„ Jogszabály szerint január 1-je óta létezik, valójában 2015. januárra készülhet el teljesen az egységes Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér, amely taj-szám alapján … felsorol minden egyes megjelenést állami szakrendelőben vagy kórházban, leírja, milyen ellátást kaptunk, milyen gyógyszert szedtünk az elmúlt 15 évben. Ez nagyon jó, gondoltam, végre nem küldenek el vérvételre, ha egy hónapja voltam, és nem kell fejből sorolnom minden eddigi betegségemet, ha új szakorvosnál járok. Tévedtem.
Igaz, a virtuális kartonom tényleg átkerült Budapestre, de abban nem szerepel például, hogy tízévesen eltörtem a lábam, vagy hogy öt évvel később összetörtek a bordáim és bevérzett a vesém, miután felkent a falra egy ló. Abban csak annyi látható, hogy 2000. 01. 20-án megtörtént a „mozgásszervek teljes körű fizikális vizsgálata”, illetve a „gipszkötés átpólyázása”, de hogy tulajdonképpen mimet gipszelték azon a bizonyos 14 évvel ezelőtti napon, az nem. Olyanokat datál a rendszer, mint hogy „kezelés ellenőrzésének betanítása”, „házi betegápolás oktatása” vagy hogy „kapcsolattartás a beteg környezetével”, ami valószínűleg annyit tesz, hogy nekem és anyámnak is elmondták, hogy ne üljek gipsszel a kádba. Mindezt költségként számolja fel az OEP.
Tehát a rendszer 15 évre visszamenőleg sorolja ugyan, hogy mikor milyen vizsgálatokon vettem részt, azokat hol és ki végezte, és mi volt az ellátás támogatási kódja, de a lényeget, hogy valójában milyen állapotban voltam, azaz milyen eredményekkel zárultak a vizsgálatok és kezelések, nem írja le. A magánorvosi vizsgálatokat a rendszer egyáltalán nem sorolja…
…
A kezdeményezés azért még így is egész jó lenne, az orvos rákérdezhet a betegnél, ha valami fontosat lát – mondtam egy barátomnak, aki viszont nem örült annyira a hírnek. Ági, akinek nevét kérésére megváltoztattuk, fiatal kora ellenére sokszor járt már a pszichiátrián, gimnáziumi évei alatt szinte folyamatosan evészavarokkal kezelték. Habár ma már gyógyultként gondol magára, viseli a betegség következményeit és szövődményeit, amely miatt szerinte a legtöbb orvos félvállról kezeli a problémáit. Gyakran meg is jegyzik neki: „Ne panaszkodjon, saját magának ártott, mégis mire számított?” Ági szerint a pszichiáterek nagy része nem kezeli megfelelően az evészavarban megnyilvánuló, általában családi problémákra visszavezethető betegségeket, ez pedig a háziorvosokra és szakorvosokra fokozottan igaz.De ha egy ma már egészséges fiatal lány is ennyire szenved ettől, hogyan úszhatja meg az előítéleteket az, akit korábban alkohol- vagy drogproblémával, súlyosabb pszichiátriai zavarral vagy nemi betegséggel kezeltek, esetleg egy vagy több abortuszon is túl van? Elvileg létezik orvosi titoktartás, de ki lepődne meg, ha egy munkaalkalmassági vizsgálat után korábbi betegségei miatt esne el egy állástól, akár puszta előítéletek miatt? Vagy ha még titkolná a terhességét, de egy reggeli rosszullét miatt az ügyeleten kötne ki, aztán a kisvárosi kórházból villámgyorsan eljutna a hír a főnökéig?…Aztán utánanéztem: mindezen túl a rendszer a műhibapereket is új megvilágításba helyezheti, hiszen mostantól minden kórelőzmény és korábbi betegségek miatt megnőtt rizikófaktor megismerhetővé válik.
Az Egészségügyi Államtitkárság kommentárja: A műhibapereket az új rendelkezés nem érintheti, mivel a lekérdezés joga csak a kezelőorvost illeti meg, egy perben eljáró igazságügyi orvosszakértőt pl. nem.
Az előzetes hírek szerint ugyanis a korábbiakkal ellentétben az új rendszerben már nemcsak az aktuális háziorvosunk, hanem bármikor bármilyen orvos ráláthat az adatainkra. Alexin Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa szerint a háziorvosok és a szakorvosok 15 évre visszamenőleg látják a listánkat, a gyógyszerészek egy évre visszamenőleg a kiváltott gyógyszereket. Így aztán kuncoghat a szemész, aki, miközben felírja a szemüveget, észreveszi, hogy épp a nemibeteg-gondozóból jövünk.
Az Egészségügyi Államtitkárság kommentárja: Téves az a megfogalmazás, mely szerint bármikor bármilyen orvos láthatja adatainkat. A korábbi ellátások adatait a kezelőorvos, a kezeléshez szükséges mértékben és a gyógykezelés során ismerheti meg, azzal kapcsolatban titoktartás köti és a beteg döntése szerint ez a megismerés is letiltható. A kezelőorvos ezen lehetősége a törvény szerint eddig is megvolt, ennek módját teszi egyszerűbbé a törvény.
…
A Társaság a szabadságjogokért (TASZ) szerint a rendszer alapjogot sért, Alexin Zoltán pedig úgy véli, hogy az az Európai Uniós adatvédelmi elvekkel is teljesen ellentétes.A betegek elvileg letilthatják, hogy az orvosok hozzáférhessenek adataikhoz. A lehetőségről az orvos elvileg köteles tájékoztatni a beteget, és a TASZ szerint egyre több rendelőben plakátolják ki az információkat.
Az OEP honlapján elérhető a formanyomtatvány, amit személyesen vagy postán lehet visszaküldeni. Ez azonban csak a teljes letiltást teszi lehetővé, a részlegest nem, pedig az fontos lenne, és ezt a TASZ már jelezte is az OEP-nek. „Kértük, hogy legyen lehetőség csak bizonyos információk letiltására, például legyenek külön az egyes szakterületek, meg lehessen oldani, hogy például csak a pszichiátriai kezelésekkel kapcsolatos információkat tiltsák le” – mondja a TASZ betegjogi és önrendelkezési programvezetője, Bence Rita. Az OEP jelezte, hogy készítenek majd ilyen nyomtatványt is.
Az Egészségügyi Államtitkárság kommentárja: A törvény nem teszi kötelező a formanyomtatvány használatát, a tiltakozás attól eltérő formában és tartalommal is megtehető.
Az is erősítené a bizalmat, ha a betegek maguk dönhetnének arról, melyik orvosuk mikor, mit láthat – ez kivédhetné a szakterületekre korlátozódó adatkezelés hiányosságait. Hiszen akkor egyedileg kellene döntéseket hozni: ha az orvos azt mondja a betegnek, hogy a szemészeti problémája megoldásához a nőgyógyászati vizsgálata eredményei is kellenek, akkor a beteg hozzáférést engedhet – írja blogján a TASZ. Az ilyen moduláris megoldásokat támogatja az Európai Unió adatvédelmi hatósága is (pdf) és Alexin szerint más országokban már működnek hasonló rendszerek.
Selmeczi Kamill szerint nálunk is minden nagyjából így lesz. A FAKOOSZ, azaz a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége elnöke az Indexnek azt mondta, az adathozzáférések az új rendszerben is korlátozottak maradnak, a szemész nem férhet hozzá a nőgyógyászati adatokhoz, „és az sem elképzelhető, hogy egy ortopéd orvos keresgéljen a rendszerben és csak úgy megnézegethesse XY adatait”…
Persze még az ilyen megoldások mellett is egyszerűbbnek tűnik minden adatomat letiltani, és ezt tanácsolja Alexin Zoltán is. De mi van, ha valahol rosszul leszek, vagy baleset ér, és eszméletlenül kerülök kórházba? Ilyenkor a kezelő orvosok nem tudhatják, van-e gyógyszerallergiám, szedek-e olyan gyógyszert, amely keresztreakciót válthat ki azzal, amit éppen beadnak nekem, cukorbeteg vagyok-e, vagy például hogy korábbi sérülés miatt van-e bennem fém, betolhatnak-e az MRI-be.
Az Egészségügyi Államtitkárság kommentárja: A törvény értelmében sürgős szükség esetén a kezelést végző orvos által ismert, a gyógykezeléssel összefüggésbe hozható minden egészségügyi és személyazonosító adat továbbítható az érintett hozzájárulása nélkül is. Téves az olyan állítás, amely szerint tiltakozás esetén sürgős szükségben, életveszélyben előállhat olyan eset, amikor a kezelőorvos az életveszély elhárításához szükséges adatokat ne lássa.
Mivel a rendszerben a magánpraxisban felírt vényköteles vagy államilag támogatott gyógyszerek is láthatóak, Szócska Miklós szerint az új rendszerrel a mentősök már a helyszínre érkezés előtt mindent tudhatnak a betegről, ami az ellátáshoz kell – kivéve persze ha az adatok le vannak tiltva. „Mi azért kampányolunk, hogy senki se tiltsa le adatait, hiszen nem tudni, mikor kerül olyan helyzetbe az illető, hogy azokon az információkon az élete fog múlni” – mondta Selmeczi Kamill…
Alexin Zoltán szerint viszont „a most tárolt adatok közül egyik sem érdekes baleset esetén, nem látszik, hogy a beteg epilepsziás-e, nem látszik a vércsoportja, vagy hogy cukorbeteg-e” – mondta, és tényleg, én sem látok ilyet az oldalamon. Abban viszont Alexin is egyetértett, hogy kellene egy életmentő adatokat tartalmazó országos adatbázis, amilyen már több más országban is létezik. Szerinte az OEP-nél készült egy erre vonatkozó terv. Ferencz szerint a megoldás inkább egy fontos adatokat tartalmazó kártya lehet, amit mindenki úgy hordhat majd magánál, akár a személyi igazolványt.
…
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint (pdf) a rendszeren az is javítana, ha például az Ügyfélkapun keresztül a betegek láthatnák, hogy ki, mikor nézte meg az adataikat. A TASZ szerint az ehhez való állampolgári jog az információs önrendelkezési jogból eleve fakad. Az OEP ügyfélkapus oldalán ennek megfelelően már most is megtalálható az „Előzménynapló lekérdezése” funkció, viszont ide kattintva semmi sem történik.És az is erősítené a bizalmat, ha a rendszert az állam helyett egy harmadik, független fél üzemeltetné, mint például Franciaországban. Alexin és a TASZ szerint ugyanis most bárki bármihez hozzáférhet, az állam legalábbis biztosan. Igaz, az OEP csak ritkán ad ki adatokat, viszont a listák tükörképe a rendszert működtető GYEMSZI-nél is megvan, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet pedig könnyen elérhető információforrás, ráadásul etikai felügyelet és az adatvédelmi hatóság felügyelete nélkül működik.
Az Egészségügyi Államtitkárság kommentárja: Az adatvédelmi hatóság jár el az adatvédelmi szabályok megsértése esetén, és ez igaz a GYEMSZI esetében is.
…
A TASZ eleve megfordítaná az egész rendszert. „Azt szeretnénk, ha senki adatai nem válnának nyilvánossá, kivéve, ha ehhez kifejezetten hozzájárul, tehát éppen azzal ellentétesen, ahogy most történik” – mondta Bence Rita. Azzal is kiegyeznének, ha lenne egy opció, amely csak a legfontosabb adatokat teszi nyilvánossá, de ezekhez is előzetesen kérnék a betegek hozzájárulását…
…
Kíváncsi, hogy önről mit írnak?
Eldugták ugyan a funkciót, de az Ügyfélkapu rendszerben bárki megnézheti, mit tud az OEP az elmúlt 15 évéről. Az oldalon az Ügyintézés fülre kattintva a Szolgáltatások menün belül a T betűre kell kattintani. Itt a TAJ-nyilvántartással összefüggő szolgáltatásokon belül, a taj-számunkat megadva az OEP oldalán kérhetjük le adatainkat. ”
Forrás:
Nincs többé titka az orvosa előtt; Bánlaki D. Stella; Index.hu; 2014. február 25.
TIOP-2.3.1-13/1 – Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Egészségügy) Rendszer – Központi, intézményközi adatáramlást biztosító informatikai rendszerek fejlesztése, országos egységes központi megoldások bevezetése; Széchenyi 2020
TIOP-2.3.2/12/1 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Health) Rendszer – Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése; Széchenyi 2020
TIOP-2.3.3-13/1 – Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-egészségügy) Rendszer – Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítéséhez szükséges helyi infrastruktúra fejlesztések; Széchenyi 2020
Korábbi cikkeink
