egészségügytörvények, határozatok

Mentőöv az egészségügyi beruházásoknak, de leáll a szentesi kórházépítés

Szerző: 2014. augusztus 10.No Comments

„Összesen csaknem kétmilliárd forinttal ösztönzi a kormány hat, komoly csúszásban lévő uniós egészségügyi beruházás befejezését, a szentesi kórházépítkezést viszont leállítja – derül ki az egyik legutóbbi kormányhatározatból.

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ 210,6 millió forintot kap a sürgősségi betegellátás fejlesztésére. A most megítélt plusztámogatás nagyjából egyharmada annak, mint amennyibe a 2010 márciusában indult, és nem mellesleg ez év május 23-án ünnepélyesen átadott beruházás eredetileg került.

A Pécsi Tudományegyetemen zajló egészségügyi infrastruktúrafejlesztés, amely szintén 2010 óta vajúdik, eredetileg több, mint 11 milliárd forintba került. De ahhoz, hogy időre megvalósuljon, még 225 millió forinttal meg kell toldani a költségvetést.

Ennél többet, 270 millió forintot kap az új szakrendelő befejezéséhez a csornai Margit Kórház, és hasonló nagyságrendű, 274,2 millió forintos pluszjuttatást szavazott meg a kormány az egyébként ez év április elején a miskolci megyei kórházban nagy kormányzati csinnadrattával zárt, csaknem 12 milliárdos „csillagpont” projektnek is.

A legtöbb pénzzel, 810 millió forinttal az egri Markhot Ferenc Kórházban zajló 4,5 milliárdos beruházás lezárását támogatja a kabinet, míg a legkevesebbre, mintegy 63 millió forintra, a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórházban zajló uniós fejlesztés elvarrásához van szükség.

A kormányhatározatból az is nyilvánvalóvá válik, hogy már költségvetési injekcióval sem menthető meg a szentesi kórházfejlesztés, amelynek keretében 2,47 milliárdból új műtéti tömböt építettek volna. Itt támogatási szerződést bontanak.

Először egy tavaly novemberi kormányhatározat mondta ki, hogy azoknál a projekteknél, amelyek 2013. szeptember 30-ig nem értek el a 10 százalékos pénzügyi előrehaladást, illetve ez év január 15-ig nem rendelkeztek eredményes közbeszerzési eljárással, meg kell vizsgálni a támogatási szerződéstől való elállás lehetőségét. Ehhez képest akkor egyetlen fejlesztést sem állítottak le, viszont novemberben összességében több mint négymilliárd forintot szavaztak meg tizenhét veszélyeztetett kórházfejlesztésnek, köztük a szolnoki és a zalaegerszegi PIC-centrumnak, a nagykanizsai, a siófoki és a pécsi sürgősségi, valamint a dunaújvárosi műtőblokk fejlesztésnek. További nyolc kórházi beruházásnál pedig – így a szolnoki, a székesfehérvári infrastruktúra-, valamint a gyulai és a szegedi sürgősségi fejlesztésnél – már akkor „további vizsgálatot” tartott szükségesnek a kormány.

Legutóbb idén június végéig kérte a kabinet a humán tárca vezetőjétől azoknak az egymilliárd forintnál drágább uniós projekteknek a listáját, amelyekre még nem költöttek el 10 százaléknál többet.

Lezárul a kórházépítések kora
A most záruló uniós ciklusban mintegy 480 milliárd forint EU-támogatást használhatott fel az egészségügy. A pénz jelentős részét infrastrukturális beruházásokra, főként kórház- és rendelő-felújításokra, -építésekre fordították. A következő hét éves fejlesztési ciklusban, amelyben hírek szerint jóval kisebb összeg, mindössze 130-180 milliárd forint áll majd az ágazat rendelkezésére, az unió inkább a közösséghez közelebbi ellátásokat, így például a háziorvosi szolgálatok fejlesztését támogatja. Többek között egészségügyi szerkezetátalakítást, otthoni szakápolást, hospice-t, rehabilitációs szolgáltatást célzó projektekre lehet majd pályázni, de cél „a népegészségügyi intézményrendszer alkalmassá tétele a legfontosabb népegészségügyi kihívások kezelésére” is.”

Forrás:
Mentőöv az egészségügyi beruházásoknak, de leáll a szentesi kórházépítés; Haiman Éva; Világgazdaság Online; 2014. augusztus 6.
A Kormány 1454/2014. (VIII. 1.) Korm. határozata az egészségügyi intézmények infrastrukturális fejlesztését támogató uniós projektek megvalósítása érdekében szükséges többletforrások biztosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 108. szám, 2014. augusztus 1.; 12027-12028.oldalak (pdf)