„ A páratlan előnyök élvezete mellett komoly biztonsági kockázatokra is fel kell készülniük azoknak, akik felhő alapú (a szolgáltató eszközein elosztott) informatikai szolgáltatásokat vesznek igénybe. „Technikai, üzemeltetési, jogi és gazdasági problémák merülhetnek fel” – közölte a Világgazdasággal Bocsok Viktor, a Kürt Zrt. jogi és biztonsági szakértője az AIG kiber-biztonsági konferenciáján. A szakember azonban gyorsan leszögezte: ez nem azt jelenti, hogy óvakodni kell a felhő alapú szolgáltatástól, azt viszont igen, hogy körültekintően kell kiválasztani a szolgáltatót, megfelelő szerződést kell kötni vele, és ha még ezután is marad kockázat, arra biztosítást kell kötnie.
Az egyik fő aggály a személy-és adatvédelmet érinti, vagyis hogy milyen módon vehetjük elejét annak, hogy ránk vonatkozó információk keringjenek általunk nem felügyelhető informatikai rendszerekben. Az igazán nagy felhőszolgáltatók hatalmas, diverzifikált rendszereket használnak, így viszont nem kerülhető egy, hogy például egy Google-felhőben kezelt gmail-levelezés adatai ne forduljanak meg, mondjuk Kínában, vagy az USA olyan részén, ahol nem garantált az európai, vagy az annál is szigorúbb, hazai adatvédelmi előírások betartása. A megoldás itt az, hogy olyan szolgáltatót kell választani, amely garantálja, hogy vagy csak Európában működik, vagy amerikai tevékenysége biztonságát úgynevezett biztonságos kikötő egyezmény garantálja.
Jó választás esetén olyan kis és rugalmas szolgáltatónk lesz, amelyen keresztül számunkra egyébként drága informatikai eszközhöz is hozzáférhetünk. Mára annyira általánossá váltak a felhő-alkalmazások, hogy Bocsok Viktor véleménye szerint közmű-jellegűnek tekinthetők.”
Forrás:
Biztonsági kockázatokat is rejtenek a felhők; Világgazdaság; 2013. június 13.
