„A tagállamok, a kutatási szereplők és a Bizottság között létrejött EKT-partnerség jelentős előrehaladást ért el az Európai Kutatási Térség (EKT) kiteljesítése terén.
A kutatók és a tudományos ismeretek szabad mozgását lehetővé tevő Európai Kutatási Térség (EKT) megvalósításának feltételei már biztosítottak európai szinten. Most tagállami szinten kell végrehajtani a szükséges reformokat annak érdekében, hogy az EKT működőképessé váljon.
Ezt a legfőbb következtetést vonja le az EKT kiteljesítéséről szóló legfrissebb jelentés, amelyet a Bizottság ma ismertetett. A jelentés aktualizálja a tavalyi áttekintést (IP/13/851), emellett pedig egyedi országjelentéseket is tartalmaz, amelyek a helyszíni, különösen pedig a kutatószervezetek szintjén történő végrehajtásról nyújtanak rövid áttekintést.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „Az utóbbi években jelentős előrehaladást értünk el az Európai kutatási Térség kiteljesítése terén. Most a tagállamokon és a kutatószervezeteken a sor, hogy eleget tegyenek ígéreteiknek és véghez vigyék a szükséges reformokat. A Bizottság minden lehetséges támogatást megad számukra, többek között a Horizont 2020 elnevezésű új kutatási és innovációs programunkból származó 80 milliárd összegű beruházás révén. Ahhoz, hogy uniós szinten fokozni tudjuk az EKT hatását, különösen a nemzeti és uniós szintű kutatási tevékenységeket kell még inkább összehangolni.”
Az EKT-közleményben bejelentett alábbi kezdeményezések már jól működnek:
- a tagállamok egyre több intézkedést fogadnak el az EKT támogatására, s ezek az intézkedések nemzeti reformprogramjaikban is szerepelnek;
- az EU beépítette az EKT-t az európai szemeszterbe, továbbá a Horizont 2020 keretprogramon belül jelentős finanszírozást biztosít az EKT-hez kapcsolódó intézkedésekhez, előmozdítja a nyílt munkaerő-felvételt, a publikációkhoz és adatokhoz való nyílt hozzáférést, valamint a nemek közötti egyenlőséget;
- a kutatószervezetek, így például a kutatásfinanszírozó és kutatást végző intézmények jelentős támogatást nyújtanak az EKT menetrendjének megvalósításához;
- létrejött az EKT nyomon követésére szolgáló mechanizmus, amely egyre reprezentatívabb adatokkal szolgál a tagállami és intézményi szintű teljesítmények értékelésére.
Az elemzés megerősíti, hogy az EKT kiteljesítéséhez szükséges, a Bizottság által 2012-ben meghatározott valamennyi feltétel már biztosított.
Ennek ellenére a tagállamok és az intézmények között egyaránt továbbra is mutatkoznak eltérések. Például miközben valamennyi tagállamban támogatnak versenyeztetéssel kiválasztott projekteket, ezek mennyisége tagállamról tagállamra jelentősen eltér. S míg a tagállamok több mint a felében léteznek olyan kezdeményezések, amelyek a kutatás terén elő kívánják mozdítani a nemek közötti egyenlőséget, kézzelfogható változás csupán igen lassan érzékelhető. Noha a jelentés rámutat, hogy nem létezik egységes megoldás az EKT kiteljesítésére, egyértelmű, hogy akkor válhat igazán hatékonnyá és hasznossá, ha nemzeti intézkedéseket foganatosítanak.
A tagállamoknak 2015-ig EKT-ütemterveket kell kidolgozniuk, amelyekben ismertetik az EKT kiteljesítését célzó következő lépéseiket. A Bizottság, a kutatás területén érdekelt felek szervezetei és a tagállamok 2015 márciusában fognak találkozni Brüsszelben, hogy számba vegyék az eddig elért eredményeket.
Háttér-információk
Az EKT célja, hogy a kutatók, a kutatóintézetek és a vállalkozások adott esetben könnyebben tudják más tagállamban folytatni kutatói tevékenységüket, határokon túli kollegáikkal is versenybe szállhassanak vagy együttműködhessenek. Ezáltal az uniós tagállamok kutatási rendszerei megerősödnek és versenyképesebbé válnak, s így hatékonyabban tudnak együttműködni a főbb kihívások kezelésében.Az uniós vezetők több alkalommal is hangsúlyozták az Európai Kutatói Térség kiteljesítésének fontosságát. Az Európai Tanács 2011. februári és 2012. márciusi következtetéseiben 2014-et tűzte ki a megvalósítás határidejeként. Következésképpen a Bizottság előterjesztette a „Megerősített partnerség az európai kutatási térségben a kiválóság és a növekedés támogatására” című javaslatát, amelyben meghatározta, hogy az EKT megvalósítása érdekében milyen intézkedéseket kell tenniük a tagállamoknak, az érdekelt feleknek, s magának a Bizottságnak. Az előrehaladás értékelése öt prioritás alapján történik, melyek a következők: a nemzeti kutatási rendszerek hatékonysága; a transznacionális együttműködés; a nyitott kutatói munkaerőpiac; a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemekkel kapcsolatos dimenziók erőteljesebb jelenléte a kutatásban; valamint a tudományos ismeretek optimális áramlása és transzferje.
Az EKT már bizonyíthatóan kedvezően hatott mind a tagállamok, mind pedig a kutatási intézmények teljesítményére. A jelentés többek között az alábbi megállapításokat is tartalmazza:
- a nyitott és vonzó kutatási rendszerek innovatívabbak;
- az EKT megvalósításában részt vevő kutatási intézmények kutatónként több publikációt és szabadalmi kérelmet tudhatnak magukénak, és így több tudást termelnek;
- a más országokban is megforduló kutatók kutatásra gyakorolt hatása közel 20%-kal magasabb azokénál, akik csak hazájukban tevékenykednek.
Az EKT kiteljesítéséről szóló jelentésben található információk különböző forrásokból, köztük a 2014-es nemzeti reformprogramokból származnak. A Bizottság továbbá felmérést végzett valamennyi tagállam és az uniós kutatási keretprogramhoz társult országok kutatásfinanszírozó és kutatást végző szervezeteinek körében. Ezt egészíti ki a MORE 2 tanulmány és az Innovatív Unió 2014-es eredménytáblája.
Az EKT nyomon követésére szolgáló mechanizmus az EKT-vel kapcsolatos szakpolitikai intézkedések terén elért haladás szintjére vonatkozó adatokat bocsát rendelkezésre. Az a tény ugyanakkor, hogy ezen adatok nagy részét önkéntes alapon gyűjtötték be, azt eredményezi, hogy hatékonyságuk a szakpolitikai döntéshozatal szempontjából csupán korlátozott. További munkára van szükség a lényeges elemek meghatározása és finomhangolása, valamint az adatgyűjtés továbbfejlesztése érdekében. A Bizottság az uniós szintű hatás fokozása érdekében vitát indít a tagállamokkal a társadalmi kihívásokra irányuló nemzeti kutatási stratégiák és a finanszírozás egyesítése lehető legmagasabb szintű koordinációjának és összehangolásának lehetőségeiről.
További információk:
Az EKT kiteljesítéséről szóló 2014. évi jelentés
Európai Kutatási Térség
EURAXESS portál”
Forrás:
Tanulmányok szerint az EU egységes kutatási piaca most már a nemzeti reformoktól függ; Európai Bizottság; IP/14/1003; 2014. szeptember 16.
