„Időben nagyon beszorultak az uniós kórházberuházások: többet már régen át kellett volna adni, de sok még szinte el sem indult. A kormány mindent megtesz, hogy időre be lehessen fejezni a projekteket, de ez akár újabb több milliárdjába kerülhet a költségvetésnek.
Június végéig kérte a kormány az EMMI vezetőjétől azoknak az egymilliárd forintnál drágább uniós projekteknek a listáját, amelyekre még nem költöttek el 10 százaléknál többet. Egy tavaly novemberi kormányhatározat már azt is kimondta, hogy azoknál a projekteknél, amelyek 2013. szeptember 30-ig nem értek el a 10 százalékos pénzügyi előrehaladást, illetve ez év január 15-ig nem rendelkeztek eredményes közbeszerzési eljárással, meg kell vizsgálni a támogatási szerződéstől való elállás lehetőségét.
A két kormányhatározat ellenére úgy tűnik: megpróbálják menteni, ami menthető, és nem állítanak le egyetlen projektet sem. Legalábbis erre lehet következtetni abból a Miniszterelnökség válaszából: „A kormányhatározatban szereplő feltételeket nem teljesítő projektek részletes vizsgálata folyamatban van, a végrehajtás nyomon követése hangsúlyos, kiemelten az egészségügyi fejlesztések tekintetében” – közölték, de azt nem árulták el, melyek az érintett beruházások. Csak annyit tettek hozzá: a kormány „a szükséges beavatkozások megtételével folyamatos eszközöket biztosít a projektek sikeres megvalósításához”.
Ez vélhetően a tavaly novemberihez hasonló kormányzati plusztámogatást is jelent. Akkor összességében több mint négymilliárd forintot szavazott meg a kormány tizenhét veszélyeztetett kórházfejlesztésnek, köztük a szolnoki és a zalaegerszegi PIC-centrumnak, a nagykanizsai, a siófoki és a pécsi sürgősségi, valamint a dunaújvárosi műtőblokk fejlesztésnek. További nyolc kórházi beruházásnál pedig – így a szolnoki, a székesfehérvári infrastruktúra-, valamint a gyulai és a szegedi sürgősségi fejlesztésnél – már akkor „további vizsgálatot” tartott szükségesnek a kormány.
Mindegyik projektre igaz, hogy jelentős csúszásban van, nem kis részben az elhúzódott közbeszerzések, engedélyeztetések miatt. Az egri Markhot Ferenc Kórházban infrastruktúra-fejlesztése még 2010 decemberében kezdődött, az eredetileg ötmilliárdos projektre időközben a kormány további csaknem egymilliárd forint támogatást ítélt meg, de a projektet még az igazgató szavai szerint is csak a közelmúltban, „az utolsó utáni pillanatban” sikerült elindítani ahhoz, hogy talán 2015. november 30-ra befejezzék. A gyulai kórház új sebészeti tömbje is csigalassúsággal épül: a projekt 2011 júniusában indult, de az alapkövet csak 2013 novemberében helyezték el, amikorra már át kellett volna adni a beruházást. Ehhez képest mostanra már szerkezetkész is a több mint hatmilliárd forintból épülő kórházi sebészeti tömb. Csúszik a Zalaegerszegi Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum átadása, amelyre 2011-ben ítéltek meg 4,3 milliárd forintot, ehhez képest az építkezés még mindig nem kezdődött el, a kivitelezésre kiírt közbeszerzés eredményét is csupán alig egy hónapja hirdették ki.
Nagyon szorít a határidő
Az uniós egészségügyi beruházásokkal kapcsolatos képhez hozzátartozik, hogy két nagy pályázatot – az intézmények struktúraváltásához kapcsolódó 35,4 milliárdos, illetve az onkológia centrumok fejlesztését célzó 8 milliárd forintos összköltségűt – csak 2013-ban hirdettek meg. Ehhez képest a beruházásokat legkésőbb 2015 november végéig be is kell fejezni, hogy az esztendő végéig a pénzügyi elszámolás is megtörténhessen. ”
Forrás:
Mentenék a menthetőt – több pénzt visznek el a lassú kórházberuházások; Haiman Éva; Világgazdaság Online; 2014. július 17.
