesség. Az Oxford Review of Economic Policy hasábjain Mariana Mazucato és Rainer Kettel, a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója és...

Részletek

OECD-értékelés Svédország digitális közigazgatásáról

„A legfejlettebb országokat tömörítő OECD közigazgatási reformmal foglalkozó igazgatósága (Reform of the Public Sector Division of the OECD Directorate for Public Governance) országtanulmányai sorában ezúttal Svédország kormányzatának és közigazgatásának digitális átalakítását vette górcső alá (Digital Government Review of Sweden, 2018). A tanulmánynak egyelőre a fő megállapításait hozták nyilvánosságra, 28 oldalon – ennek fogjuk legérdekesebb elemeit ismertetni. Mindenek előtt érdemes kitérni az OECD általánosan használt elemzési keretére, amely a digitális közigazgatási stratégiák kidolgozásához 12 kulcs-ajánlást fogalmaz meg, három pillérbe rendezve azokat. Az OECD...

Részletek

Centralizációs lépések – az erős állam eszméje

„Az elmúlt öt évben szemtanúi lehettünk az állam szerepéről és feladatáról szóló gondolkodás szignifikáns megváltozásának. Az elméleti diskurzus középpontjában a New Public Management (NPM) ideáljának, illetve az ennek időnként szinonimájaként használt „good governance” elméletnek az elvetése, és ezzel párhuzamosan a neoweberiánus állameszmény előtérbe kerülése, illetve a „good government” jelszava állt. Az új teoretikus megközelítéseket hamarosan tettek is követték, azaz megkezdődött a közigazgatás reformja, illetve a közszolgáltatások rendszerének átalakítása Az elképzeléseket a 2011 júniusában bemutatott Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program volt hivatott keretbe foglalni,...

Részletek

Véghajrában az olasz közigazgatási reform

„Az olasz politikai elit továbbra sem tétlen, és sorra dolgozza ki a Renzi-kormány lassan már védjegyének számító reformokat. A közigazgatás hatékonyabbá tételét célzó reformot a közelmúltban fogadta el a szenátus, jelenleg a képviselőháznál van a labda. A közigazgatás átalakítását célzó törvényjavaslat más reformok mellett már lassan egy éve napirenden van. A reform számos intézkedést tartalmaz, amelyek célja elsősorban a közigazgatás szakmai színvonalának emelése és a közigazgatás költségeinek racionalizálása. A közigazgatás egyszerűsítésének, racionalizálásának jelentőségét mutatja Olaszországban, hogy 2011 óta külön „közigazgatási és közigazgatás-egyszerűsítési...

Részletek

Az Új Közszolgálati Menedzsment intézményi meghatározottsága

„...A NPM reformok eredményes bevezetése azonban nem egyszerű feladat. A tudományos közösség bőszen elemzi a fejlődő/kevésbé fejlett országok, így a közép-kelet-európai országok tapasztalatait, amelyek sokszor kudarcokról, hatástalan vagy negatív hatású reformokról szólnak. (Meyer-Sahling ), (Beblavy ), (Bouckaert et. al. ), (Marobela ) Feltételezésünk szerint a NPM nem egy mindenütt alkalmazható, globálisan átvehető, egységes eszközrendszer, hanem sokkal inkább egy szemléletmód és értékrendszer, amelyhez számos menedzsment eszköz illeszthető. Hipotézisünk szerint e szemléletmódhoz tartozó menedzsment eszközök bevezetése, csak abban az esetben lehet eredményes, ha ezen...

Részletek

A „Run like a business” jelszó ideológiakritikája

„Ebben a dolgozatban a „Run like a business” jelszó mögött meghúzódó ideológiát kívánom elemezni, bevallottan kritikai éllel. Aki az állam és közigazgatás kérdésével akár csak érintőlegesen is foglalkozott az utóbbi két évtized során az aligha kerülhette el, hogy a fenti jelszóval illetve a mögötte álló ún. Új Közmenedzsment mozgalommal találkozzon. Az Új Közmenedzsment (az angol eredetiből: New Public Managemenet képzett, általában használt rövidítéssel: NPM) lényege, hogy a fel kell hagyni a klasszikus-bürokratikus állami működési móddal.1 Ehelyett a piaci mechanizmus és a vállalatok...

Részletek

Akkor, most valami egészen más: Alkalmazzuk a Toyota-módszert a közigazgatás vezetésében!

Irányzatok jönnek, irányzatok mennek a közigazgatás irányításában. Magyarországon ebből nem sokat szoktunk érzékelni. Azért hasznos lehet tudni arról, hogy az éppen uralkodó irányzatnak, amelyet a Közszektor Új Menedzsmentjének (New Public Management) hívnak, van egy nagyon erőteljes kritikusa. John Sedonnak hívják. Állítása szerint erősen kétséges az a szemlélet, amelynek néhány meghatározó eleme a következő: back/office megkülönböztetése, közös szolgáltató központok (shared services), kiszervezés, benchmarking, összevont telefonos ügyintéző központok (call center), központosítás, ISO 9000 stb. Gyakorlatilag a mostanság uralkodó szemlélet és gyakorlat összes "szent tehenét"...

Részletek

A közszektor irányítása a „New Public Management” után

A közigazgatás új korszakba lépett. Az 1980-as években a "kevesebb kormányzat" volt a meghatározó elképzelés, azután kb. húsz évig a "New Public Management". Napjainkban a közigazgatás új utakat keres. A reformok a nyújtott szolgáltatások minőségére összpontosítanak és a hatékonyságra (a kormányzati "back office"). Ez a kiadvány az új idők szellemében négy témát vizsgál kilenc országban: közös szolgáltató központok, a kormányzati szervezetek irányítása és vezetése, az intézményi költségvetések automatikus csökkentése, a kiadások átfogó áttekintése. A vizsgált országok listája: Ausztrália, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország,...

Részletek