gazdaságszakirodalomtársadalom

Melyek a legszegényebb és leggazdagabb járások Magyarországon? Magyarország társadalmi-gazdasági profilja

Szerző: 2014. augusztus 6.augusztus 9th, 2014No Comments

„A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt. Jelen elemzésünkben a legfrissebb adatok alapján a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintjük át és megrajzoljuk az ország járási szintű fejlettségi térképét. Az elemzés az egyes folyamatok, jelenségek térbeli különbségeinek bemutatására összpontosít, és választ ad arra, hogy melyek országunk legfejlettebb, és leghátrányosabb helyzetű járásai.

A megosztottságot jól jellemzi, hogy a magyarországi teljes GDP csaknem felét Közép-Magyarország adja. Az egy lakosra jutó bruttó hazai össztermék pedig a fővároson kívül csupán Győr-Moson-Sopron megyében magasabb az országosnál. A rendszerváltozás utáni gazdasági folyamatok egyértelmű nyertesei az észak-dunántúli és a főváros környéki területek. Ezt jól érzékelteti az 1. ábra. Ráadásul a jövőben sem várható, hogy a kialakult térszerkezet megváltozzon, hiszen a beruházások harmada is a két említett területegységre érkezett 2011-ben, és a külföldi tőke is az itteni megyéket preferálja. Egyedül a vállalkozásdemográfiai mutatók esetében nincs meg ez a fejlettségi lejtő az országban, azonban ez a kedvező jelenség a mezőgazdasági őstermelés és nem utolsósorban a szürke gazdasághoz köthető tevékenységek jelentős szerepének tudható be.

A gazdasági értelemben vett kettéválás szorosan összefügg a társadalmi folyamatokkal is, a két folyamat szoros kölcsönhatásban áll egymással. Az elmúlt két évtizedben az aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya erősen ingadozott. Bár a foglalkoztatás növelése az egyik leglényegesebb kihívásként tartható számon a társadalmi jólét elérésében, az 1992-ben foglalkoztatottak számát 2013-ig nem sikerült felülmúlni. A foglalkoztatottsággal kapcsolatos mutatók gyakorlatilag együtt mozogtak a GDP-vel. A foglalkoztatási ráta megyei értékeinek szórása csak 2009 után kezdett érdemben csökkenni, ami azt jelenti, hogy a fennálló megyei különbségek csak ekkortól kezdtek egyáltalán megváltozni. Az alacsonyabb területi szinten azonban máig megmaradtak a hatalmas különbségek, ami a válság után némiképp csökkenni kezdett, de 2010 után a korábbi térszerkezet kezdett visszaállni (2. ábra).

Mindez arra mutat, hogy valóban az ország északnyugati és fővároshoz közeli térségei vannak a legjobb helyzetben, és mára az ország reménytelenül két részre szakadt. A társadalmi és gazdasági jelenségek összefonódnak és egymást erősítik. A GVI a folyamatok összhatásának megállapítására az LHH (leghátrányosabb helyzetű) kistérségek lehatárolásához használt módszerhez hasonlóan létrehozott egy komplex mutatót (Járási Fejlettség Mutató), mely számos társadalmi és gazdasági indikátort foglal magába.

A 4. ábra jelentősen hasonlít a társadalmi folyamatoknál már látott térszerkezethez, de némiképp árnyalja azt. A főváros környéki, a Balaton körüli és az északnyugati határszakasz fejlettebb térségei markánsan kirajzolódnak. A déli, Duna menti iparterületek is karakteresebben jelennek meg. Ugyanakkor a keleti országrészben a nagyobb városok térségei is jobban elkülönülnek a közvetlen környezetüktől. Ez egyfajta mozaikszerűséget hoz létre. A leginkább leszakadt térségnek számító Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon is árnyalódott a kép: e régiókban is léteznek ugyanis közepes és magas értékkel rendelkező járások.[a jelentés informatív ábrái megtalálhatóak az eredeti tanulmányban]”

Forrás:
Melyek a legszegényebb és leggazdagabb járások Magyarországon? Magyarország társadalmi-gazdasági profilja; MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet; 2014. augusztus 6.
Fejlődő és leszakadó járások: Magyarország társadalmi-gazdasági profilja (tanulmány) (pdf)
Háttéradatok (xlsx)
Járási Fejlettségi Mutató (xlsx)
A járások sorrendje a Járási Fejlettségi Mutató szerint (xlsx)