energiagazdaságtörvények, határozatok

Közműcégek: Ha kicsúsznak a határidőből, érvénytelen lesz a számlájuk

Szerző: 2014. október 16.október 18th, 2014No Comments

„Százmillió forintos nagyságrendű új teher rakódhat a hazai közműszolgáltatókra az október 6-i Magyar Közlönyben megjelent, fogyasztóvédelmi célú törvénymódosítás következtében, ráadásul úgy, hogy az előírás sok része tisztázatlan. Az áram-, a gáz-, a víziközmű és a távközlési cégeknek auditáltatniuk kell számlázási rendszerük zártságát. Mivel e kötelezettség a mainál szűkebb tartalommal már májusban hatályba lépett, az akkori módosításban érintett néhány nagy hálózati engedélyes (elosztó társaság), és az akkor is bizonytalan szövegezés miatt pár elővigyázatos egyetemes szolgáltató már akkor auditor után nézett.

A lapunkhoz eljutott információk szerint a hat-hét ajánlattevőből csak egy – a Hunguard – állította azt magáról, hogy meg fog felelni az auditorral szembeni, a nyáron már törvénytervezetként ismert, és ősszel valóban jogszabályi szintre emelt elvárásoknak. Azóta sem érkezett hír többről.

A hálózati engedélyesek nyári tapogatózása alapján egy-egy ilyen auditálás több száz millió forintba került, bár a kisebb cégek talán kevesebbért is megkapják a tanúsítást. Kérdés, miről. A jogszabály ugyanis nem teszi egyértelművé, hogy mit jelent a számlázási rendszerelemek zártsága, vagy, hogy melyek az általános információbiztonsági zártsági követelmények.

Azt sem, hogy mely társaságokra vonatkozik a törvénymódosítás. A tervezet nyári szövege alapján a nyáron úgy tűnt, hogy például az áramszektorban csak a hálózati engedélyesekre. Ilyenből, valamint az érintett gáz- és víziközmű társaságból együtt körülbelül 150 van. A törvénymódosítás azonban már „valamennyi villamosenergia-vásárlási szerződésben részes engedélyest” ír, vagyis akár ideérthetők az áramtermelők és a rendszerirányító is. Az áram-, a gáz-, a víziközmű szektoron felül a távközlési szolgáltatókat is az auditálandók körébe vonva a szám már elérheti az 500-at.

Nem derül ki az sem, hogy ennek a legalább 150, de akár 500 cégnek milyen gyakran kell a rendszerét auditáltatnia, hogy a tanúsítványuk milyen feltételekkel és mennyi időre szól. Nem tudni, hogy milyen rendszerfejlesztés esetén kell újra auditálniuk, például ok-e erre egy áfakulcs jogszabályi változása.

Kérdéses maga az alaphelyzet, azaz a fogyasztóvédelmi lépésként kommunikált változtatás valódi indoka is. Az érintett kereskedők ugyanis ma is auditált minőségbiztosítási és számlázási rendszereket üzemeltetnek. Egyedül az áram- és gázkereskedők évente mintegy 50 millió számlát állítanak ki, amelyek kapcsán tavaly elenyésző számú, közel 2400 panasz érkezett a MEKH és az NFH statisztikái szerint.

Csődök a téli csúcsfogyasztás idején?
A szabályozás nem rendelkezik a tanúsító szervezet által végzendő munka részleteiről, és határidejéről sem. Így, ha csak kis számú tanúsító érhető el, akkor e tanúsítók kihasználhatják az időnyomás alatti kötelezettek helyzetét, a szolgáltatás értéknél magasabb díjat kérve. Több kötelezett még így is kicsúszhat a rá vonatkozó, 2014. december 31-i határidőből. Ekkor érvénytelen lesz a számlája. Egy ilyen helyzet bármely kereskedőt 1-3 hónap alatt a csődhelyzetbe sodor, ami beláthatatlan következményekkel járó ellátás-biztonsági kockázatot jelent a gáz téli csúcsfogyasztása közepén. ”

Forrás:
Aki kicsúszik a határidőből, érvénytelen a számlája; Világgazdaság Online; 2014. október 15.
Lásd még: 2014. évi XLI. törvény egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról
Korábbi cikkünk: A szolgáltatóknak tanúsíttatniuk kell a számlázási rendszereik biztonságát