„A mindenkori kormányzat segítése, diagnózis nyújtása és annak kimutatása, hogy milyen trendek mutatkoznak a kormányzati képességeknél – ez a célja a jövő év elején megjelenő Jó állam jelentésnek – mondta Kis Norbert a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese csütörtökön. Független, tudományosan megalapozott mérést végeznek, nem politikai szempontú értékelés történik – tette hozzá.
A rektorhelyettes a témában e héten a Jó állam mérhetősége címmel rendezett konferencia tapasztalatait összegezve kifejtette: az egyetemen csaknem fél éve zajlik az a kutatás, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása és működtetése, amely azt méri és értékeli, hogy az egyes kormányzati képességek hogyan változnak, és milyen azok dinamikája.
A mérés hét területre terjed ki: a biztonság és bizalom a kormányzatban, a közösségi jólét és életminőség, a pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség, a fenntarthatóság, a demokrácia, a jogállami értékek és jogvédelem, valamint a hatékony közigazgatás.
Ezek egymással szorosan összefüggő területek, amelyekre indikátorok és részindikátorok komplex rendszerét dolgozzák ki – magyarázta a rektorhelyettes.
Kis Norbert a célok között említette még, hogy segítsék a mindenkori kormányzatot, visszacsatolást, diagnózist adjanak, hogy milyen trendek mutatkoznak a kormányzati képességeknél, és ehhez mérőszámokat, adatokat rendeljenek. Erre szavai szerint igény is van. Emellett az állampolgárok számára is szeretnék érthetővé és érzékelhetővé tenni, hogy az élet egyes területein, a gazdaságban milyen lényeges kormányzati képességek vannak, és ezek javulnak-e.
Ismertetése szerint számos, nemzetközi szervezet által működtetett rangsor létezik, amely az országok, kormányok teljesítményét méri, és a jó állam index alkalmas lesz arra is, hogy ezen rangsorok viszonyítási pontja legyen.
A rektorhelyettes kiemelte: a mostani tanácskozáson a kutatás indikátorrendszerét mutatták be, most néhány hónapon át szakmai viták következnek. Partnerként említette az MTA-t, a KSH-t, az Állami Számvevőszéket; emellett az OECD szakértői is bekapcsolódnak a munkába. Ha ezek lezajlanak, várhatóan az év végére üzemelik be a rendszert, és a jövő év elején szeretnének megjelenni az első jelentéssel – jelezte. Kis Norbert tájékoztatása szerint ez részletes diagnózist, értékelést ad majd arról, milyen trendet mutatnak a kormányzati képességek. A tervek szerint az egyetem évről évre kiadja majd a jelentést.
Leszögezte: független, tudományosan megalapozott mérést végeznek, nem politikai szempontú értékelés történik.
Szólt arról is, hogy a kutatás iránt meglehetősen nagy a nemzetközi érdeklődés. Felidézte, hogy előző héten nemzetközi tanácskozást tartottak a Parlamentben, amelyen negyven ország 350 kormányzati szakember vett részt.”
Forrás:
Tudományosan értékelik a kormány munkáját; OrientPress; 2014. május 29.
