„A jövő év első hónapjaiban végre megvalósulhat a postai bankkártyás csekkbefizetés, amivel az ügyfelek összesen több száz millió forintot spórolhatnak, a bankok pedig ugyanekkora bevételtől esnek el – derül ki Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójának szavaiból. A postavezér a Napi.hu-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy miért épp az FHB Kereskedelmi Bankban vásároltak részesedést, illetve milyen szerep vár a Postára az állami közműholding körül.
– Egyre szélesebb szolgáltatáspalettával rendelkezik a Magyar Posta, hol van most a fókusz?
– A Magyar Posta 2013 elején olyan új stratégiát készített, ami egy új, a kor ügyféligényeit kielégíteni képes vállalatcsoport, és modernizált termékstruktúra felépítésén keresztül hatékony választ ad a postai liberalizációból adódó kihívásokra, és figyelembe veszi az aktuális piaci környezet változásait. Ugyanakkor az árbevételen belül középtávon a levélforgalomé marad a legnagyobb súly – ez jelenleg is 50 százalék körüli. Miután azonban a levélforgalom aránya évről-évre folyamatosan csökkenni fog, ezért az új stratégiának megfelelően kell foglalkozni más, ezt ellensúlyozó üzletágakkal is. A két fő irány a csomaglogisztika, valamint a pénzügyi közvetítői és pénzforgalmi szolgáltatások erősítése. A fentiekre jó alapot ad az, hogy az évente több mint 170 millió ügyfélkontaktot lebonyolító postai hálózat magas színvonalon szolgálja ki az ügyfeleket és egyre inkább meg tud felelni az új feladatok által támasztott igényeknek is.– Ebben a sárga csekkes üzletág milyen szerepet kap?
– Jelentős forgalmat hoz ez a tevékenység, az árbevétel mintegy 20 százalékáról van szó. Bár évről-évre tapasztalható néhány százalékos csökkenés, ezt számos tényező befolyásolja. Pozitívan hat rá például az ingyenes készpénzfelvétel, míg az elektronikus fizetési csatornák térnyerése amortizálja a csekkes fizetések piacát. A rezsicsökkentés hatással van a gazdaság egészére, így például arra is, hogy mérsékli a csekken befizetett összegek volumenét.A Magyar Posta célja, hogy mérsékelni tudjuk az árbevétel-kiesést a csekkszolgáltatás területén úgy, hogy új fizetési megoldásokat vezetünk be, vagy biztosítunk más módon, mint például az elektronikus számlabemutatás és díjfizetés (angol rövidítéssel EBPP). A Magyar Posta többek között ennek érdekében szerzett részesedést a Díjnetben. De vannak más fejlesztéseink is: a sárga és fehér csekkeken 2015-től egy QR-kódos azonosítót kell feltüntetni, ami alapján egy gyors, kényelmes, ügyfélbarát elektronikus mobilfizetési megoldást is be tudunk majd vezetni.
– A korábbi stratégiai együttműködést követte az FHB Kereskedelmi Bank 49 százalékának megvásárlása. Vizsgáltak-e más hitelintézetet az FHB-n kívül?
– Ez nem olyan üzleti tranzakció volt, amely pusztán egy befektetési célpont kereséséről és kiválasztásáról szólt. A befektetés szervesen illeszkedik a 2013 elején a Magyar Posta tulajdonosa által jóváhagyott stratégia megvalósítási folyamatába, s ennek megfelelően a kérdést úgy kell vizsgálni, hogy a Magyar Posta számára mi a legelőnyösebb döntés. Nézzük tehát meg, milyen előzményei voltak ennek a tranzakciónak.Az első lépcső az volt, hogy 2013-ban elindult egy stratégiai együttműködés, hiszen a két cégcsoport együtt tett ajánlatot a Díjbeszedő Holding Zrt-re, amely során bizonyos cégeket a holdingon belül 100 százalékosan a Magyar Posta szerzett meg, bizonyos cégeket pedig az FHB-val közösen. Ezt követően egy kormányzati döntés és törvény jelölte ki a Magyar Postát a takarékszövetkezeti integrációban való szerepvállalásra. Majd 2013 őszén az akkori pénzügyi partnerek felülvizsgálták, és rendkívül rövid határidővel egyoldalúan felmondták a pénzügyi termékértékesítésre vonatkozó, Postával kötött szerződéseiket. Ekkor a Magyar Postának elemi érdeke volt, hogy az így keletkező űrt – hiszen a partnerek döntése nyomán mind állományokat, mind ügyfeleket vesztett – rendkívül rövid időn belül, 3-6 hónap alatt betöltse. Erre az FHB Csoporttal kötött stratégiai megállapodás és partnerség nyújtott leggyorsabban lehetőséget.
Ha ez nem történt volna meg, hosszú időre alapvető hiány keletkezett volna a Posta szolgáltatásaiban és nem tudtuk volna kiszolgálni az ügyfeleinket megtakarítási vagy folyószámla-termékekkel. Ezt az állapotot sikerült teljes mértékben rendeznünk 2014 első negyedének végére. Ebben a szituációban az együttműködés organikus következményeként merül fel a részesedésszerzés, ami abszolút a Magyar Posta érdekeinek megfelelő üzleti lépés. Ilyen szempontból egy másik bankkal történő, hasonló mélységű együttműködés nem tudta volna ugyanazokat az előnyöket nyújtani.
– Mikor lesz mérleg szerinti profitja a banknak?
– A társaság eredményét az extra terhek befolyásolják jelentősen. A bankadó és a tranzakciós illeték valamennyi bankot terheli, és a szektor szereplőinek többségénél látható, hogy ezek a terhek negatív eredményt okoznak. Tavaly jelentős javulás következett be az FHB Kereskedelmi Bank pénzügyi adataiban, és az a cél, hogy az együttműködés eredményeként ez tovább javuljon. A devizahitelezést érintő aktuális banki kötelezettségekre vonatkozóan az eladó FHB Jelzálogbank már a részesedés értékesítése előtt mintegy 24 milliárd forinttal megemelte az FHB Kereskedelmi Bank tőkéjét, továbbá a szerződésben teljes helytállást is vállalt, vagyis ha az eddigi feltőkésítés nem volna teljes mértékben elég, az eladó fog helyt állni, vagyis itt nincs kockázata a Magyar Postának. Az is látható, hogy üzemi szinten az FHB Kereskedelmi Bank eredményességével nincs semmi probléma.– Nem merült fel, hogy többségi részesedést szerezzenek?
– Ez a tulajdoni arány a tárgyalások eredményeként alakult ki, a megállapodás 49 százalékról tudott megszületni.– A Magyar Postának alapvetően mire lesz jó a tulajdonrésszel szorosabbra fűzött FHB-kapcsolat, hogyan fog ebből profitálni?
– Ahogy a fentiekben már említettem, a Magyar Posta új stratégiájának egyik pillére a komplex postai és pénzügyi szolgáltatások nyújtására képes vállalatcsoport kiépítése. Ezen belül vannak 100 százalékos, többségi illetve kisebbségi részesedést jelentő tulajdonosi pozíciók, de vannak a kockázatok porlasztását tükröző közös irányítású vállalatok is. A tulajdonosi pozíciók szerzésének, megtartásának mindenhol üzleti és stratégiai megfontolás áll a hátterében: hosszú távon biztosítani azt, hogy a Magyar Posta számára stratégiailag fontos üzletágakban illetve ügyfélszegmensekben a Magyar Posta érdekei megfelelően legyenek képviselve, biztosítva. Nem szeretnénk azt, ha a Magyar Posta még egyszer olyan kiszolgáltatott helyzetben lenne, mint ahogy az a korábbi banki kapcsolataiban jellemző volt.A Magyar Posta – FHB Csoport tulajdonszerzéssel is megerősített stratégiai együttműködése ma mindkét fél érdekeit kellőképpen érvényesítő kapcsolat. Jelenleg elsősorban, de nem kizárólagosan, FHB pénzügyi termékeket értékesít a Posta. A részesedésszerzést követően nyilván ezeknek a termékeknek – megtakarítás és folyószámla – az értékesítését kívánjuk erősíteni, támogatni. Nem kizárt, hogy teljesen új termékekkel is meg tudunk jelenni közös termékfejlesztés eredményeként, mint például egy, a postai hálózatban jól értékesíthető hiteltermékkel.
– Az FHB-nak lesz szerepe a bankkártya-terminál (POS) rendszer átalakításában?
– Nem, a terminálok cseréje a Magyar Posta saját beruházásában valósul meg. Hatezer darab POS-készülék cseréjéről van szó. A jelenlegi eszközök már annyira elavultak, hogy a mai kártyatechnológiának nem felelnek meg: nincs bennük chipolvasó és érintés nélküli fizetésre sem alkalmasak. A POS-rendszer mögötti technológia is nagyon elavult, így igen erőforrásigényes a működtetése. Ilyen szempontból tehát kényszer a csere, amivel az olcsóbb fenntartás is cél. Ez a beruházás a hatezer POS mellett több mint ezer mobil POS beszerzéséről is szól, mivel szeretnénk a kártyaelfogadást kiterjeszteni a kézbesítői hálózatra is. Ez azt jelenti, hogy a postásoknál lehetne például az utánvétes küldeményeket kártyával kifizetni, vagy így vásárolni sorsjegyet és egyéb, a kézbesítők által is értékesíthető termékeket.– A POS-rendszer átalakításával olcsóbb lesz a rendszer működtetése, de olcsóbb lesz-e a sárga csekkek feladása, ha kártyával fizetünk?
– Tény, hogy a régi POS-rendszer fenntartásával sokkal nehezebben tudnánk változtatni bizonyos dolgokon, például azon, hogy a kártyás csekkbefizetés ne két tranzakcióból, a közismerten drága készpénzfelvételből és készpénzbefizetésből álljon, mint jelenleg. Azért kerül sokba, mert a készpénzfelvétel a legdrágább kártyás tranzakció. Fontos hangsúlyozni, hogy ezt a díjat nem a posta, hanem saját hirdetménye szerint a kártyakibocsátó bank számítja fel, ezt fizeti meg az ügyfél. Továbbá a Magyar Postának meg kellett kérni az eltérő típusú kártyaelfogadásra vonatkozó MNB-engedélyt, amivel korábban nem rendelkezett, de ezt 2014-ben megkapta.A rendszer átalakítása sok mindent megváltoztat majd. Míg a készpénzfelvétel díja az ügyfelet terheli, addig a kártyás vásárlásé – márpedig a csekkfeladásnál a kártyahasználat kártyás vásárlás lesz majd – a Magyar Postát. Ezzel a kiadással tehát a jövőben a postának kalkulálnia kell. Mégis muszáj ezt meglépni, egyrészt az ügyfelek kényelmének növelése, másrészt a szabályozói környezet – köztük az MNB – azon elvárása miatt, amely az elektronikus fizetés térnyerését szorgalmazza.
– Mennyibe kerül a rendszer kiépítése, milyen megtérüléssel számolnak?
A megtérülés ebben az esetben összetett kérdés. A több mint hétezer terminál beszerzése, ezek több évre szóló licenszdíja, implementációs költsége nem egészen egymilliárd forintos beruházást jelent. Erre jön még az, hogy innentől kezdve minden egyes kártyaelfogadás után a Postának kell jutalékot fizetnie. A másik oldalon ugyanakkor ott van, hogy a rendszer üzemeltetése olcsóbbá válik. Továbbá ha a kártyás fizetést az ügyfelek számára kényelmesebbé és olcsóbbá tesszük, népszerűbbé válhat ez a szolgáltatás, a csekk-üzletág csökkenése pedig kisebb ütemű lehet a korábbi évek trendje alapján kivetített prognózishoz képest. Mindent összevetve tehát úgy látjuk, mindenképp megéri a beruházás.– Mikor kezd működni az új rendszer?
Az eszközök beszerzése már megtörtént, jelenleg az ehhez szükséges informatikai fejlesztések folynak, illetve teszteljük az eszközöket, tranzakciókat. Októberben indulhat az eszközök telepítése és jövő év első negyedében fejeződhet be. Amikor a telepítés eljut egy olyan szakaszba, amikor már nagy számú postahivatalban elérhetőek az új terminálok és velük a forgalom legnagyobb részét le tudjuk fedni, akkor jöhet a váltás. Ez jövő január-februárban várható.– Mekkorát buknak ezen a bankok?
– Én másként fogalmaznék. A bankoknál nem fog jelentkezni ezeknek – a valóságban a bank számára készpénzt, vagy ATM működtetést nem igénylő – készpénzfelvételi tranzakcióknak a bevétele, helyette a kártyás vásárlásra vonatkozó díj jelentkezik majd. Nincs rá statisztikánk és adatunk, hisz bankonként, sőt akár számlacsomagonként eltérőek a díjak, és a bankok közötti elszámolás is befolyásolja, hisz a kártyaelfogadó bank felé (amennyiben az nem a kártya kibocsátó egyben) jelentkezik egy kártyatársaságok által szabályozott mértékű költség. De abból kiindulva, hogy évente több mint kétszázmillió darab csekkbefizetés történik – aminek bár csak töredékét fizetik kártyával – összesen több száz millió forintról, korábban milliárdos nagyságrendről lehet szó. Valamennyi bank érintett, amelynek ügyfelei kártyát használtak a postákon, és ezért esetenként több száz forint készpénzfelvételi díjat számoltak fel.A képhez hozzá tartozik, hogy az elmúlt években szignifikáns csökkenés történt a bankkártyás csekkbefizetések terén, egyrészt az ügyfelek felé felszámított banki díjaknak, valamint az ingyenes készpénzfelvételnek betudhatóan.
– Hol harapnak még bele a bankok piacába?
– A pénzügyi szolgáltatások terén is abszolút versenypiacon van jelen a Magyar Posta úgy, hogy jelentős – a banki hálózatokéval összevethető méretű – hálózattal bír. A 2700 egységből jó pár száz az olyan kategóriájú és méretű, amelyben a pénzforgalmi szolgáltatások is kiemelkedő szinten jelen vannak. Persze a pénzügyi szolgáltatások nem olyan széles körét nyújtjuk, mint egy általános kereskedelmi bank, de a legfontosabbak és legnépszerűbbek – folyószámla, megtakarítási termékek, állampapír, befektetési jegyek, biztosítások – ami így is teljes körűnek tekinthető, megtalálhatók a posta hálózatában. Vannak olyan termékeink is melyek akár kétezer postahelyen, azaz az igen kis településeken is elérhető, ahol nincs egyéb pénzintézet. Ez olyan értékesítési potenciált jelent, amit nem szabad kihasználatlanul hagyni.
Ebben a versenyben mindent meg kell tennünk, hogy az ügyfelek megszerzésében, megnyerésében, a termékek értékesítésében a legjobb teljesítményt nyújtsuk. Ehhez van szükségünk partnerre: biztosítóként a Magyar Posta Biztosítóra, banki partnerként pedig elsősorban az FHB Bankra.– Hogyan kapcsolódik a Posta a takarékszövetkezeti integrációhoz?
– A szövetkezeti integráció megvalósulása egy hosszabb folyamat, aminek eredményeként létrejön egy olyan pénzügyi hálózat, ami a vidéki Magyarország számára versenyképes és magas színvonalú pénzügyi szolgáltatásokat tud nyújtani. Ebben a Magyar Posta is részt vesz. És már most is van példa az együttműködésre, hiszen már a Takarékszövetkezetek is forgalmazzák az eredetileg a Posta által elindított Magyar Posta Takarék Ingatlan alapot. Ugyanakkor a Posta számára a folyamatosság biztosítása a banki termékek esetén már 2013-ban szükségessé tette egy megfelelő banki partnerrel való együttműködést.– A leendő állami közműszolgáltató holding körül milyen szerep vár a Magyar Postára?
– A Magyar Posta már eddig is nyújtott szolgáltatásokat a közművek részére: a díjbeszedési piacnak a sárga és fehér csekken keresztül jelentős szereplője volt, most a Díjnet révén piacvezető az EBPP-szolgáltatások terén, továbbá a csoport a Posta és a Díjbeszedő erőfeszítéseinek egyesítése révén számlanyomtatás piacán is az első helyen áll. Végzünk még óraleolvasási tevékenységet, hozzánk tartozik a közműszámlák faktorálását végző Díjbeszedő Faktor, tavaly óta pedig ügyfélszolgálati tevékenységet is nyújtunk a postahelyeken. Az alapok és a tudás tehát már megvan, nincs még egy olyan vállalatcsoport a piacon, amelyik ezeket a tevékenységeket együtt ilyen módon tudja nyújtani. Így ezen szolgáltatások teljes körű nyújtására az állami szektoron belül is a Magyar Posta Csoport a leginkább alkalmas szereplő. A feladatunk most az, hogy megtervezzük, hogyan és milyen módon lehet még teljesebb mértékben és magas színvonalon megvalósítani az állami közműszolgáltató számára is.– A POS-rendszer megújítása mellett milyen fontos beruházások vannak még folyamatban?
– Az elmúlt közel két év igen sűrű volt a társaság számára, jelentős beruházások és változások zajlanak, zajlottak le. Az újonnan bevezetendő elektronikus fizetési megoldásoknak csak egyik példája a csekkek QR-kódokkal történő kiegészítése. Két EU-s projekt már megvalósítás közeli állapotban van.Az Agora néven futó fejlesztés keretében a kistérségi postákon olyan funkciókat telepítünk, amelyek bizonyos ügytípusokban az ügyfelek számára a közszférához történő kapcsolatteremtést segítik. A másik uniós projekt a hibrid kézbesítési és konverziós rendszer kiépítése, ezt az év végégig befejezzük. Ennek lényege, hogy a lakossági ügyintézés során elektronikus dokumentumokat tudunk majd papír alapúvá, illetve papír alapúakat elektronikussá konvertálni hitelesített módon, az elektronikus közigazgatási program részeként.
A logisztikai rendszerünk nagyon jelentős beruházása, hogy a budaörsi levélfeldolgozó központ gépparkját az idén lecseréljük. A csomaglogisztikában Magyarországon elsőként indítottuk el a csomagautomaták telepítését, ahol ma már kártyás fizetéssel utánvétes csomagot is át lehet venni, továbbá év végére, jövő év elejére tervezzük, hogy csomagot is fel lehessen adni az automatákon keresztül.
Vannak olyan fejlesztéseink is, amelyek kevésbé láthatóak: ilyen a csomagkövetési szolgáltatás fejlesztése vagy a gépjárműpark GPS-szel történő ellátása, ami a járattervezést könnyíti meg, illetve költségmegtakarítást eredményez. Továbbá az elmúlt év elején a kézbesítőket segélyhívó berendezéssel láttuk el. És a Magyar Posta is teljesíti azokat a beruházásokat, melyek jogszabály-változás miatt szükségesek, ilyen például az online pénztárgépek rendszerbe állítása, aminek során mintegy 2500 darab új pénztárgép beszerzése és telepítése történt meg. Tekintve, hogy több mint 5 ezer darabot kellett kiváltani, ehhez a kiskereskedelmi tevékenységet újra kellett gondolni.
Folyamatosan zajlik a Magyar Posta viszonylag öreg, a motorkerékpárokkal együtt több mint háromezer darabos járműparkjának megújítása is. Tavaly 300 járművet cseréltünk le, és az idén folytatjuk a 2013-ban elindított programot. Azt is jelentős eredménynek tartom – egy több éves fejlesztésről van szó -, hogy ma már közel 2200 posta dolgozik a postai integrált IT rendszerben, míg ez pár évvel ezelőtt kevesebb volt, mint 400.
– 2013-ban jelentősen javult az eredmény az előző évhez képest. Az idén milyen eredményre számítanak?
– Az üzleti terv pozitív eredménnyel számol – úgy látjuk, hogy az üzleti tervet és a tavalyi évet is meghaladó nyereséggel zárhatunk az idén. Az elmúlt évet 1,3 milliárd forintos adózott nyereséggel zárta a Magyar Posta, ami jelentős eredménynövekedés volt mind a 2012 évi veszteséghez, mind a korábbi évekhez képest, ha a „megtisztított” üzemi eredményt nézzük. 2013 évben a pénzügyi tranzakciós illeték (PTI) egyszeri, rendkívüli befizetési kötelezettsége – amit az I-IV. havi forgalom után 208 százalék mértékben kellett teljesíteni és nem hárította át a Magyar Posta – 3,8 milliárd forintot tett ki.Az egyszeri pénzügyi tranzakciós illetéktől megtisztított adó előtti eredmény 2013-ra közel 7,5 milliárd forinttal javult (adó előtti eredmény pénzügyi tranzakciós illeték nélkül: 2012: -1,815 milliárd forint, 2013: 5,660 milliárd forint), ami a piaci kihívásokat, kiemelten a 2013-ra teljessé váló postai liberalizációt figyelembe véve óriási eredménynek tartok.
Azért is jelent kihívást az árbevétel illetve az eredmény növelése, mert – mint azt az elején is említettem – a klasszikus postai ágazatok árbevétele évek óta csökkenő tendenciát mutat, amit lassítani lehet, de megállítani nem. Sajnos ténykérdés, hogy a Magyar Posta bevételi struktúrájában a klasszikus tevékenységekhez kapcsolódó bevételek aránya még nagyon nagy, ezért ezek csökkenése a teljes postai bevételi poolra nagy nyomást fog gyakorolni a következő években is, amit a struktúraváltással lehet érdemben ellensúlyozni. Miután a Magyar Posta alkalmazkodási folyamata a nemzetközi és hazai kihívásokhoz viszonylag későn indult el, ezért most erőltetett tempóban kell haladnunk. Nem kérdés, hogy a 2013-ban elfogadott új stratégiát meg fogjuk valósítani.
A 2008-ban bekövetkezett pénzügyi, majd gazdasági válság, ha közvetett és elnyújtott módon is, de a Magyar Posta működésére is komoly hatással van. Érthető, hogy az üzleti partnerek költségcsökkentési intézkedései az olyan szolgáltatások igénybevételét is érintették, amit posta nyújt, gondoljunk csak példaként a papíralapú küldemények elektronikus csatornára terelődésének fokozódására. Míg 2008-ig dinamikus növekedés volt tapasztalható az árbevételben, azóta a Magyar Postára nehezedő, folyamatosan növekvő terhek mellett csökkenő árbevétellel kellett számolni.
Az idei évben is számos esemény gyakorol hatást a vállalat eredményére, de ettől függetlenül is el lehet mondani, hogy az alaptevékenységek szintjén is, és összességében is azt várom, hogy az elért eredményességet fenn tudjuk tartani, illetve növelni fogjuk.
– Mi okozta a tervtől való eltérést tavaly, mi lett jobb?
– A levél- és csekkforgalom esetében csökkenéssel, a csomag-üzletágban növekedéssel számoltunk. Utóbbi téren 2013 nagyon jól sikerült, minden idők legnagyobb forgalmát bonyolítottuk le mintegy 11,5 millió csomagküldemény célba juttatásával, és az eddigi adatok alapján az elmúlt évek évi 10 százalékot meghaladó növekedési dinamikáját idén is teljesíti a társaság, amit remélem, hogy az ezen a piacon hagyományosan rendkívül erősnek számító IV. negyedév még kicsit fokozni is tud majd. Mindemellett a levél- és csekkforgalom esetében is biztosítható a társasági eredmény a hatékonyságnövelés és a takarékos működés révén, vagyis a költségracionalizálás igen jelentős motorja az eredménybővülésnek.Erre is lehet olyan példákat mondani, melyek jól szemléltetik az elmúlt időszak eredményeit. Például 2013 év eleje óta 17 százalékkal, 4265 négyzetméterrel csökkentettük a központi irodaházban bérelt területet, de a létszám tekintetében is a racionális működés fenntartása a szempont. Az elmúlt 2,5 évben a társaságirányítási és központi területek létszáma összesen több mint 20 százalékkal csökkent, míg a végrehajtási területeken ez az érték nem éri el az évi 3 százalékot. Ráadásul a költségtakarékosság ellenére a KSH országos átlagkeresethez viszonyított postai átlagkereset aránya 2014-re az előző évhez képest 2,2 százalékkal növekedett úgy, hogy bérfejlesztést csak 320 ezer forint bruttó fizetés alatti munkavállalók esetén hajtottunk végre, így az irányítási terület bérszintje nem változott.
Fokozottan törekszünk a postahelyi ügyfélforgalom színvonalának növelésére. Ennek érdekében 2013 eleje óta 59 postán felújítási munkákat és újabb 128 posta esetén akadálymentesítést hajtottunk végre, illetve fejezünk be várhatóan 2014 év végéig. Továbbá kiemelt figyelmet kap a várakozási idő és a sorban állás csökkentése, aminek eredményeként idén majdnem minden hónapban sikerült növelnünk a 7 percen belül kiszolgált ügyfelek arányát, míg az átlagos várakozási idő mindössze 4,5 perc az ügyfélhívó rendszerrel ellátott posták ez évi több tízmilliós ügyféladatai alapján. Mindezen intézkedések együtt tudják biztosítani hosszú távon a Magyar Posta eredményes működését.”
Forrás:
Komoly változások jönnek sárgacsekk-fronton is – itt az új postai stratégia; Napi.hu; 2014. október 22.
