Generációváltás volt a közigazgatásban

„A közigazgatási reformnak köszönhetően 25 százalékkal csökkentek a vállalkozások adminisztrációs terhei – közölte lapunknak adott interjújában Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetője. A miniszter szerint olcsóbbá és hatékonyabbá vált az állami adminisztráció működése, de van még mit tenni. A következő ciklusban megvalósulhat az adatbázisok átjárhatósága, miközben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) is „hozzányúl” a kormány.

Törvényalkotási cunami jegyében telt a mostani ciklus, amellyel párhuzamosan komoly reform indult a közigazgatásban. Négy év távlatából milyen mélységig sikerült a kormányzati adminisztráció tekintetében változtatásokat elérni?
– A 2010-es kormányváltáskor deklarált célja volt a kabinetnek, hogy a közigazgatást, tágabb értelemben az állam működését hatékonyabbá tegye, mivel ez ügyben a rendszerváltás óta eltelt húsz évben nem történt érdemi előrelépés. A gazdasággal kapcsolatos mutatók és a külföldi szakmai értékelések egyértelműen azt jelezték, hogy az állam egyre jelentősebb akadályozó tényezőjévé vált az ország versenyképességének. A KIM a kormányváltást követően a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) karöltve hirdette meg a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programot, amelynek célja az adminisztráció csökkentése volt a lakosság felé, illetve könnyítés az üzleti szféra számára. Az átlagos vállalkozói adminisztrációs teher az NGM felmérése szerint 25 százalékkal csökkent a reform hatására az utóbbi négy évben. Most érkeztünk el az igazán nehéz területekhez, ahol nem csupán határidő-rövidítésről és eljárásszabályozási enyhítésről van szó, hanem sok mindent újra kell gondolni. Ilyen például az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés az adatbázisok összekapcsolása esetén. A másik megoldandó terület az adatszolgáltatás témaköre, ahol mind az uniós hatóságok és intézmények, mind a magyar hivatalok – egyébként jogosan – nagyon sok információt követelnek meg. A bürokrácia csökkentése sokszor azt is jelenti, hogy adatszolgáltatási kötelezettséget enyhítünk, emiatt azonban kevesebb információhoz jutnak a hatóságok. A közigazgatási reform éppen ezért összetett és bonyolult folyamat.

Mit jelentene a gyakorlatban az adatbázisok összekapcsolása?
– Az ügyfelek válláról átvenné az állam az ügyintézés terhének egy részét. Ha egy vállalkozás például közbeszerzési pályázaton indulna, és ehhez szüksége lenne egy nullás köztartozás-igazolásra, erkölcsi bizonyítványra vagy éppen a cég tulajdoni hátterének átvilágítására, akkor ezt a jelenlegi rendszerrel ellentétben nem neki, hanem az állami adminisztrációnak lesz kötelessége beszerezni. A vállalkozás benyújtja a pályázatát a közbeszerzési eljárásra, majd nyilatkozik arról, hogy a feltételnek megfelel. Ezt követően az apparátus az átjárható adatbázisnak köszönhetően egyszerűen lekéri a szükséges információkat a központból. Ennek következtében sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá válna az ügyintézés. A feladat az, hogy az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartása mellett tudjuk hatékonyabbá tenni az állam működését.

Mit jelentenek a számok tükrében a közigazgatási reform eddigi eredményei? Valóban kisebb lett a magyar adminisztráció?
– Rövidült az ügyintézés időtartama, az idén január elsején hatályba lépett új eljárási törvénymódosítás értelmében az eddigi 30 napos általános eljárási idő 21 napra csökkent. Változott a rendszer is, hiszen a munkanap alapú számítás helyett a naptári modellre álltunk át, vagyis míg a 30 nap esetében munkanapról volt szó, addig a 21 napos határidőbe már a hétvégék is beleszámítanak. Emellett újra bevezettük az „államigazgatás hallgatása” nevű jogintézményt, ami azt jelenti: ha a megadott határidőn belül nem jelentkezik az államigazgatás, akkor a kérelmet elfogadottnak kell tekinteni. Az intézményi integráció révén, a megyei és járási kormányhivataloknak köszönhetően átláthatóvá vált a vagyongazdálkodás; ebben benne vannak a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények és feladatkörök is. Önmagában ez 1,5 milliárd forint megtakarítást eredményezett a központi költségvetésnek. Számításaink szerint a mai közigazgatás potenciálját tekintve 30-35 százalékkal tud többet, mint a korábbi szétaprózódott rendszerben.

A vállalkozók mikor érzik meg az adminisztráció egyszerűsítésének hatásait? Az is nehezen érthető, hogy miért kötik Magyarországon a cégalapítást ügyvédi ellenjegyzéshez. Más országban az interneten is megalapítható egy cég, majd ezt követően elég csupán egyszer felkeresni a kormányhivatalt adategyeztetés céljából…
– Magyarországon általánosságban véve nagyfokú a társadalmi bizalmatlanság, szinte mindent közjegyzői vagy ügyvédi ellenjegyzéshez kötünk éppen amiatt, hogy legyen egyfajta támpontja a hatóságnak és az ügyfélnek is. Ez ma még inkább garanciát jelent a vállalkozásoknak, mint akadályt. Nehézséget okoz, hogy sok esetben az adminisztráció csökkentése fordított arányban van a gazdaság fehérítésével. Ha egyszerűbbé tesszük a cégalapítást, nagyon sok „fals” vállalkozás jön létre. Annak következtében, hogy a korábbi hárommillió forint helyett csak 250 ezer forintot kellett egy cégalapításhoz felmutatni, rengeteg életképtelen vállalkozás jött létre. Ezt jól tükrözik a statisztikák. Március 15-től ismét hárommillió forintot kell felmutatni egy kft. alapításakor, ami talán stabilabb szereplőket eredményez a magyar piacon.

Az elmúlt négy évben igen „akciódús” kormányzást tapasztaltunk, amit nem minden esetben tudott lekövetni az állami adminisztráció. Ebben részben szerepe van a kormányváltások utáni személycseréknek is. Mikor jutunk el a német modellhez, ahol deklaráltan látszik, hol válik el a politika és a szakma?
– A kilencvenes években bevezetett eredeti modell német mintára történt, a közigazgatási államtitkár a politikamentes feje volt a tárcának, míg a miniszter és a politikai államtitkár képviselte a politikát, akiknek a személye cserélődött a választások alkalmával. Ez azonban a gyakorlatban nem igazán működött. Nem feltétlenül a politika miatt. A közigazgatási államtitkár és a miniszter között egyfajta bizalmi viszony is kialakult, emiatt a tárcavezető visszahívása maga után vonta a szakmai stábvezetés cseréjét is. A közigazgatási életpályamodell lényege is éppen az lesz, hogy az államtitkári szint alatt világosan deklarálva legyen a szakmai karrier lehetősége. Ehhez kötődik egy generációváltás is, 2010 óta sikerült elérnünk, hogy a KIM-ben dolgozó kormánytisztviselők kétharmada 35 év alatti, és kétharmaduk legalább egy idegen nyelvet tárgyalóképesen beszél. A közigazgatási ösztöndíjprogramnak köszönhetően az elmúlt négy évben 500 fiatal került be EU-s tapasztalattal a magyar közigazgatásba, ami szintén azt támogatja, hogy inkább szakmai karrierben gondolkodjanak, mint politikaiban. Évente szondázzuk az állami adminisztrációban dolgozó kollégák elégedettségét egy anonim módon kitöltött kérdőív alapján. 2010-hez képest 2013-ra 38 százalékkal emelkedett a közszférában a hivatásuk, munkájuk iránt elkötelezettek aránya.

Szakmai körökben igen vegyes vélemények hangzanak el a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésével kapcsolatban. Úgy tudom, napirenden van ennek a rendszernek a finomhangolása. Milyen változtatást tervez a kormány?
– Már a járási hivatalok megszervezésekor komoly viták voltak a kormányon belül, hogy a Klik helyi szervezetei a járási hivatalokon belül, vagy attól elkülönülten jöjjenek létre. Akkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma ragaszkodott hozzá, hogy szeparáltan hozzuk létre a szerveket annak érdekében, hogy az oktatási reformot végre lehessen hajtani. A következő ciklusban már arra számítunk, hogy konszolidálódnak az oktatási rendszer átalakításának eredményei, ezzel megteremtődnek annak a feltételei, hogy a Klik részben a járási hivatalok részévé váljon, így egységesebb lehetne ezen a szinten is az államigazgatás működése.”

Forrás:
Generációváltás volt a közigazgatásban; Wiedemann Tamás; Napi Gazdaság Online; 2014. március 14.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.