közigazgatás: magyar

Az EU-s források is bajba sodorták az önkormányzatokat

Szerző: 2012. december 12.No Comments

„ Valóban igen nagy változásoknak az éve lesz 2013 – mondta el Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Világgazdaság „Önkormányzatok’2013 A nagy változások éve” című konferenciáján. A szakértő „Fenntarthatóság és önkormányzati pénzügyek – Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai” című előadásában kijelentette: az önkormányzati pénzügyek a közpénzügyek leginkább emberközeli szegmensét alkotják. Az önkormányzatok pénzügyei mindenkire azonnal és közvetlenül hatnak.

Az adósság nem csak az adott településeken élőket érinti. Az eladósodottság elkerülése kiemelt nemzetgazdasági ügy. El kell fogadni, hogy a közszférának kevesebb pénzből kell gazdálkodnia. Az eladósodás a növekedés első számú kerékkötője Domokos szerint.

Az előző évtized első felében a hitelekre épített légvárgazdaság nem fenntartható. Át kell állnunk egy olyan növekedési pályára, ami nem jár együtt az eladósodás növekedésével. Domokos kiemelte, hogy ki kell törnünk az adósságspirálból.

Ma Magyarországon az ÁSZ rendelkezik a legtöbb tudással az önkormányzati rendszer kapcsán.

2007 és 2010 között romlott az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya. Domokos szerint fokozódtak a pénzügyi kockázatok. Az eladósodás fontos oka volt, hogy az EU-s támogatású beruházások önerő igényéhez az önkormányzatoknak nem volt saját forrása – vélekedett. Erre fel kellett készülniük az önkormányzatoknak. A banki szektor nem forinthiteleket akart kínálni, hanem devizahitelt – húzta alá. A magyar forintkamatnak a töredékért lehetett hitelt kapni, és 2008-ig nem lehetett látni az árfolyamkockázatokat sem.

Az EU-s fejlesztéseknek paradox módon olyan hatása van, hogy az adott települések pénzügyi helyzetet megromlott, és az instabilitás egyik okává vált – vélte. A cél a források lehívásának maximalizálása lett – sorolta a további problémákat Domokos, függetlenül attól, hogy ez benne volt-e az adott város fejlesztési tervéhez.

Hangsúlyozta: Az EU-s forrásokkal kapcsolatban azt hisszük, hogy ingyen pénzt nyertünk, de ezeknek a forrásoknak komoly kötelezettségvállalásai vannak.„Az önkormányzatok többsége nem gondoskodott a tartalékok képzéséről” – magyarázta Domokos. Arról senki nem gondoskodott, hogy ez többletfeladattal jár. Például, működtetni kell a kultúrházat, színházat, és pótolni kell az amortizációt. Az EU-s projektek utófinanszírozása tehát likviditási gondot okozott – hangsúlyozta.

Szerinte újra kell gondolni az EU-s források társfinanszírozását. 1154 milliárd forint jövőbeni kötelezettséget vállaltak az önkormányzatok a projektekért cserébe 2010 végén.

Ugyanakkor látni kell, soha nem volt még akkora szükség hazánkban az EU-s forrásokra, mint most. Ez az egyetlen fejlesztési forrás jelenleg – vélte.

Az ÁSZ elnöke kiemelte: az önkormányzati rendszerben egyszerre jelent meg a működési és a felhalmozási forráshiány. A banki kitettség növekedett, így a pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek 1247 milliárdra emelkedett 2010 végén, ami 77 százalékos növekedést jelentett az időszakban.
Az állami finanszírozás és a feladatok arányának romlása fontos oka volt az eladósodásnak. Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó társaságok is jelentős adósságot halmoztak fel – hangsúlyozta.

Biztosítani kell a tisztán látást, és be kell vezetni az eredményszemléletű számvitelt Domokos szerint.”

Forrás:
Az EU-s források is bajba sodorták az önkormányzatokat; Világgazdaság; 2012. december 12.