A digitális menetrend 2014. évi eredménytáblája: helyzetfelmérés

„A legfrissebb adatok szerint a Bizottság a tervek szerint halad, hogy a 2015-re kitűzött 101 digitális vonatkozású célból 95-öt megvalósítson. Az uniós polgárok és vállalkozások egyre többször használják az internetet, egyre többször vásárolnak online, valamint egyre jobban bíznak az információs és kommunikációs technológiák terén szerzett készségeikben. Nem mindig (és különösen a vidéki területeken nem) áll rendelkezésükre azonban olyan nagy sebességű széles sávú rendszer, amely kielégítené ezt a megnőtt „digitális étvágyat”. A digitális készséghiány is még mindig nagy problémát jelent (vö. MEMO/14/383).

Az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes a következőképp nyilatkozott: „A legtöbb európai digitális életet él, és nem győz betelni vele. Megoldottuk az internet-hozzáférés hiányát, de a digitális készséghiány még mindig probléma. Mindenkinek többet kell tennie, különben egy nap azzal a problémával szembesülünk, hogy Európában kialakult egy digitális műveltséggel nem rendelkező, hátrányos helyzetű társadalmi réteg.”

A jó hír:

  • Nőtt a rendszeres internethasználók száma: az internetet hetente legalább egyszer használók aránya 60%-ról 72%-ra emelkedett 2010 óta. A legnagyobb fejlődés Görögországban, Romániában, Írországban, a Cseh Köztársaságban és Horvátországban mutatkozik. A legjobb eredményekről (ahol több mint 90% használja az internetet) Dánia, Svédország, Hollandia és Luxemburg számolt be. Az Amerikai Egyesült Államokban a felnőtt népesség 87%-a használja rendszeresen az internetet.
  • Nagy előrelépés a hátrányos helyzetű felhasználóknál: a munkanélküliek, az alacsony végzettségűek és az idősek körében 41%-ról 57%-ra nőtt a rendszeres internethasználat aránya. A jelenlegi tendenciák mellett a 60%-os célt még 2015 előtt elérjük.
  • Az internetet nem használók száma harmadára csökkent: Az európaiak 20%-a még sohasem használta az internetet (ez az arány 2010 óta a harmadára csökkent). Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, elérhetjük az európai digitális menetrendben megállapított célt, vagyis, hogy 2015-re ez az arány 15%-ra csökkenjen.
  • Egyre többen vásárolnak online: Az uniós polgárok 47%-a vásárol online, ez 10%-os növekedést jelent, így nagy valószínűséggel elérjük a 2015-re előirányzott 50%-os célt.
  • Hozzáférés megoldva: Jelenleg minden európai számára biztosított a széles sávú rendszerekhez való hozzáférés, ami többféle típust takarhat (pl. száloptika, kábel, ADSL vagy 3G/4G). Továbbá minden európai számára legalább a műholdas széles sávú internet elérhetővé vált, elfogadható áron.
  • Gyors széles sávú technológiák: A 4G mobil széles sávú rendszerhez való hozzáférés erőteljesen növekedett: tavaly 26% volt, most 59%. A legalább 30 Mbps szolgáltatására képes vezetékes internethez az EU népessége 62%-ának van hozzáférése, tavaly ez az arány 54% volt, 2010-ben pedig 29%. Belgiumban, Dániában, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában és az Egyesült Királyságban már a háztartások legalább 90%-a részére elérhető a gyors széles sávú internet.

Min kell még javítani?

  • A kisvállalkozások kiváló lehetőséget szalasztanak el: A 250 személynél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknak csak a 14%-a kereskedik online. E vonatkozásban Unió-szerte egyetlen ország sem közelíti meg a 2015-re kitűzött 33%-os célt.
  • Veszélyben az európai vidéki térségek: a vidéki háztartásoknak csak a 18%-a rendelkezik széles sávú internettel.
  • Az e-kormányzati szolgáltatások stagnálást mutattak 2013-ban A népességnek csak a 42%-a vette igénybe őket. Az ilyen mértékű fejlődés nem lesz elég ahhoz, hogy a tagállamok 2015-re elérjék a kitűzött 50%-os értéket.”


A Bizottság ma közzé tette az e-kormányzatról készült tizenegyedik teljesítményfelmérést is. A jelentésből kiderül, hogy a polgárok még mindig sokkal jobban elégedettek a privát online szolgáltatásokkal (pl. e-bankolás) mint az online közszolgáltatásokkal (pl. foglalkoztatással kapcsolatos információk). Több e-kormányzati szolgáltatás érhető el, ám igénybe vételük nem mindig egyszerű, gyors vagy átlátható. Ezek az akadályok korlátozzák a polgárokat abban, hogy gyakrabban vegyék igénybe az e-kormányzati szolgáltatásokat.

Háttér-információk
Az Európai Bizottság olyan szabályozási és üzleti klímát kíván teremteni, amely ösztönzi a versenyt és a befektetéseket az európai digitális technológiai piacon.

Az Európai Bizottság tavaly – a ma közzétett adatok által is igazolt – problémák kezelését elősegítő konkrét intézkedéseket javasolt az egységes távközlési piac létrehozására.

A digitális menetrend 2014. évi eredménytáblája uniós és nemzeti szinten, a 13 fő teljesítménymutatóhoz mérve értékeli az e cél teljesítéséhez vezető úton elért részeredményeket. A jelentés 2013-as adatokon alapul.

A Bizottság eddig 72 intézkedést hajtott végre a digitális menetrend keretében meghatározott 101 intézkedésből. További 23 intézkedés végrehajtása a tervek szerint halad. 6 intézkedés esetében vagy késedelem mutatkozik, vagy felmerült annak a veszélye, hogy késve kerül rájuk sor.

Hasznos linkek
A digitális menetrend eredménytáblája
Az eredménytábla tagállamok szerint: széles sávú internet, internethasználat, e-kormányzat, szabályozási és kutatási trendek [Magyarország eredményei itt]
MEMO/14/383 Munkahely-teremtéshez vagy munkahely-megszűnéshez vezet a digitális technológia? Rendelkeznek-e az európaiak az elhelyezkedéshez és a munkahely megtartásához szükséges digitális készségekkel?
Európai digitális menetrend
Scoreboard infographic

Forrás:
A digitális menetrend 2014. évi eredménytáblája: helyzetfelmérés; Európai Bizottság; 2014. május 28.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, társadalom, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.