„Az Európai Bizottság ma jelentést tett közzé, melyben értékeli az uniós távközlési piac és szabályozás 2012–2013-as helyzetét.
A jelentés főbb következtetései a következők:
- bár a távközlési ágazat bevételei 2013-ban is csökkentek, a beruházások terén már beindult a növekedés;
- a hagyományos telefonszolgáltatások helyét az egyre népszerűbb internetalapú (VoIP) telefonszolgáltatások veszik át;
- az adatforgalom mennyisége nagy ütemben nő;
- a mobiltelefonos hanghívás és adatforgalom ára magasabb az EU-ban, mint az Egyesült Államokban, ahol viszont többet is használják ezeket a mobilszolgáltatásokat, és emiatt mégis magasabb a felhasználónkénti átlagbevétel, mint az EU-ban;
- a mobilszolgáltatásokhoz szükséges 800 MHz-es frekvenciasávok kiosztásának engedélyezését tekintve 2012-ben csak Dánia, Németország, Lettország és Málta érte el a kitűzött célokat. Bár 2013-ra ez már 21 tagállamnak sikerült, a késedelem jelentősen lelassította a 4G mobiltechnológia bevezetését az Unióban;
- tagállamonként eltér, hogy új hálózat kiépítésekor mennyi időbe telik a szükséges engedélyek beszerzése: néhány naptól több évig is eltarthat. Ráadásul a hatóságok többsége még mindig nem tette lehetővé a kérelmek elektronikus benyújtását.
Az Európai Bizottság alelnöke, @NeelieKroesEU így nyilatkozott: „Egyértelmű, hogy még hosszú út áll előttünk a valóban egységes piac megvalósításáig. Csökkentenünk kell a bürokráciát, és mind tagállami, mind uniós szinten jobban össze kell hangolnunk a szabályozást. A széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv mihamarabbi végrehajtása közelebb visz minket e cél teljesüléséhez, de ezen kívül is sok tennivalónk van még.”
Infrastruktúra
A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a passzív telekommunikációs infrastruktúrához való hozzáférés több tagállamban – így Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Franciaországban, Luxemburgban, Máltán és Lengyelországban is – fragmentált, bonyolult és nehézkes.Fogyasztóvédelmi kérdések
Jelentős különbségek vannak a tagállamok között a számhordozhatóság nagykereskedelmi árában, vagyis abban, hogy mekkora összeget kell fizetni a versenytársaknak az előfizetők telefonszámának átadásáért.Széles sávú rendszer
A legtöbb európai ország már kidolgozta a széles sávú rendszerekre vonatkozó terveit, Görögország, Románia és Ciprus jelenleg még a tervek véglegesítésének szakaszában tart. A tagállami széles sávú projektek finanszírozása vegyes képet mutat: állami támogatásként juttatott közpénzeket és uniós strukturális alapokat is igénybe vesznek forrásul.Háttér-információk
A jelentés a szabályozási kérdések széles körét vizsgálja: a piaci szabályozást, a széles sávú rendszerekre vonatkozó terveket és azok finanszírozását, a nemzeti szabályozó hatóságokat, az engedélyezést, a frekvenciagazdálkodást, a passzív infrastruktúrához kapcsolódó szolgalmi jogokat és hozzáférést, a hozzáférés és az összekapcsolás témáit, a fogyasztóvédelmi kérdéseket, az egyetemes szolgáltatást, valamint a hálózatsemlegességet. A jelentés a piaci fejleményeket, a versenyképességet és a digitális menetrend célkitűzéseit figyelembe véve tárgyalja a fenti témákat, a 2012 januárjától 2013 decemberéig tartó időszakot felölelve.Hasznos linkek
A jelentés [2014 Report on Implementation of the EU regulatory framework for electronic communications]
Behálózott kontinens…[Európai Bizottság]”
———————–
„…Magyarország
A hazánk viszonyait bemutató részletes jelentés nem tartalmaz meglepetéseket: Magyarországon a különféle széles sávú szolgáltatások elterjedtsége és hozzáférhetősége a legtöbb esetben az uniós átlag környékén mozog – kivéve egyetlen területet, ahol jelenetős a lemaradás: a mobil széles sáv elterjedtségénél. A 61,1 százalékos európai átlaghoz képest a magyar penetráció csak 26,4 százalék, és ezzel az utolsó helyet foglaljuk el az EU tagállamai között. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a mobil széles sáv lefedettségét, minőségét és a fejlesztéseket nézve viszont inkább a ranglista elején járunk. Vagyis az infrastruktúra rendelkezésre áll, ám a fogyasztók nem veszik igénybe.A jelentés részletesen bemutatja az elmúlt évek változásait és főbb eseményeit a távközlési piacon. Kiemelik, hogy bár a kormány már 2010-ben elfogadta a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet (DMCST), ennek implementációja azóta sem történt meg. Még egy már jól ismert tényt érdemes kiemelni: habár az uniós illetékesek ennek felszámolására törekszenek, kivétel nélkül minden magyar szolgáltató blokkolja hálózatán a VoIP-hívásokat és korlátozza a videóüzeneteket.[IT café]”
Forrás:
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta legfrissebb jelentését az uniós távközlési piac helyzetéről; Európai Bizottság; IP/14/850, 2014. július 22.
Mobilnetben Magyarország a sereghajtó; IT café; 2014. július 23.
