„Az ágazatnak a bruttó hazai terméken belüli részaránya 11-12 százalékos, és a következő években további növekedésére lehet számítani – mondta Rogán Antal, az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke egy szakmai konferencián csütörtökön.
Rogán Antal a negyedik Információs Társadalom Parlamentje című konferenciát megnyitó beszédében megjegyezte: a szektor növekedését az a tény is jól mutatja, hogy 2012-ben, amikor a GDP stagnált, az infokommunikáció részaránya 4,5 százalékkal emelkedni tudott. Kiemelte: az infokommunikációs szektorban benne van a növekedés lehetősége, a gazdaság egyik motorjának számít, súlya a gazdaságon belül az elmúlt években is nőtt. Az ágazatban közvetlenül és közvetetten foglalkoztatottak száma jelenleg meghaladja a 150 ezret, ami a teljes magyar foglalkoztatott 6,7 százalékának felel meg.
A politikus hangsúlyozta: a közvetlenül szoftverfejlesztéssel vagy hozzá kapcsolódó szolgáltatóközpontokban foglalkoztatottak száma jelenleg meghaladja a 37 ezret, és a létszám tovább nőhet a következő években. Szavai szerint az állam ehhez egyebek között fejlesztési programokkal járulhat hozzá. Az uniós támogatással megvalósult projektek közül kiemelte a digitális írástudás erősítését, a Miskolc és agglomerációja digitális közösségi programot, illetve a digitális átállást. Kiemelt célnak nevezte az e-közigazgatási ügyintézés fejlesztését. A továbblépés igazi lehetőségének a közösségépítést nevezte, amelynek a jelentőségét sem az üzleti szféra, sem a politika nem mérte még fel: „Észre kell vennünk, hogy az információs társadalom világa ma a közösségépítés új színtere” – fogalmazott.
Szabályozás, szabályozás, szabályozás
Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke kiemelte: az internettel átértelmeződnek a klasszikus tartalomalkotó foglalkozások, bárki lehet tartalomalkotó. A hatóság fő céljának a piac legjobb működésének elérését, az összes piaci szereplő számára élhető körülmények biztosítását, valamint az információs és kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását nevezte. Az elektronikus hírközlés keretszabályainak uniós felülvizsgálata jövőre kezdődik, amely a következő 10 év nemzeti szabályozási kérdéseit is alapjaiban meghatározza – tette hozzá.A hatóság elnöke elmondta, hogy a június 16-án lezárult hálózati pályázat nyertesei 2034-ig szereznek frekvenciahasználati jogosultságot, amelyből 104 milliárd forint minimális állami bevételre számítanak. Az NMHH-hoz négy pályázat érkezett. A széles sávú szolgáltatások egyre több fogyasztót érnek el, a hatóság felelőssége a szabályozás mellet a fogyasztói tudatosság fejlesztése is – emelte ki.
Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke kiemelte, hogy Magyarországon a 15 év feletti lakosság 41 százaléka digitálisan írástudatlan, ennek oka az érdeklődés és a képzettség hiánya. Az infokommunikáció a magyar vállalatok életében alapvetően nincs jelen, a problémákra a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia és az operatív programok nyújtanak országos megoldást – tette hozzá.
A szövetség a Facebookon jelezte, hogy Laufer Tamás, az IVSZ elnöke az Infoparlamenten mutatta be a Grand Coalition for Digital Jobs kezdeményezést.
Az Informatika a Társadalomért Egyesület és az IVSZ együttműködésével szervezett kétnapos rendezvény a közigazgatás, a civil társadalom és az infokommunikációs iparág legnagyobb találkozója, egyben a legmagasabb érdekképviseleti fóruma. Az idén rekordszámú több mint 1100 regisztrált résztvevő és 110 előadó kezdte meg munkáját a Parlamentben.”
Forrás:
Az infokommunikációs szektor a magyar gazdaság motorja; IT café/MTI; 2014. június 26.
