közigazgatás: magyar

Beszámoló a kötelező önkormányzati tanfolyamról

Szerző: 2014. november 23.június 10th, 2017No Comments

„Az önkormányzással kapcsolatos legfontosabb ismeretekkel a helyhatósági képviselőknek is rendelkezniük kell. Ezért jó ötletnek tartja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára, hogy nekik tanfolyamon kell részt venniük.

A kormányhivatalok által szervezett kurzusokon feladataik ellátására nagyjából 17 ezer választott tisztségviselőt készítenek fel, amit törvény ír elő. Zongor Gábor felvetésünkre nem vitatta: erre egy nap kevés lehet, mert legfeljebb bizonyos alapismeretek átadására van lehetőség, és vélhetően konzultációra sincs lehetőség, a gyorstalpalót ennek ellenére sem tartja haszontalannak.

A TÖOSZ különben már 2010-ben szervezett a kormányhivatalokkal közreműködve kétnapos tréninget a polgármestereknek és a képviselőknek, majd évente egy-egy napos továbbképzést is meghirdettek. Zongor ezzel kapcsolatban elmondta: például a hatáskörökkel, a polgármesteri hivatalon belüli munkamegosztással, a felelősségi viszonyokkal, a költségvetéssel, a társulások működésével vagy a településüzemeltetéssel kapcsolatos kérdésekkel mindenkinek tisztában kell lennie. Szerinte ezért nincs azzal semmi gond, hogy jogszabály kötelezi a képviselőket tanfolyamon való részvételre.

A mohácsi járás önkormányzati képviselői a múlt héten már átestek a négyórás képzésen. Több település képviselőit is megkérdeztük, s ők egyöntetűen azt mondták, hogy hasznos volt a félnapos „összetartás”, mert jó előadóktól praktikus információkat kaptak. Az sem volt felesleges – jegyezte meg az egyik diplomás bólyi képviselő, akit most választottak meg először –, hogy a tananyagot korábban már írásban megkapták. Egyébként azok is dicsérték a képzést, akiknek nem ez lesz az első ciklusa, egyikük, a közgazdasági szakközépiskolát és számos önkormányzati tanfolyamot végzett Lovas Norbert, Bezedek község 37 esztendős alpolgármestere elismerte, hogy bár 2010. óta tölti be ezt a tisztet, ráadásul ügyintézőként is dolgozik a 260 lelkes baranyai község önkormányzatánál, mégis sok újat hallott. Lovas megemlítette, hogy korábban is volt ilyen képzés, de arra sosem mentek el, mert nem volt kötelező. Most viszont mandátumvesztéssel járna a hiányzás – tette hozzá.

A félnapos kurzus végén a „diákok” tesztet írtak, viszont annak eredményét nem ismerhették meg, mivel az – állítólag – az előadóknak volt fontos. Tudni akarták ugyanis, hogy mennyire rögzült a tananyag. A tesztet azonban nem mindenki írta meg, voltak, akik inkább megléptek a „doga” előtt – vagy inkább elől.

Csongrád megyében az első tréninget Kisteleken tartották, a járáshoz tartozó önkormányzatok képviselői számára. Belehallgattunk a képzésbe, amelyen a meghívottak szép számban megjelentek, viszont a kormányhivatal vezetője megbetegedett, és nem jött el, a hangosítás pedig elromlott. A rendezvény elején bejelentették, hogy azok, akik részt vesznek a képzésen, és sikeresen megoldják az előadásokat követő tesztet, tanúsítványt kapnak. Ezek azonban még nem készültek el, mivel nem dőlt el, hogy azt a belügyminiszter aláírja-e. Így a bizonyítványt majd postán küldik el a képviselőknek.

Darabos Orsolya, a kisteleki járási hivatal vezetője kiemelte: nemcsak az első ízben megválasztott képviselőknek van szüksége a képzésre, hanem azoknak is, akik már több ciklusban testületi tagok voltak, hiszen az elmúlt években új törvények születtek. A változások irányáról azt hangsúlyozták az előadók, hogy a helyi autonómia nem jelent abszolút függetlenséget az országos közügyektől, mert az új önkormányzati törvény az egységes államszerkezet részeként kezeli a településeket. A helyhatóságok önállóságát az önálló testület szimbolizálja – mondták –, függetlenül attól, hogy vannak-e saját intézményei, s van-e saját hivatala. Gyakorlati kérdésekről is szó esett. Elmondták például, hogy mikor lehet zárt ülést elrendelni. Többek között olyankor, ha üzleti titkot sértene a nyilvánosság. Például, ha a közbeszerzési pályázatok feltételeit nyilvánosan tárgyalná meg a testület, az sérthetné nemcsak az önkormányzat, hanem a pályázaton résztvevő egyes vállalkozók érdekeit is.

A képviselők tettek föl konkrét, vélhetőleg a saját önkormányzatuknál felmerült kérdéseket – például lehet-e bizottsági tag vagy elnök az alpolgármester –, ezekre azonban nem kaptak egyértelmű választ. Részben, mert ez ügyben a törvény szövege sem egyértelmű, részben pedig mert a képzők láthatólag tartózkodtak olyan válaszoktól, amelyekre esetleg helyi konfliktusok eldöntése érdekében hivatkozni lehetne.”

Forrás:
A minimumot sem hiszik el a polgármesterekről; Népszabadság; 2014. november 21.