„Nem a jelenlegi papír alapú anyakönyvek digitalizálására fog sor kerülni az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás indulását követően, hanem csak az abban szereplő adatokat kell majd meghatározott esetekben az elektronikus anyakönyvbe rögzíteni – közölte lapunkkal a közigazgatási tárca. A papír alapú dokumentumokat továbbra is az anyakönyvvezetők és a levéltárak őrizetében maradnak. Az egyházi anyakönyveket nem érinti a digitalizáció.
Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás indulását követően időrendi felmenő rendszerben fognak abba bekerülni az anyakönyvi események – nyilatkozta lapunknak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Ezek szerint a 2014.július 1-jét követően bekövetkező anyakönyvi események (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, haláleset) adatait már az elektronikus anyakönyv fogja tartalmazni. Valójában tehát nem a papír alapú anyakönyvek digitalizálására fog sor kerülni (nem fogják beszkennelni a papír alapú anyakönyveket), hanem csak az abban szereplő adatokat kell majd meghatározott esetekben az elektronikus anyakönyvbe rögzíteni. Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás indulását követően a papír alapú anyakönyvek továbbra is az anyakönyvvezetők és a levéltárak őrizetében maradnak – nyilatkozta lapunknak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Ezekből a dokumentumokból továbbra is teljesíthető adatszolgáltatás olyan adatok tekintetében, amelyek az elektronikus anyakönyvnek az anyakönyvi eljárásról szóló 2010-es törvény alapján nem képezik adattartalmát.
2014. július elsejétől egyféle anyakönyv váltja fel a jelenlegi négyféle (születési, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolati, halotti) anyakönyvet. Adattakarékossági és célszerűségi okokból az adatok nyilvántartása nem anyakönyvi események alapján történik majd papíralapon, hanem személyhez kötötten elektronikusan. Így lesz az korábbi négy helyett egyféle anyakönyv és ezzel megszűnik az anyakönyvek közötti értesítési kötelezettség. Minden egyes adatot csak egyszer kell felvinni, a következő esemény bejegyzésekor azok már rendelkezésre állnak. Egy adott személy valamennyi anyakönyvi eseményéhez kapcsolódó adatok egy helyen lesznek. Egyetlen gombnyomással elérhetőek lesznek az anyakönyvi események, bárhol is történt az országban. Az anyakönyvből igényelhető kivonat kiállítására a külképviseleteken is lehetőség lesz.
A KIM szerint az anyakönyv papír alapról elektronikus alapra helyezése önmagában nem érinti az ügyintézés rendjét, közreműködő személy alkalmazását nem teszi szükségessé, az ügyfeleknek semmifajta új költséggel nem jár. Az anyakönyvezéssel kapcsolatos feladatokat továbbra is elsődlegesen a minden településen működő anyakönyvvezetők látják el. Jövőre azonban elérhetők lesz az anyakönyvi igazgatással kapcsolatos ügyek a kormányablakban is.
Tekintettel arra, hogy az anyakönyvi nyilvántartás személyi alapnyilvántartásnak minősül, különös hangsúlyt kell fektetni az adatok közhitelességének megőrzésére. Mivel az anyakönyvi eljárások tekintetében a személyazonosság ellenőrzése, nyilatkozatok jogszerű megtétele csak személyes megjelenéssel biztosítható, ezért az állampolgárok anyakönyvi adatszolgáltatása nem az ügyfélkapun keresztül, hanem továbbra is a hagyományos módokon (születés, haláleset bejelentése, házasságkötést megelőző eljárás) történik.
Az adatok elektronikus nyilvántartásba történő eseti jellegű feltöltése a KIM szerint nem igényel majd többletforrást, az anyakönyvvezetők hivatali idejében teljesíthető. Az elektronikus és a papír alapú anyakönyvből továbbra is papír alapú anyakönyvi okiratokat (anyakönyvi kivonatot és anyakönyvi hatósági bizonyítványt) fognak kiállítani az arra jogosultak, amelyek tartalmazni fogják az anyakönyvvezető aláírását, tekintettel arra, hogy a rendszer működésének bevezetni tervezett szakaszában elektronikus okiratok kiállítására még nem fog sor kerülni.
A KIM tájékoztatása szerint ilyen eset például az anyakönyvi kivonat kiállítása, vagy ha egy papír alapú anyakönyvben szereplő adatban változás következik be. Adatváltozás esetén a megváltozott adatot már nem a papír alapú anyakönyvbe rögzíti az anyakönyvvezető, hanem az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzi a papír alapú anyakönyvben szereplő, a változással összefüggő adatokat, és az adatváltozást már az elektronikus rendszerben vezeti át. Szintén fel kell vinni a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatait, ha például a házasulók papír alapú anyakönyvben szereplő születési anyakönyvi adatai az elektronikus anyakönyvben még nem szerepelnek.
Az egyházi és az állami anyakönyvezés közel százhúsz éve egymástól teljesen elkülönült rendszert alkot, azok között most sincsen olyan kapcsolat, amelynek keretében az egyikből a másikba kerülnek át adatok. Az állami anyakönyvezés, amelyet 2014. július 1-jétől az elektronikus anyakönyvi rendszeren keresztül végez majd a hatóság, a közhitelességet biztosító elvek alapján működött a kezdetektől fogva és működik majd az elektronikus rendszerben is, így a közhitelesség megőrzése érdekében abba csak az ugyanezen elvek alapján rögzített adatok kerülnek be. Tekintettel arra, hogy a történelmileg kialakult egyházi anyakönyvezésnek saját céljai és szabályai vannak, a két rendszer összekapcsolása nem lehetséges. Az egyházi anyakönyvek vezetése nem állami feladat, így nem lehet állami feladat az azok megőrzésével vagy digitalizálásával kapcsolatos tevékenység sem, ez kizárólag az egyházak belső ügye.
A törvény végrehajtásához szükséges informatikai fejlesztés teljes egészében az unió támogatásával fog megvalósulni, ennek összege 1 milliárd forint. Ebből az informatikai rendszer hardverelemei és a rendszert üzemeltető központi szoftverek szerezhetőek be, ami biztosítani fogja a rendszer működését. Az új rendszer kialakítása központi költségvetési forrást nem igényel. A rendszer fenntartási költségei a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát terhelik, mint az informatikai rendszer üzemeltetőjét és központi adatkezelőjét, amely jelenleg is működtet egy, az anyakönyvvezetők munkáját segítő informatikai rendszert.
A biztonsággal kapcsolatban a tárca lapunknak azt nyilatkozta, hogy a legnagyobb állami nyilvántartások, így a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a társadalombiztosítási nyilvántartások vagy a bűnügyi nyilvántartás is elektronikus alapon működnek. A központi nyilvántartó szerv a többi elektronikus nyilvántartáshoz hasonlóan az elektronikus anyakönyv tekintetében is megfelelő infrastruktúrával rendelkezik az informatikai biztonság teljes körű garantálására.”
Forrás:
Nem lesznek elektronikusak az egyházi anyakönyvek; Éber Sándor; Világgazdaság; 2013. május 31.
One Comment