„…A korrupció ellen küzdő szervezet, a Transparency International (TI) közszektorprogramjának vezetője szerint az a legfőbb gond, hogy a szöveg zavaros, nem egyértelmű, miként juthat el egy ügy a bejelentéstől – a bejelentő védelmét garantálva – a kivizsgáláson keresztül, adott esetben a szankcionálásig.
A 2009-es – részben a civilek által kitalált… – megoldás a Közérdekvédelmi Hivatal (KVH) volt, amely az állami hivataloktól függetlenül működött volna: ez az intézmény fogadta és vizsgálta volna ki a bejelentéseket. Az önállóság mellett a civilek akkor azzal érveltek, hogy a hivatali hierarchiában dolgozó közszolgák nem mernek majd beszélni a magán- és az állami szféra tisztességtelen összefonódásáról, az őket, főnökeiket korrumpáló lobbistákról, ha nem garantált a védelmük, esetleg az anonimitás. A KVH végül azért nem állt fel, mert Sólyom László – a házszabályt megszegő kapkodó törvényalkotásra hivatkozva – visszaküldte a parlamentnek a jogszabályt, amit a parlament a 2010-es választások közeledtével már nem tárgyalt újra.
A KIM által kedden bemutatott törvényjavaslatban már nem szerepel különálló hivatal, a tervezet szerint a bejelentők „közhatalmat gyakorló szervnél” tehetik meg a panaszukat. Azaz bármelyik állami vagy önkormányzati hivatalnál szóban, írásban vagy akár az internetes ügyfélkapun keresztül.
A civilek szerint jelentős előrelépés, hogy a kormány külön világhálós felületet akar létrehozni, ahol egy azonosítószám alapján bárki nyomon követheti az ügyek állását, hogy folyik-e egyáltalán vizsgálat. Sepsi Tibor szerint lényeges eleme a KIM javaslatának, hogy ha valaki nem bízik az állami hivatalban, akkor az internetes bejelentésében kérheti, hogy személyes adatait a netes panaszokat kezelő ombudsman anonimizálja.
„Az viszont problematikus, hogy a vizsgálatot végző szerv maga a korrupciós gyanúba keveredett hivatal lesz” – mondta Szloboda. A törvénytervezet szerint a bejelentésekkel – még azokkal is, amik az ombudsman által kezelt internetes rendszerbe érkeznek – az integritási tanácsadók foglalkoznak majd. A kormány februári rendelete szerint ezek a tanácsadók kezelik a korrupciós kockázatokat a hivatalokban, őket viszont az intézmény vezetője nevezi ki a KIM közigazgatási államtitkára jóváhagyásával a kormánytisztviselők közül…
Judáspénz nem lesz
„Ha jól értjük a minisztérium szándékát, akkor az ombudsman egyfajta diszpécser lesz, aki csak közvetíti a beérkező panaszokat” – mondta a hvg.hu-nak az Átlátszó jogásza. Sepsi és Szloboda egyaránt úgy véli, az alapvető jogok biztosának hivatala még erre sincs felkészülve, ráadásul ilyen ügyekben semmilyen gyakorlatuk nincs, hiszen az alkotmányos jogok védelmére rendezkedtek be.A civilek egyébként azt javasolták az előzetes egyeztetések során, hogy az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál vagy a Közbeszerzések Tanácsánál legyenek ezek az antikorrupciós feladatok, mert ezeknek az intézményeknek van gyakorlatuk a közpénzügyek kezelésében. Az előző kormány tervei szerint a Közérdekvédelmi Hivatal a Közbeszerzések Tanácsánál működött volna, melynek létszámát 25 fővel tervezték megemelni.
A civilek szerint a mindennél fontosabb, hogy a bejelentőket védjék a retorziókkal szemben. A 2009-es törvény leszögezte, ha bebizonyosodik, hogy valakit azért rúgtak ki, mert közérdekű bejelentésben akarta leleplezni a hivatalában zajló korrupciót, azt azonnal vissza kellett volna venni, továbbá tízszázalékos „sikerdíjra” számíthatott volna. Sepsi szerint lehet vitatkozni, hogy a „judáspénz” etikus-e, viszont a szakember szerint sokakat elriaszthat, hogy a mostani tervezetben csakis bírósági ítélettel lehet a kirúgott hivatalnokot visszavenni. Egy munkaügyi per egy-másfél évig elhúzódik, így sokan nem vállalják majd, hogy addig fizetés nélkül maradjanak.
A civilek szerint az is probléma, hogy a közérdekű bejelentés csupán az életet, testi épséget veszélyeztető, környezetkárosító ügyekre, illetve a büntető törvénykönyvben szereplő korrupciós esetekre vonatkozik. Sepsi és Szloboda szerint a közpénzt nemcsak vesztegetéssel lehet lenyúlni, hanem pazarlással is. Az Átlátszó jogásza példaként hozta fel, hogy az autópályákat tervező mérnöki iroda munkatársa előállhatna azzal is, hogy a közbeszerzést elnyerő cég értelmetlenül sok felüljárót, felesleges, százmilliárdokba kerülő völgyhidat tervezett – ám a jelenlegi tervezet szerint egy ilyen bejelentés nem közérdekű, mert a bűncselekmény nehezen vagy nem bizonyítható.”
Forrás:
HVG.hu; 2013. május 10.
