közigazgatás: magyar

Borsodban jelentős változást hozott a közigazgatás korszerűsítése

Szerző: 2014. október 23.No Comments

„Folyamatosan fejlődött Borsod-Abaúj-Zemplén megye a közigazgatás területén – az országos reformhoz igazodva itt is létrejött a szakigazgatási szerveket integráló kormányhivatal, s a történelmi idők logikáját követő járási felosztás, folyamatosan bővül az e-közigazgatás ügyköre, és olyan plusz szolgáltatásokkal állnak az ügyfelek rendelkezésére, mint az ügysegédek. A változások helyi megvalósulásáról, a valós attitűdbeli átalakulásról beszélt a megyei kormánymegbízott, Demeter Ervin a Rádió Orient műsorában.

„Míg 2011. január 1-én 31 ügykörrel indultak az első kormányablakok a megyében, ma már 250-nél tartunk. Az állampolgárok életébe jelentős változást hozott, hogy ilyen sok ügyet tudunk immár egy helyen intézni” – emeli ki az egyik legfontosabb eredményt Demeter Ervin. Ehhez szemléletváltásra is szükség volt, egy fiatalosabb, lendületesebb hozzáállást kellett az ügyintéző hivataloknak magukévá tenni, melyek kielégítik az állampolgári igényeket. Ennek legnyilvánvalóbb példája az e-közigazgatás folyamatos fejlesztése, amely a huszonéveseknél már természetes elvárás.

A megújulás egyik legfontosabb eleme a foglalkoztatás növelése volt országszerte, amely kiemelt kormányzati cél is volt az elmúlt négy évben. A munkaügyi központ két módon segített az álláskeresőknek a munkaerőpiacra való visszakerülésben: az egyik mód az álláshelyek keresése vagy képzések nyújtása, a másik mód pedig a Start Közmunkaprogram volt.

Magyarország egyik szegényebb régiójáról lévén szó, a feladat meglehetősen nehéz: „Borsod-Abaúj-Zemplén Megye nagyon nehéz sorsú, számos olyan család van, ahol a gyerek még sosem látta a szülőket elmenni dolgozni, sokaknak még húsz éves korukban sincs fogalmuk arról, hogy milyen valahol dolgozni” – mondja a kormánymegbízott.

Ma már úgy tűnik, hogy a közmunkaprogramnak hosszabb távon komolyabb eredményei is lehetnek. Ugyanis, aki az önkormányzatok jóvoltából valamilyen feladatban vehetett részt, az utána sokkal könnyebben kerül be a munka világába. Emellett fontos szempont a helyi értékek megőrzése is, amelyre a program szintén lehetőséget kínált.

„2012 őszén indult kísérleti jelleggel a közmunkaprogram, mely során az önkormányzatok olyan értékteremtő feladatokat dolgoznak ki, amellyel a helyi lakosságot foglalkoztatni tudják. Erre vissza nem térítendő állami támogatást kapnak, és különböző értékeket, termékeket hoznak létre: a savanyított paprikától kezdve az óvodások egyenruhájáig” – részletezi a program megvalósulását Demeter Ervin.

A közelmúltban ennek legjobb eredményeit össze is gyűjtötték és kiállították a megyében: „Jó volt látni, mire képesek olyan emberek, akik korábban otthon ültek, vagy esetleg egy seprővel heti egyszer végigszaladtak az utcában, ha lehetőséget kapnak.”

A közmunka mellett másik fontos feladatuk a képzés, amely főként a betanított szakmunkákra fókuszált, használható tudással felruházva az embereket, ezáltal segítve munkaerő felvételhez a kisebb vállalkozásokat is. Az oktatás fontosságát azonban már a köz- és a felsőoktatásnak is jobban hangsúlyoznia kellene – véli a kormánymegbízott. A fiatalokkal kapcsolatban kiemelte: „Ha egy fiatal a megyénkből elmegy Pestre tanulni, akkor valószínűleg ott is ragad. Akkor fogjuk tudni megtartani itthon fiataljainkat, ha itt is van jó oktatás, és ha utána munkahelyet is talál.”

Demeter elmondta, a kormányhivatalok szervezték meg a megyei innovációs stratégia kidolgozásáért felelős munkaértekezleteket, amelyre a térségben már bizonyított, innovációban érdekelt és arra alkalmas vállalkozásokat hívták meg. A térségben évtizedekig az ipar, azon belül is főként a nehézipar volt a hangsúlyos, a fókusz ma is az alkatrészgyártásra, az anyaggyártásra esik, s nagy potenciállal rendelkezik a vegyipar is.

A téma kapcsán a kormánymegbízott hozzátette: ‘Korunk nagy tennivalója, hogy a környezetünk élhető legyen, tehát a vízzel való gazdálkodástól kezdve a hulladék-ártalmatlanításon keresztül sokféle a terület, ahol a megye már rendelkezik a megfelelő szellemi kapacitással és innovációs képességekkel.”

Az ipar fejlesztése mellett komoly forrásokat nyithat a két világörökségi térség: az aggteleki barlangrendszer és a tokaji borvidék is. A világörökségi törvény és a magyar jogszabályok alapján az elkövetkezendő ciklusban 100 milliárd forint felhasználásra nyílik majd lehetőség ezen a területen – emelte ki a jövő lehetőségei közül Demeter Ervin kormánymegbízott.”

Forrás:
Borsodban jelentős változást hozott a közigazgatás korszerűsítése; OrientPress; 2014. október 21.