„Csak az idén államosított iskolák uniós projektjeihez 15 milliárd forint önrészre lesz szükség. Az ugyancsak állami kézbe került kórházak futó fejlesztéseihez pedig 13 milliárdos támogatást ítéltek meg, miután az államosítás és a bürokrácia miatt a projektek kezdtek kicsúszni a határidőből
Már csaknem 12 milliárd forintot ítélt oda a fejlesztési minisztérium a tavaly ősszel létrehozott 30 milliárdos EU önerő alapból – értesült a Világgazdaság. A közcélú kedvezményezettek számára létrehozott alapból tavaly október vége óta igényelhettek támogatást a már elindított uniós forrású projektjeikhez az önrészt előteremteni nem tudó önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, kórházak és iskolák. Január közepéig 1047 projektgazda kért támogatást, és a nemzeti fejlesztési miniszter 627 igénnyel kapcsolatban pozitív támogatói döntést hozott. A többi igénylést még vagy nem bírálták el, vagy hiánypótlást kértek be hozzá.
A tájékoztatásból nem derül ki, hogy a benyújtott igények mekkora hányada érkezett az idén államosított oktatási intézményektől. Azt azonban tudni lehet, hogy az oktatási államtitkárság az iskoláktól átvett uniós projektek önerejéhez 15 milliárd forintot kért korábban a kormánytól.
Az alap valójában visszatérítendő forrást nyújt, de azt kamat nem, csak pár százalékos kezelési költség terheli. A kormányrendelet szerint a közszféra-szervezet akkor igényelhet önerő-támogatást, ha korábban nyilatkozott arról, hogy az önerő rendelkezésére áll, de neki fel nem róható okból nem vagy csak részben tudja biztosítani.A már elindult uniós projektek befejezése érdekében volt szükség arra a 13 milliárd forintos állami támogatásra is, amit 12 kórházi projektre ítélt meg a kormány. Mint lapunknak intézményvezetők elmondták, az államosítás, valamint a lassú ügyintézés miatt ezek a projektek kezdtek kicsúszni a határidőből, és az infláció, valamint az áfanövekedés miatt nem lennének megvalósíthatók az eredetileg biztosított támogatási összegből. Végül költségnövekmény címén jutottak hozzá az érintett kórházak a szükséges többletforráshoz.
A támogatás mellett azt is elrendelte a kormány ezen projektek esetében, hogy a bíráló bizottság törölje el azon összegszerű, számszerű és százalékos feltételeket, amelyek a konstrukciók pályázati dokumentációjánál szigorúbb korlátokat határoznak meg, mert ezzel ellehetetlenülne a projektek eredményes megvalósulása.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az iskolák esetében lesz-e szükség hasonló plusztámogatásra. Az viszont szinte bizonyos, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az államosítás nem veszélyezteti az oktatással összefüggő uniós projekteket. A félelem az volt, hogy ha változik a fenntartó, megváltoznak az uniós fejlesztéseknél létrejött polgárjogi szerződések, és így az azokban vállalt kötelezettségeket Magyarország nem teljesíti. Az ilyen pályázati szerződésekben az egyik kötelezettség például az, hogy a közösségi támogatásért cserébe öt évig nem változhat a fenntartó.
„A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) az iskolák esetében a pedagógiai szakmai irányítást vette át január elsejétől, a működtetést, valamint például az iskolaépületek tulajdonjogát továbbra is meghagyta az önkormányzatoknál” – nyilatkozta a témában lapunknak Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hozzátette: „ennek egyik oka az volt, hogy a működtetés teljes átvétele rendkívüli terheket rótt volna a központi költségvetésre. Másik okként az uniós finanszírozású pályázatok jogfolytonosságának biztosítása merült fel.”
A központilag irányított iskolák hatáskörét, így az intézményvezetők gazdálkodási jogkörét is a KIK szervezeti és működési szabályzata rendezné, ám ez a mai napig nem készült el. Ez a hiány azonban egyelőre csak a pedagógiai jellegű kiadásokat érinti, az uniós projektek költsége, ahogy eddig is, ezután is a fenntartót terheli.
Impozáns számok
A most záruló uniós pályázati időszak az egészségügy elmúlt hatvan évének legkomolyabb fejlesztéseit hozta – jelentette ki a közelmúltban egy rendezvényen Csepreghy Nándor. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárának tájékoztatása szerint mintegy 268 milliárd forint értékben, több mint félmillió négyzetméteren valósultak meg egészségügyi fejlesztések, beruházás vagy modernizálás formájában.A fővárosban 8 kórházfejlesztés kapott 23,7 milliárd forintos támogatást, vidéken 93 kórházi projekt részesült 173,6 milliárdnyi forrásban. A különbség oka, hogy az uniós szabályoknak megfelelően elsősorban az elmaradottabb régiók részesülhetnek EU-s támogatásban. Országszerte összességében 439 egészségügyi beruházáshoz több mint 300 milliárd forint támogatást adott az Európai Unió, illetve a magyar állam.”
Forrás:
Államosítás: a projektek kezdenek kicsúszni a határidőből; Világgazdaság; 2013. január 17.
