közigazgatás: külföldönközigazgatás: magyar

A közbeszerzés húzza le a jó magyar mérleget

Szerző: 2014. július 20.No Comments

„ Négy-négy mutató tekintetében átlagosan, illetve átlag felett, a közbeszerzések területén viszont átlag alatt teljesít Magyarország a legfrissebb belső piaci eredménytábla tanulsága szerint. Hazánkkal szemben 21 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a belső piaci szabályokkal kapcsolatban és az eljárások időtartama az egyik leghosszabb az EU-ban.

Viszonylag kedvező képet mutat Magyarországról a legfrissebb belső piaci eredménytábla, amit a héten tett közzé az Európai Bizottság. A kilenc különböző mutatóból hazánk 4-ben átlagon felül, további 4-ben átlag körül, míg egy területen, a közbeszerzéseknél az uniós átlagnál rosszabbul teljesít.

Az évente két alkalommal közzétett eredménytábla a tagállamok teljesítményét veszi górcső alá a belső piaci szabályok átvétele és megfelelő végrehajtása szempontjából. Magyarország a legfrissebb eredménytábla szerint négy területen átlagnál jobban teljesít. Ezek: a belső piaci irányelvek előírt időre történő átültetése a nemzeti jogrendbe, a kötelezettségszegési eljárásokat megelőző úgynevezett előzetes (pilot) eljárások során a válaszadásra adott 70 napos határidő, a belső piaci információs rendszer működése és a tagállami foglalkoztatási szolgálatok európai információs platformja, az EURES-sel való együttműködés.

Négy másik mutató szempontjából átlagosnak látja Brüsszel a magyar teljesítmény. Ez a belső piaci szabályok vélt megsértése miatt indult kötelezettségszegési eljárások száma, a Your Europe nevű információs rendszerrel való együttműködés, a Solvit problémamegoldó rendszer működtetése és a szolgáltatást a belső piacon nyújtani kívánó cégeket segítő egységes kapcsolattartó pont.

Végül a most első alkalommal vizsgált közbeszerzési területen Magyarország átlag alatti teljesítményével hívta fel magára a figyelmet. Először is a Bizottság nem találta elegendőnek a közbeszerzési eljárásokon induló cégek számát, ami a verseny hiányára vagy nem megfelelő voltára utal. A pályázatokhoz és közbeszerzési tenderekhez való hozzáférés szempontjából is rosszul vizsgázott hazánk, amely ugyanakkor egy vizsgált mutató, az eljárás hatékonysága szempontjából már megfelelő értékelést kapott a Bizottságtól.

A testület a postai szolgáltatásokat is górcső alá vette, és megállapította, hogy hazánkban Európa keleti felében a fizetőképes kereslethez viszonyítva a legdrágábbak a postai szolgáltatások díjai. Másfelől a levélkézbesítés idejét tekintve Magyarország jól teljesít: a postán feladott levelek 93 százaléka 2012-ben egy napon belül megérkezett a címzetthez, és ez a mutató bőven felülmúlja a 85 százalékos nemzeti célt. Végül nálunk az egyik legnagyobb a különbség a külföldi és a belföldi levélküldés ára között. Finnországban például hajszálra ugyanannyit kell fizetni, ha az ember külföldre vagy belföldre küld levelet.

A határidőre nem átvett belső piaci jogszabályok százalékos aránya 0,6 százalékos jelenleg, ami simán az uniós célnak számító 1 százalék alatt van, és az uniós 0,7 százalékos átlaghoz is közel van. A késésben lévő irányelvek közül három a közlekedési ágazattal függ össze, de egyik sem haladta meg a késedelem a 2 évet. Magyarországon az átlagos transzpozíciós (a jogszabályok nemzeti jogrendbe történő átültetése) idő 7 és fél hónap, ami megfelel az uniós átlagnak és fél hónapos javulást mutat a februári előző adathoz képest.

A belső piaci irányelvek tartalmilag helyes átvétele szempontjából a magyar deficit tartósan 0,6 százalék, ami alig marad el az egységes piaci törvényben javasolt 0,5 százalékos szinttől.

Magyarországgal szemben ebben a pillanatban 21 belső piaci jogszabály kapcsán folyik kötelezettségszegési eljárás, ami jóval a 30-as uniós átlag alatt van. Bár az eljárások száma kettővel nőtt a legutóbbi eredménytábla óta, hazánk a Bizottság szerint alapjában véve csökkenti a hátralékok számát. A két legproblematikusabb terület a közvetlen adózás és a szolgáltatások, mindkét esetben négy-négy kötelezettségi eljárás van folyamatban.

Jóllehet a kötelezettségszegési eljárások hossza átlagosan 33,8 hónappal továbbra is az egyik legmagasabb az EU-ban (ahol az átlag 27,7 hónap), a legutóbbi eredménytábla közzététele óta öt hónappal csökkent. Eközben az Európai Bíróság kötelezettségszegési eljárásokban hozott ítéleteinek végrehajtása Magyarországon tízszer rövidebb ideig tart (8,7 hónapot átlagosan), mint az EU28-ak átlagában. Három magyar kötelezettségszegési eljárás már több mint hét éve tart, ami a Bizottság szerint részben magyarázatot ad az eljárások szokatlan időigényességére.

Az EU egésze egyébként jobban teljesít, mint fél évvel ezelőtt. A két osztályelső, Észtország és Finnország, a kilenc vizsgált indikátor közül nyolcban, illetve hétben teljesítettek az átlag felett és így kiérdemelték a „zöld kártyát”. A Bizottság összesen most 109 esetben mutatott fel zöld, (februárban még csak 99 esetben), 106 sárga (februárban 94) és 20 piros lapot (a februári 30-hoz képest.).

A közbeszerzésnél Görögország, Olaszország és Ciprus a sereghajtók, de a 12 2004-ben és 2007-ben csatlakozott ország közül nyolc teljesítménye elmarad a kívánatostól.”

Forrás:
A közbeszerzés húzza le a jó magyar mérleget; BruxInfo; 2014. július 19.