közigazgatás: magyar

Viszályt kelt a teljes körű önkormányzati adósmentés

Szerző: 2014. február 7.No Comments

„ Az önkormányzati rendszer átalakítása szükséges volt az adósmentés módja azonban feszültséget kelt: sok önkormányzat önhibájából adósodott el, és most segítséget kapott, míg a rendesen törlesztő vagy önerőből gazdálkodó települések nem kaptak kompenzációt, bár megígérték nekik – mutatott rá a Rádió Orientnek nyilatkozva Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára és Szmetana György adóügyi szakértő.

Az eladósodott városok adósságkonszolidációja megtörtént, február végéig az 5000 fő alatti települések helyzetét is rendezi a kormány;a több hullámban végrehajtott adósmentés az önkormányzatok kétharmadát érinti. Visszás ugyanakkor, hogy egyharmaduk nem vett hitelt, illetve rendszeresen törlesztett – ők most nem kapnak támogatást, és azt kell tapasztalniuk, hogy a hiteleiket ésszerűtlenül felhasználó önkormányzatok jól járnak, rossz gazdaságpolitikájuknak pedig nincs következménye; ez elégedetlenséget szülhet.

‘Csak azokat kellett volna megmenteni az adósságtól, akik már nem tudták a működésüket finanszírozni. Sok települést láttunk, ahol egyszerűbb volt hitelt felvenni, mint helyi adót beszedni. Nem mentek a saját pénzük után’ – vélekedett Szmetana, aki szerint az ilyen önkormányzatok ügyét adósságrendezési eljárás, és nem általános mentőakció keretében kellett volna kezelni. Zongor hozzátette, a mérlegelés nélküli segítségnyújtás nem tanít felelősségre, és nincs garancia rá, hogy a érintettek a jövőben jobban gazdálkodnak majd.

A tavalyi év másik, önkormányzatokat érintő változása a járási rendszer újjáépítése volt: a régi-új hivatali kört a nyilatkozók felemás sikernek tartják: részben hasznosnak, hiszen a járás községi szinten is ellátja az első fokú államigazgatási feladatokat, amire a városi tanácsok – helyismeret híján – nem igazán voltak alkalmasak. Felesleges ugyanakkor az új járásokat városi intézkedési hatáskörrel felruházni, a feladatokat gond nélkül ellátó polgármesteri hivatalok mellett – Szmetana példaként a 65 ezer fős Érdet említette, ahol az állami és önkormányzati szerv megosztva dolgozik ugyanazon a területen.

Zongor szerint ennél még abszurdabb a 23 kerületi hivatal létrehozása a fővárosban – ‘teljesen minden, hogy állami vagy önkormányzati pecsét kerül az állampolgár papírjára, a lényeg, hogy az ügyeit elintézzék’ – fogalmaz a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, hozzátéve, hogy a járási kör kialakulása során 528 hivatali végpont szűnt meg, ennyivel kevesebb jegyző dolgozik most az országban.

Az átalakulások során a jegyző szerepköre is megváltozott, ám félmegoldás révén: jelenleg államigazgatási feladatköröket is ellát, több település tartozik hozzá, miközben személyét székhelyének polgármestere, és nem a helyi képviselő-testület jelöli ki – ez komoly személyi függéshez vezethet. Zongor Gábor szerint az is nagy kérdés, hogy az őszi önkormányzati választások után az új polgármesterek hogyan viszonyulnak az régi jegyzőhöz.

Emellett polgármesterek státusza is változott: bizonyos dolgokban erősödött a pozíciójuk, díjazásuk a viszont a közfoglalkoztatási szintre csökken – ráadásul ősztől már nem lehet valaki egyszerre országgyűlési képviselő és polgármester. Mindez együtt azt is eredményezheti, hogy bizonyos településeken nem vállalja majd senki a vezetés feladatát – mutattak rá a Rádió Orient vendégei.”

Forrás:
Viszályt kelt a teljes körű adósmentés; OrientPress; 2014. február 5.