„Üzleti titokká – a polgári törvénykönyv előírásaival összhangban – ezentúl csak az az információ minősíthető, amelynek nyilvánosságra kerülése aránytalan üzleti sérelmet okozhat az ajánlattevőnek.
A közbeszerzések az elmúlt években – a módosítás okai
A többi szektorhoz hasonlóan az elmúlt években a közbeszerzések területén sem lehet növekedésről beszámolni. Évente a GDP mintegy öt százalékának megfelelő összeget használnak fel ebben a szektorban, ami nagyságrendileg 1500 – 2000 milliárd forintnak felel meg. A másfél évvel ezelőtt hozott törvény módosításának egyik fő célja az Európai Uniós források egyszerűbb és gyorsabb lehívása, mivel az elmúlt években ezek tették ki a közbeszerzések keretében felhasznált összegek közel felét. Az életbe lépett változások egyaránt szolgálják az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit, három fő irány mentén. Elsőként a hatékonyság növelését és az eljárások időigényét csökkentő intézkedéseket érdemes említeni, másodikként a kis- és középvállalkozások helyzetét segítő lépésekről szólhatunk, harmadik elemként pedig az átláthatóság, ellenőrizhetőség, garanciális feltételek és rendszerek fejlesztése vezérelte a törvényalkotókat.Hatékonyságnövelés
Az ajánlatkérőknél állandó kérdés, hogy kell–e közbeszerzési eljárást indítani, és ha kell, akkor milyen típusút. A közbeszerzés fajtáját ugyanis a beszerzendő tárgyak értéke határozza meg. A későbbi ellenőrzésekre is figyelő ajánlatkérők a biztonságra törekedve a hasonló, de egymáshoz nem köthető beszerzéseket, szerződéseket is egybeszámítottak, mivel a korábbi szabályozás ebben nem volt teljesen egyértelmű. Ennek egyik következménye volt, hogy a néhány százezer forint értékű beszerzések is több hónapig tartó eljárásban valósulhattak meg, így az eljárások elhúzódása mellett magas adminisztratív költségekkel is számolniuk kellett. A július elsejével életbe lépett törvénymódosítás ezt kívánja orvosolni: az egybeszámítás kötelezettsége a funkcionálisan egybetartozó beszerzésekre vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egy beruházás körébe tartozó beszerzéseket kell összevonni.
A törvénymódosítás az eddig kötelező részekre bontásnál is könnyítést hozott. Gyakorlati példával megvilágítva, eddig egy közétkeztetéssel foglalkozó önkormányzati konyhában az egyes élelmiszereket külön-külön részként kellett beszerezni, így az ajánlatkérőnek a beszerzési tárgyakra tucatnyi szerződése keletkezett. Az ekként elaprózódott részek eredeti célja az volt, hogy segítse a kis- és középvállalkozásokat, de a nagymértékű, kezelhetetlen adminisztráció miatt eredeti célját elvesztve, szinte ellehetetlenítette a beszerzések lebonyolítását és a szerződések menedzselését.Árverseny – nem mérték nélkül
A közbeszerzés egyik lényegi eleme az árverseny. Emiatt az ajánlattevők sokszor irreálisan alacsony árakat adtak meg abban a reményben, hogy elnyerjék a megbízást. Ezt azonban sok esetben nem tudják tartani a pályázók. Különösen jellemző volt ez az építési beruházások esetében, aminek az eredménye akadozóan haladó kivitelezés, körbetartozás, netán felszámolás, legrosszabb esetben, új közbeszerzési eljárás indítása is lehet. A jogalkotó ennek elkerülése érdekében a most életbe lépett módosítással konkrétabb fogódzókat adott az árak elbírálásához. Az építőipari beruházásoknál az irreálisan alacsony árak megítéléséhez a hivatalos rezsióradíjat kell alapul venni, amelynek pontos összegét – a szakmai szervezetek javaslatai alapján – az építésügyért felelős ágazati miniszter határozza meg. Ha az ajánlattevő ennél alacsonyabb díjjal számol, akkor azt kivizsgálják, de ez még nem jelent automatikus érvénytelenséget, ám alaposabb elemzést igen. További könnyítés ezen a területen, hogy júliustól megemelkedett a kötelező tartalékkeret, így a váratlanul felvetődő költségekre, munkákra már nem kell új beszerzési eljárást indítani, a beruházás ütemterve tartható akkor is, ha előre nem látott elemekre van szükség.Adminisztrációs költségek és megnövekedett előleg biztosítása
Az ajánlattevői oldal számára a legmarkánsabb változás, hogy az ajánlati dokumentációért csak a nyertes fizet. További jó hír, hogy az ajánlatokat immár csak egy eredeti példányban kell leadni, a másolati példányokat elegendő elektronikus formában. A beruházások gördülékeny és az előírt határidőre megvalósuló kivitelezését szolgálja, hogy komoly változás történt az előleg összegében: az arány továbbra is öt százalék, ám a maximum 68 millió forintra emelkedett. Szintén az ajánlatkérői oldalnak segít, hogy a hiánypótlásnál az ajánlattevő új szereplőt vonhat be, ha ez szükséges, aki konzorciumi partnerként, közös ajánlattevőként esetleg nevesített alvállalkozóként vagy kapacitásnyújtó szervezetként csatlakozhat. A változtatással reményeink szerint növekszik az érvényes ajánlatok száma.Növekvő átláthatóság – szűkülő üzleti titok
Az átláthatóságot szolgáló változások között figyelmet érdemel a közbeszerzési adatbázis létrehozása. A Közbeszerzési Hatóság saját honlapján e célra dedikált felületet működtet, amelyen az ajánlatkérők kötelesek közbeszerzéseikkel kapcsolatos adataikat feltölteniük, így az országban lezajlott közbeszerzési eljárásokról a teljes nyilvánosság tájékozódhat.
Jelentős súlyú változásnak számít az üzleti titokra vonatkozó szabályozás átalakulása: az eddigi törvény értelmében az ajánlattevők – a bírálati szempontokkal összefüggő információkat kivéve – szinte bármit üzleti titokká minősíthettek, így komolyan korlátozták a versenytársak ellenőrzési lehetőségét. Ez július elsejétől gyökeresen megváltozott, üzleti titokká – a polgári törvénykönyv előírásaival összhangban – csak az minősíthető, amelynek nyilvánosságra kerülése aránytalan üzleti sérelmet okozhat az ajánlattevőnek.”
Forrás:
Megszűnik a mérték nélküli árverseny a közbeszerzésben; Gazdasági Rádió; 2013. július 30.
