„A kormány 200 millió forintot költött a szabad szoftverek elterjesztésére az államigazgatásban.
A másfél éves projekt lezárása alkalmából Fekete Gábor e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár számolt be az induláskor kitűzött célokról és az elért eredményekről. A Szabad Szoftver Kompetencia Központ létrehozását fontos dolognak nevezte a költségvetési források megtakarítása és az innovatív megoldások meghonosítása miatt. Elmondása szerint a hazai erőforrásokra támaszkodás mind szoftverlicencek terén, mind alkalmazások terén kiemelt szempont volt. „Nagyon nagy problémát jelent, ha sok esetben akár pénzhiány kapcsán, akár más technológiai megfontolásból szóba kerül a nyílt forráskódú alkalmazások használata, de a megrendelői oldalon a szükséges tudás nem áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha az egyes szervezetek önállóan nyúlnak ehhez a területhez kudarcokat is el lehet szenvedni, vagy ha sikeresek is, olyan buktatókon kell keresztül menniük amelyek egyébként elkerülhetők lettek volna.”
A projekt keretében közzétették magyar nyelven a példamutató gyakorlatokat. A Központ jövő évtől kezdi el a szolgáltató tevékenységét, de már most jelentkezett náluk több olyan szervezet, amelyik a segítségüket kérte szabad szoftverek bevezetésénél, képzések támogatásánál vagy tanácsadói szinten. „A tudatos átnevelés nagyon fontos, közel kell hoznunk a közigazgatáshoz ezt a területet, meg kell értetnünk a közigazgatás döntéshozóival, akik a forrásokról és a projektekről döntenek, hogy lehet használni ezeket a megoldásokat, és megfelelő támogatás, tanácsadás mellett biztonságosak.” – mondta Fekete Gábor.
Erdei Csaba projektvezető egyik legkomolyabb eredményüknek a létrehozott tudástárat nevezte. Ebben tanulmányok, bevezetési tapasztalatok, beállítási minták mellett létrehoztak egy keretrendszert, mely szoftvereket ajánl tipikus felhasználási területekre. „A szabad szoftverek területén a felhasználók általában a bőség zavarával küzdenek. Ha az interneten keresnek ezer és ezer megoldási lehetőséget találnak, köztük jókat és rosszakat. Ha valaki nem járatos ebben a világban akkor nem biztos, hogy a jót fogja kiválasztani, ezért mi a legfontosabb területeken előszűrést végeztünk, és összeállítottuk azoknak a szoftvereknek a listáját, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a felhasználók nem tévednek vele.”
A populáris tudás feldolgozása mellett konkrét szoftverekkel is foglalkoztak, dokumentációkat készítettek. A gyors hozzáférés érdekében a problémákat témánként szedték szét. Erdei Csaba egyik legjelentősebb fejlesztésnek a LibreLogo létrehozását nevezte, ami egy LibreOffice kiterjesztés a Logo nyelv megismertetésére. „LibreOffice túlsúlyosak vagyunk, mert úgy gondoljuk, hogy ez a zászlóshajója a szabad szoftverek elterjesztésének. Minden fejlesztésünk bekerül a hivatalos kiadásokba. Kapcsolódó fejlesztésünk az űrlap és sablonkezelésre készült Wollmux honosítása, ehhez felhasználási mintákat is készítettünk. Nemzetközi szintű eredmény a LibreOffice rugalmas, központi menedzselhetőségének megteremtése. Ugyanígy a nagyobb cégeket, közigazgatási szervezeteket segíti a Linux és egyéb eszközök központi menedzselhetőségére létrehozott teljesen szabad szoftver.”
A projekt keretében közel 300 ember számára tartottak felhasználói oktatást LibreOffice főtémával és egy 40 órás rendszergazdai tanfolyamon 80 Linuxos szakembert képeztek a kormányhivatalok és az Országos Bírósági Hivatal számára. Hat komplett könyvet írtak, illetve elektronikus és videós oktatóanyagokat gyártottak. Ezek mindegyike ingyen letölthető. Hat bevezetést is véghez vittek, önkormányzatoknál, az Országos Széchényi Könyvtárban és kormányszervezeteknél segítettek be. „Alaperedménynek tartom a honosításokat, melyek nélkül a magyar közigazgatásban nem lehet használni ezeket az eszközöket. A szabad szoftverekkel szembeni leggyakoribb ellenérv a támogatás és a honosítás hiánya; azt gondolom, hogy nagyon komoly dolog, hogy egy állami kompetencia központ alapult ezen dolgok magára vállalására.” – mondta Erdei Csaba.
„Nagyon sok projektnél, állami -, közigazgatási szervnek adtunk tanácsokat, számos IT-projektben kikérték a véleményünket szabad szoftveres alternatíva iránt érdeklődve, és ha van, akkor az hogy működik, jó-e az, merre induljanak. Ebből adódóan a Kompetencia Központ komoly feladata volt döntés előkészítő javaslatok és kisebb-nagyobb összefoglalók írása. Ez az a tevékenység, ami a magyar közigazgatás térképére felrakta a szabad szoftvereket, hogy igen, ezzel is kell, érdemes számolni, mert egyrészt komoly lehetőség költségek megtakarítására, másrészt a közigazgatás szereplői adataikat így valóban saját kézben tarthatják.” Követendő példának egy olasz tartomány, Umbria példáját említette, melyhez képest az itteni másfél éves tevékenység csak egy sprint, és megmutatja, hogy jelentős eredményt csak maratonnal lehet elérni. „Egy komolyabb nemzetközi projektnél a mi másfél éves munkánk még csak a tervezés, mely után 4-5 év a végrehajtás.””
Forrás:
Szabad szoftverekkel kacérkodik az államigazgatás; SG.hu; 2013. december 19.
E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ
