„A járások kialakításának fő célja a profiltisztítás, a jegyző és az önkormányzati munkatársak kettős kötésének feloldása. Január 1-jétől minden megváltozik: teljesen át kell gondolni a szerepeket. Az átalakítások hatására a jegyző településmenedzseri oldala, míg a polgármester érdekképviseleti fele fog megerősödni. A Rádió Orient műsorában Szmetana György, Szegvári Péter és Zongor Gábor közigazgatási szakértők értékelték a járások bevezetésének körülményeit.
Először III. András király rendelkezett 1290-ben érdemben szolgálóbírókról, szolgabírákról, ezt tekinthetjük a járások „bölcsőjének”, évszázadokon át igazságszolgáltatási és közigazgatási feladatokat láttak el. 1869 után a járások szerepe a közigazgatásban teljesült ki, a községek felügyelete, és a hatósági ügyintézés. A két világháború között erősödött a szerepük, például a választások előkészítése, sorozás, nem lehet azt sem elhallgatni, hogy a járás élén álló főszolgabíró rendelkezett a helyi karhatalom, a csendőrség felett. 1950-ben, a Szovjetunióban alkalmazott rendező elvek alapján a járásokban tanácstestületek, azaz képviseleti rendszer alakult ki, ez 1971-ben szűnt meg. 1971-től 1983-ig a járási hivatalok ismét csak hatósági feladatokat, és törvényességi felügyeleti jogkört gyakoroltak – mutatta be a Rádió Orient műsorában röviden az intézmény történetét Szmetana György.
Szegvári Péter nemzetközi kitekintésében elmondta, a volt Szovjetunió területén gyakran látunk járáshoz hasonló államigazgatási egységeket. Emellett a skandináv országokban a 10-15 ezer főnyi települést magába foglaló, integrált típusú önkormányzati szervekkel is találkozhatunk. Franciaországban kötelező önkormányzati társulások vannak, amelyeknek fejlesztési és kommunális feladatokat írtak elő. Magyarországon az önkormányzatok számának csökkentését, az integrációt nem valósították meg, de a kötelező társulásos rendszert sem alakították ki, bár az Alaptörvény erre lehetőséget kínál: így az önkormányzati és az államigazgatási rendszer kettéválásával független területi egységeket hoznak létre a település és a megye között – foglalta össze az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége.
„A járással, mint államigazgatási szervezeti egységgel önmagában nincsen gond” – hangsúlyozta Zongor Gábor. Dudás Ferenc műsorának vendége elmondta, az államigazgatási hatáskörök és felelősségek megoszlása jelenti az egyik gondot. „A városhiányos térségek mikrotérségi együttműködései háttérbe szorulnak, az átjárhatóság nem látható. A rendszer csak akkor lehet sikeres, ha az önkormányzati és az állami szereplők között valódi partnerség alakul ki. Azonban jelenleg inkább az ellentét erősödése figyelhető meg” – emelte ki.
A járások kialakításának fő célja a profiltisztítás, a jegyző kettős kötésének feloldása. Azonban ez a rendszer „megbicsaklott” – hangsúlyozta Szegvári Péter. A vendég további problémaként a szétaprózódott önkormányzati rendszertől átvett feladatok és hatáskörök további konfliktusosságát emelte ki. „Az állam nem oldotta meg a problémát, a kérdés konfliktuskonténerbe került” – mondta. Hozzátette, a magas színvonalú szolgáltatáshoz a szereplőknek együtt kell működniük.
Szmetana György gondként a régmúlt közigazgatása iránt táplált nosztalgiát nevezte meg. „Az 1932-ben jól működő szisztémát nem lehet 2012-ben visszahozni” – jelentette ki. Zongor Gábor elmondta, január 1-jétől minden megváltozik: teljesen át kell gondolni a szerepeket. A jegyző településmenedzseri oldala, míg a polgármester érdekképviseleti fele fog megerősödni. „Amennyiben a járás jól csinálja a hatósági feladatellátást, a tervezett profiltisztítás tovább fog menni” – foglalta össze.
Zongor Gábor a magyar közigazgatás 5 szintjét különítette el: a központ és a regionális szint mellett az állami igazgatás alatt álló megyei és járási szint és az önkormányzati hatósággal bíró települési szintet nevezte meg. „A szintek tartósan megvannak, azonban a központi hatalom nem tudja, hova súlyozzon” – emelte ki. Szegvári Péter kétszintű önkormányzati rendszert és többszintű államigazgatási struktúrát vázolt fel.
A Rádió Orient szakértő vendégei az átalakítás értékelése mellett annak lehetséges jövőjéről is képet adtak. Szmetana György több időt hagyott volna a részletek kidolgozására és az átmenetre. Zongor Gábor aggodalmának adott hangot, mivel az egy időpontra sűrített rengeteg változás és megoldás koherenciája kérdéses. Szegvári Péter bizakodóan beszélt a jövőről. „Magyarország és a magyar nép túlélő társadalom, mindig megtaláljuk a problémák megoldásának módját” – hangsúlyozta. ”
Forrás:
Mivel járnak a járások?; OrientPress; 2012. december 4.
