közigazgatás: magyar

ÁSZ: Fókuszban a Fejlesztési Tanácsok

Szerző: 2013. augusztus 14.No Comments

„A forráselosztás centralizált maradt, a kistérségi szint megerősítése a törekvések ellenére nem következett be. Ez derül ki az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentéséből, amely a fejlesztési tanácsok 2007 és 2011 között működő rendszerét vette górcső alá. A számvevők a támogatásokról szóló döntések mellett az elnyert pénzek felhasználását is vizsgálták. A regionális fejlesztési tanácsok öt év alatt közel 50 milliárd forint tisztán hazai forrás szétosztásáról döntöttek a kistérségek között, több esetben azonban nem az előre elkészített koncepciók és programok alapján.

2013. augusztus 8-án sajtótájékoztatón mutatta be az Állami Számvevőszék a regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok forráselosztási tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentését. Az eseményen Warvasovszky Tihamér alelnök rámutatott: a hazai és uniós fejlesztési források hatékony felhasználása alapvetően meghatározza a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit. Ezért nagyon fontos, hogy ezeket a közpénzeket célszerűen, hatékonyan és átláthatóan használják fel. Elmondta, hogy a tavalyi évben a Számvevőszék több olyan jelentést is nyilvánosságra hozott, amelyek érintették és értékelték a – jellemzően európai uniós – fejlesztési források felhasználását. A megállapítások között szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya és a kifizetésének elhúzódása. Megítélésünk szerint nagyon fontos az összehangolt fejlesztéspolitikai stratégia, amelyet az ellenőrzések gyakorlati hasznosulásával az ÁSZ is támogat.

A most bemutatott jelentés a regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok forráselosztási tevékenységét értékelte a 2007 és 2011 közötti időszakra nézve. Warvasovszky Tihamér kiemelte, hogy az ellenőrzés során nem csak annak megítélését tűzték ki célul, hogy a regionális és a kistérségi fejlesztési tanácsok közreműködésével történő források elosztása szabályszerű volt-e, hanem, hogy az hozzájárult-e a különböző szintű területfejlesztési koncepciókban meghatározott célok teljesüléséhez.

Az ÁSZ alelnöke hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy az Országgyűlés 2005-ben az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban alapelveként határozta meg, hogy a helyi kérdésekre helyben szülessenek meg a válaszok, a helyi problémákat helyi szinten kezeljék. Az ellenőrzés így arra is kereste a választ, megvalósultak-e ezek az elvek a források elosztása során.

A jelentés részleteit Holman Magdolna felügyeleti vezető ismertette a sajtó képviselőivel. Mint mondta, 2 minisztériumnál, 3 regionális fejlesztési ügynökségnél és 22 többcélú kistérségi társulásnál tartottak helyszíni ellenőrzést a számvevők, emellett további, csaknem 200 helyről kértek be adatokat.

A felügyeleti vezető az ellenőrzés megállapításaira kitérve hangsúlyozta, hogy a kistérségi szint megerősítése nem következett be, a forráselosztás centralizált maradt. Holman Magdolna szerint a regionális területfejlesztési politika megvalósítását korlátozta, hogy a regionális fejlesztési tanácsok közvetlen döntési hatáskörébe utalt hazai decentralizált területfejlesztési források az ellenőrzött időszakban csökkentek, majd 2010-től megszűntek.

A regionális fejlesztési tanácsok közel 50 milliárd forint hazai forrás szétosztásáról döntöttek a vizsgált öt év alatt, több esetben azonban nem a kijelölt fejlesztéspolitikai koncepciók mentén. További 1200 milliárd forint uniós támogatás szétosztása tekintetében viszont csupán javaslattevő szerepük maradt.

Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a területfejlesztésért felelős miniszter – törvény előírásait figyelmen kívül hagyva – az ellenőrzött időszakban nem számolt be évente a Kormánynak a fejlesztési tanácsok működéséről, azok feladatellátását pedig a külső ellenőrző szervek rendszerszerűen nem ellenőrizték.

A felügyeleti vezető kiemelte, hogy a jogszabályok nem tartalmaztak előírást a hazai forrásokból államháztartáson belülre nyújtott támogatások esetében a döntések előkészítésében és a döntéshozatalban résztvevő személyek összeférhetetlenségére vonatkozóan, a kistérségek pedig nem rendelkeztek a megfelelő eszközrendszerrel feladataik megvalósításához.

A jelentés megállapításai alapján az Állami Számvevőszék a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszternek, valamint Lechner Lajos Tudásközpont ügyvezető igazgatójának tett javaslatokat.

Holman Magdolna elmondta még, hogy az Állami Számvevőszékről szóló, 2011-ben hatályba lépett új törvény nyomán mérhetőbbé vált a jelentések gyakorlati haszna, a fejlesztési források tekintetében ez két kapcsolódó témájú jelentés utóéletén is megfigyelhető.

Arra Warvasovszky Tihamér alelnök is felhívta a figyelmet, hogy az új jogszabály értelmében már nincs következmények nélküli ellenőrzés. Az ÁSZ ellenőrzésének megállapításai, valamint az azokhoz kapcsolódó javaslatok alapján az ellenőrzött szervezeteknek intézkedési tervet kell készíteniük, amelyet megküldenek az Állami Számvevőszéknek. Az intézkedési tervben meghatározottakat az ÁSZ utóellenőrzés keretében ellenőrizheti. Ezzel szabályozottabbá, átláthatóbbá és eredményesebbé válik a közpénzek felhasználása – szögezte le az ÁSZ alelnöke.”

Forrás:
Sajtótájékoztató: Fókuszban a Fejlesztési Tanácsok; Állami Számvevőszék; 2013. augusztus 8.