„…A World Wide Web Foundation azt vizsgálta, hogy az internet milyen szerepet játszik a globális fejlődésben és az emberi jogok helyzetének javításában. A kutatók 81 országot néztek meg, Magyarország a 42.-ik a listán. Nem tudjuk, hogy ez javulás vagy romlás, mert a tavalyi jelentésben még nem foglalkoztak velünk. Legjobban mindenesetre a Szabadság és nyilvánosság kategóriában szerepeltünk, ahol azt mérték, hogy az emberek mennyire fejezhetik ki szabadon a véleményüket. Míg legrosszabbul a Releváns tartalomnak nevezett kategóriában teljesítettünk, ahol pedig azt vizsgálták, hogy a döntéshozók, véleményformálók mennyire férnek hozzá a számukra fontos információkhoz, adatokhoz fogyasztható formában. Erről bőven tudna mindenki mesélni, aki ezzel foglalkozik, elég ha csak a Közbeszerzési Értesítőre vagy a Kormany.hu-ra gondolunk. Magyarországról egyébként kevés szó esett a szövegben, de több más érdekes megállapítást tettek a november 22-en megjelent tanulmányban:
- Az Ikea és a Volvo mellett az internetre is büszkék lehetnek a svédek, ugyanis ott fejti ki legjótékonyabb hatását a társadalmi viszonyokra. A listát azért vezeti Svédország, mert az állampolgárok könnyen és olcsón hozzáférhetnek az internethez, az ott lévő tartalom minőségi, amely kielégíti az igényeket, emellett pedig a szólásszabadság garantált és az ország támogatja az innovációt is.
- A tanulmány külön kiemeli Észtország teljesítményét, ahol tudatosan építettetek az informatikára. A döntés pozitív hatással van a demokrácia minőségére is. Az észtek már ott tartanak, hogy tavaly például elindítottak egy crowdsourcing kampányt az új alkotmány megírására, amelyben több mint 2000 javaslatot írtak.
- Közhelynek tűnhet, de a kutatók szerint az egyik legnagyobb változás az elmúlt évekhez képest, hogy a közösségi média és az internet egyre jelentősebb mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a polgárok ráirányítsák a figyelmet a rossz dolgokra. Persze ez több dolognak köszönhető. Megduplázódott például az internethasználók száma: míg 2003-ban a világ 16 százaléka internetezett, addig idén már 39 százalék. Igaz, a világátlag még sehol sincsen a svédekhez vagy a norvégokhoz képest, ahol az emberek 95 százaléka, míg Afrikában pedig a lakosság kevesebb mint 20 százaléka netezik. (Ott a hálózat kiépítetlenségének fő oka a drágaság.)
- A nyílt kormányzást már 55 ország támogatja elvben, de a szakadék óriási: a kormányok 60 százaléka még a legalapvetőbb területeken sem osztják meg interneten az információt a polgárokkal. A közérdekű adatoknak pedig csak 10 százaléka nyílt adat, azaz könnyen újrafeldolgozható. Azt is megállapították, hogy a civil szervezetek és a vállalatok jóval a kormányok előtt járnak ezen a téren. Külön fejezet szól arról, hogy a polgárok mennyire tudják követni az állami költségvetés kiadásait. Kiderült, hogy a vizsgált országok kevesebb mint 10 százaléka használ nyílt adatokat a költségvetéséhez, és számos fejlődő ország pedig egyáltalán nem teszi elérhetővé online a költségvetését. Legkevésbé a cégadatbázisok és a földhivatali adatok voltak fent az interneten, míg a népszámlálási adatok sok helyütt elérhetőek voltak.
- A tanulmány írói szerint a közösségi média és más internetes eszközök dinamikus terjedésével csak nagyon nehezen tudtak lépést tartani a civil szervezetek, a pártok vagy a szakszervezetek, és csupán a vizsgált országok felében tapasztalták azt, hogy ezen a csatornán keresztül bele tudtak szólni a döntéshozatalba. Ugyanakkor szerintük az is igaz, hogy a Közel-Keleten és Afrikában robbanásszerű volt a fejlődés ezen a téren – bár ott gyakorlatilag a nulláról indultak, onnan pedig egyszerűbb a növekedés.
- A kutatók szerint legfőbb veszély az, hogy a kormányok egyre nagyobb mértékben alkalmazzák az internetes lehallgatás és az önkényes tartalomszűrés technikáit. Az országok egyharmadában súlyos a helyzet, és csak 5 ország az, ahol megvannak a fékek és az ellensúlyok az internet kormányzati felügyelete körül.
- Meglepő, hogy nem feltétlenül a pénz határozza meg a teljesítményt. Katar, Szaúd-Arábia, Szingapúr és Magyarország erejéhez képest alulteljesít a listán, míg a Fülöp-szigetek vagy Kolumbia jóval erején felülteljesít.
És a lista:
A legjobb helyek
1. Svédország, 2. Norvégia, 3. Nagy-Britannia, 4. USA, 5. Új-Zéland, 6. Dánia, 7. Finnország, 8. Izland, 9. Franciaország, 10. Dél-Korea”
Forrás:
Web Index 2013 – Magyarország nem teljesít jól; K-blog; 2013. november 27.
The Web Index; World Wide Web Foundation; 2013. november 22.
