közigazgatás: magyar

Különösen a kistelepüléseket érinti keményen a forráselvonás

Szerző: 2013. március 11.No Comments

„”Tisztelt Lakosság! A 2013-as év az önkormányzat és a lakosság számára is igen kemény esztendőnek ígérkezik. Elnézést ezért a puritán megfogalmazásért, de ez jutott elsőként eszembe, amikor megláttam, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat településünk ez évben.” A fenti pár sor Fodor Zoltántól, a Pest megyei Szentmártonkáta független polgármesterétől származik, aki a 2013. februári önkormányzati újságban azt próbálja megmagyarázni a helyi lakosoknak, hogy idén miért is gazdálkodhat a település a tavalyinál 30 százalékkal kevesebb forrásból.

Szentmártonkáta esete tökéletesen illusztrálja, hogy az eddig példamutatóan gazdálkodó kistelepülések a legnagyobb vesztesei az önkormányzati rendszer változásának, miután sokkal több forrást vontak el tőlük, mint amennyi feladat náluk maradt.

Mennyi is az annyi?
Szentmártonkáta tavaly 488 millió forintból gazdálkodhatott, idénre ez az összeg 342 millióra csökkent. Azért nem 300 millióra, mivel a település 2012-ben 42 millió forintot meg tudott takarítani. Ha ez nem lett volna, akkor 40 százalékkal csökkent volna egyik évről a másikra a település költségvetése.

Bár az alapfokú oktatási intézmények átvételével a pedagógusok bérének kifizetése átkerült az államhoz, Szentmártonkáta esetében ez 59 milliót tett ki, a működtetés – rezsi, karbantartás, takarítás stb. – maradt az önkormányzatoknál. Az állam teljes mértékben magához vonta a személyi jövedelemadó korábban az önkormányzatok részére visszaosztott (8 százaléknyi) részét is, Szentmártonkáta esetében ez 31 milliós kiesést jelent idén. A befolyó súlyadó 60 százalékával sem a település gazdálkodhat az idéntől, az iparűzésiadó-bevétel esetében is több mint 20 millióról kénytelen lemondani. A településnek mellesleg nem volt hitele, így nem tudott “jól járni” az önkormányzati adósságkonszolidációval sem.

Korábban az hangzott el, bizonyos feladatok a létrejövő járási hivatalokhoz kerülnek el. De ez csak a körzetközponti jegyzők esetében igaz, akiknek a településén található általában a járásközpont is. A nem körzetközponti jegyzőktől viszont csupán csekély szociális és gyámügyi feladat került el. “Mondhatnánk, hogy szinte minden maradt a régiben – legalábbis a feladatok területén –, viszont az anyagi lehetőségeink alaposan és meglátásom szerint aránytalanul meg lettek nyirbálva” – fejti ki álláspontját a polgármester.

A helyi önkormányzatok csaknem 3200 milliárd forintból gazdálkodhattak 2012-ben, amihez a központi költségvetés – állami támogatás és helyben maradó személyi jövedelemadó révén – 1140 milliárd forintot biztosított. Ez majdnem megegyezett a 2011-es támogatási összeggel, akkor 3100 milliárdból gazdálkodhattak az önkormányzatok, 1130 milliárd forintnyi központi kiegészítéssel.

Idénre a kiegészítés összege 636 milliárdra csökkent, az önkormányzatok esetében pedig a költségvetés további 1400 milliárd forint saját forrással számol, amiből 118 milliárdot tesz ki a helyi önkormányzatok működésének általános támogatása. A csökkenéshez hozzá kell tenni, hogy az önkormányzatok feladatköreit időközben jelentősen megnyirbálták, például kevesebb államigazgatási funkció maradt náluk – a felálló járási hivatalok ezek egy részét átvették –, a közoktatás területén pedig az óvodai ellátás maradt önkormányzati hatáskörben. Így úgy tűnik, hogy indokolt is lehet a forráselvonás, mivel a feladatok egy részét átvette az állam. Ez azonban koránt sincs így. Különösen a nem központi települések járnak 2013-ban igazán rosszul, ahogy a fenti példa is mutatja.

150 milliárd hiányzik
Röviden lehet arra a kérdésre válaszolni, hogy pontosan mennyi forrást vontak ki az önkormányzati rendszerből: az elvett feladatokon felül további 150 milliárddal kapnak kevesebbet az önkormányzatok – fejtette ki Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Szerinte a forráselvonás a kisebb településeket érinti rosszabbul. Ők egy kisebb összegből kevesebbet tudnak megfogni. Ráadásul eredetileg az szerepelt a tervekben, hogy az önkormányzati adósságkonszolidáció során a teljes, 95 milliárdos hitelállományt kifizeti az állam, de végül csak 74 milliárdot vállalt át. Az önkormányzatok idén már nem normatív, hanem feladatalapú támogatást kapnak, az így rendelkezésre álló finanszírozás pedig sok esetben a meghatározott feladatok ellátására sem elegendő. A 3154 magyarországi település közül a MÖSZ elnöke szerint körülbelül ezer küzdhet finanszírozási gondokkal.

Gémesi szerint az érintett települések egy része nem tudja majd törvényesen megcsinálni március 15-ig a költségvetését, “trükközni kényszerülnek”, mivel az önkormányzatok nem tervezhetik büdzséjüket hiánnyal, és hitelt sem vehetnek már fel. Mindenki igyekszik megoldást találni a kialakult helyzetre, az önkormányzatok egy része kozmetikázza majd költségvetését, például egy telekeladással – emelte ki a gödöllői polgármesteri posztot is betöltő Gémesi. Szerinte egy kompenzációs rendszer adhatna megoldást a finanszírozási nehézségekre. A Belügyminisztériumnál elkülönítettek egy 24 milliárdos keretet, valamint egy 20 milliárdos szerkezetátalakítási támogatást a helyhatóságok számára, a MÖSZ elnöke szerint azonban egyelőre még nem dolgoztak ki megfelelő mechanizmust ennek felhasználására…”

Forrás:
Kiakadt a polgármester: “Elnézést ezért a puritán megfogalmazásért”; Nagy Gergő; HVG.hu; 2013. március 9.