„Genevieve Bell az Intel kutatólaboratóriumának egyik vezető tudósa. 15 évvel ezelőtt antropológusként került a céghez, mert részese akart lenni az internet megjelenése és elterjedése által fémjelzett korszaknak.
„Láttam az internet elterjedését és azt gondoltam, ha ez ilyen sebességgel történik, akkor hatalmas változásokat fog okozni a társadalomban. Részese akartam lenni ennek a folyamatnak és nem akartam, hogy a technikusok beszélgessenek azokról a kérdésekről, amik akkor a technológiai cégeknél meghatározóak voltak. Ez ma is igaz: minden eddiginél nagyobb szükség van az informtikai vállalatoknál pszichológusokra, szociológusokra, de filozófusokra is, mivel ők egy sokkal szélesebb rálátást biztosítanak a társadalomra, s hidat építhetnek ki a döntéshozók és a világ többi része között. Sok társaságnál a vezetők túlzottan távol vannak az emberek igényeitől, pont azokon a piacokon jellemző ez, ahol a szereplőknek sikereseknek kellene lenniük. Az óriáscégek gyakran a jövővel foglalkoznak, ahelyett, hogy a meglévő problémákat oldanák meg.”
„Az elmúlt két évben azt vizsgáltam, hogy mi mindent hagyunk az autónkban. El sem hinnénk: Bluetooth-fejhallgatókat, töltőket, kiegészítőket, elemeket, navigációs készülékeket, továbbá csomó papírt. Mindebből számos következtetést vonhatunk le. Az autók ma már nem csak azt a célt szolgálják, hogy biztonságosan elvigyenek minket az A pontból a B pontba, hanem közösségi feladatokat is teljesítenek.”
„Az Apple az iPhone esetében megértette, hogy a felhasználói élmény összességében fontosabb, mint a technikai részletek, továbbá hogy milyen fontos az esztétika. Az embereket mindig foglalkoztatja azt, hogy milyen tárgyak veszik őket körül és milyen tárgyaik vannak. Ezt Jonathan Ive tökéletesen felismerte és ebbe az irányba tolta el a dizájnt. Mindenki igyekezett az Apple példáját követni. A Nokia, az Ericsson vagy a Motorola is megértette, hogy egy mobilnak nem csak jónak, de szépnek is kell lennie és fontos, hogy jó érzés legyen kezelni. A PC-k és a notebookok esetében ez a szemléletmód nem azonnal terjedt el. Az ágazat azonban megértette, hogy egy esztétikailag igényes termék még nem lesz automatikusan rosszabb vagy gyengébb” – fejtette ki a szakember.
Az Intel munkatársa szerint az emberek képesek gyorsan elveszíteni az érdeklődésüket és félünk is ettől az unalomtól. Pontosan tudjuk, hogy különböző helyzetekben különböző emberekkel hogyan kell viselkednünk, hiszen másképp beszélünk a szüleinkkel, a főnökünkkel és a barátainkkal, ezért használunk eltérő eszközöket a különböző szituációkban. Ez igaz a beviteli megoldásokra is: egér, érintés, beszéd, gesztusok. Egyik sem fog eltűnni, viszont sokak számára kényelmetlen lenne, ha beszélniük kellene például a számítógépükhöz. Ennek ellenére vannak helyzetek, amikor a beszédvezérlés jól működhet. A televízió képernyője előtt való szörfölés során például könnyebb beszélni, mint a billentyűzetet az ölünkbe venni. Az autókban is logikus döntésnek tűnik, hogy beszéljünk és ne gombokat nyomkodjunk, e mondjuk a mobilok esetében a beszédvezérlés aligha fog elterjedni.
A beszédvezérléssel szemben hatalmasak az elvárások, 100 százalékos pontosságot várunk el. A különböző filmek, sorozatok (Star Trek, Orion űrhajó, Knight Rider) is megalapozták ezt, hiszen ezekben tökéletesen működik a beszédvezérlés, míg a gesztusvezérlés vagy az érintésen alapuló technológiák viszont alig jelennek meg. Semmiképpen sem szabad alábecsülni, hogy a tudományos fantasztikum milyen erősen befolyásolta a technológiai gondolkodásunkat.”
Forrás:
Egyre nagyobb szükségük van az IT-cégeknek társadalomtudósokra; Berta Sándor; 2013. július 17.
