Répássy Róbert a kormányzati szerkezetátalakításról

„Répássy Róbert államtitkár a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáján az alábbi felszólalást mondta el, illetve a reagált a képviselők hozzászólásaira az Országgyűlés 2014. június 30-i ülésnapján. Leirat.

…Köszönöm, elnök úr a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt köszönöm a türelmüket, hogy ennek az alapvetően technikai jellegű törvényjavaslatnak a vitájában részt vettek, és számos munkaórát fordítottak rá. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány szervezetátalakítási szabadságával összefüggő törvények általában a végrehajtó hatalom munkaszervezési, feladatmegosztási szabályait tartalmazzák, és az egész kormányzati tevékenységre jellemző az Alaptörvény szerint előírt miniszterelnöki felelősség, gyakorlatilag a miniszterelnök felelős a végrehajtó hatalom kormányzati szervezeteinek működtetéséért.

Tehát szerintem szükségtelen, az én álláspontom az, hogy szükségtelen azt számon kérni, hogy az egyik miniszter vagy a másik miniszter kevesebb vagy több hatáskörrel rendelkezik-e, mert a miniszterek jogállása a magyar alkotmányos rendszerben kettős felelősséget jelent. Egyrészt a miniszterek természetesen felelősséggel tartoznak az Országgyűlésnek, de felelősséggel tartoznak a kormányfőnek is, tehát a miniszterelnöknek is. Hiszen a miniszterelnök irányítja a miniszterek tevékenységét. Tehát amikor például a Miniszterelnökséget vezető miniszter hatáskörének vélt vagy valós növekedéséről beszélünk, azért nehéz ezt megállapítani, mert nem volt eddig ilyen miniszter. Tehát a Miniszterelnökséget vezető miniszter eddig egy egységes Miniszterelnökségen belül a miniszterelnök munkaszervezetének, munkaszervének az államtitkári irányítója volt. Most ehhez képest egy minisztériumot irányít, amely azt is jelenti, hogy önálló felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek, és már fel is hívtam erre korábban is a figyelmet, hogy immáron nem államtitkárként, hanem úgy, ahogy például a mai napon is, számos parlamenti ellenőrzési eszközzel tudják az ellenzéki képviselők és bárki ellenőrizni az ő tevékenységét a fejlesztési ügyektől kezdve a koordinációs kérdésekig, mindenben meg tudják kérdezni a képviselők a Miniszterelnökséget vezető minisztert. Tehát állításom szerint vagy a kormány szándékai szerint erősödött a Miniszterelnökséget vezető miniszter parlamenti felelőssége. Kérem, ezt vegyék figyelembe, amikor ezt az új kormányzati struktúrát bírálják.

A parlamenti bizottságokban is kifejtettem, különösen a Törvényalkotási bizottságban azt az álláspontomat, hogy a házszabály rendelkezései szerint a kormány mint előterjesztő, nem tud módosító javaslatot benyújtani a saját előterjesztéséhez. Ezért úgy, ahogyan egyébként a korábbi kormányok idején is volt erre példa, egyéni országgyűlési képviselői módosító indítványok vagy bizottsági módosító indítványok kezdeményezésével tudja csak az előterjesztő korrigálni a saját maga által is korrekcióra szoruló törvényjavaslatát.

Ezen lehet változtatni, ehhez házszabály-módosítás szükséges, a házszabály szerint jelenleg csak a zárószavazás előtti módosító indítvány az egyetlen eszköz, amivel az előterjesztő befolyásolni tudja a saját maga által előterjesztett törvényt. Természetesen ennek nagyon szűk körben van csak mozgástere, hogy ilyen módosító indítvánnyal módosítsa az előterjesztő a törvényeket. Tehát szerintem nem kell ezt titkolni, annak idején a Magyar Szocialista Párt által vezetett kormány sem titkolta, hogy képviselőket kért meg arra, hogy módosító indítványokat nyújtsanak be, vagy akár bizottságokat kért meg arra, náluk, a bizottságokban kezdeményezte, hogy módosító indítványokat nyújtsanak be a törvényekhez. Ez, hangsúlyozom, egy eljárási rend miatt alakult így ki, semmi akadálya nem lenne egyébként, hogy az előterjesztő menet közben, az eljárás közben korrigálja a javaslatát.

Tisztelt Ház! Ezek után kérem, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni. Különösen abból a szempontból kérem ezt, hogy általában a kormány szervezetalakítási szabadságát az Országgyűlés vagy az országgyűlési képviselőcsoportok tiszteletben szokták tartani, és úgy gondolom, hogy az alkotmányos mozgástéren belül a kormány szervezetalakítási szabadsága széles körű.”

Forrás:
Répássy Róbert a kormányzati szerkezetátalakításról; Igazságügyi Minisztérium; 2014. június 30.

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.