közigazgatás: magyarszakirodalomtársadalom

A kiutat keresik az elnéptelenedő falvak

Szerző: 2014. december 8.No Comments

„Magyarországon négyszáz olyan település van, amelynek lakosságszáma nem éri el a kétszáz főt, s kéttucatnyi olyan, ahol ötvenen sem laknak.

Elöregedő lakosság, rohamosan fogyó népesség, periférikus elhelyezkedés, ahová csak a mobilposta és a távolsági busz jár – ezek jellemzik azokat a falvakat, amelyek lakosságuk jelentős részét elvesztették az elmúlt évtizedekben – derült ki a KSH „Települések a lét határán” című kiadványából. Magyarországon négyszáz olyan település van, amelynek lakosságszáma nem éri el a kétszáz főt, illetve amely 1970 óta elvesztette népességének több mint ötven százalékát. A Kossuth Rádió Közelről című műsora arról készített összeállítást, hogy vajon van-e kiút azokon a helyeken, ahol alig húszan élnek, visszafordítható-e a folyamat, hogyan próbálják megállítani a kistelepülések elsorvadását.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Teresztenyén ma már csak tizenheten élnek, annak ellenére, hogy ennél többen, harmincan vannak bejelentkezve a településre, ők azonban víkendháznak használják az épületeket, és többnyire csak nyáron tartózkodnak ott. Mivel munkalehetőség nem volt a környéken, a fiatalok elköltöztek a zsákfaluból. A festői kis településen orvosi rendelő ugyan van, az orvos azonban csak minden második héten rendel. A rendőrség is jelen van a faluban, mert lopások gyakran előfordulnak.

Brogli Attila polgármester még bízik a település jövőjében. Elmondta: harmadik éve folytatják a startmunkát, amelyet pritaminpaprika termesztésével kezdtek, mostanra három fóliasátruk van 1200 négyzetméteren. Tagjai lettek a Mangalicatenyésztők Országos Szövetségének, harminc mangalicakocával génmegőrzésbe kezdtek. A falunak van még ötszáz tojótyúkja, és egy halastava is. Céljuk, hogy saját lábra álljanak, munkát tudjanak biztosítani, s ezzel visszacsalogassák azokat, akik falun szeretnének élni, állatot tartanának.

A dél-békési Magyardombegyházon a lakosság lélekszáma szintén folyamatosan csökkent, az öregek meghaltak, a fiatalok pedig elmentek más településekre. Ráadásul pár évvel ezelőtt a falu olyan anyagi helyzetbe került, hogy egy időre még a közvilágítást is kikapcsolták, a szolgáltatások pedig leépültek. Az utóbbi egy évben azonban változott a helyzet, többen visszatértek a faluba.

Dús Ildikó társadalmi megbízatású polgármester a műsorban elmondta: a javulás a harmadik éve folyó közmunkaprogramnak tudható be. Többen visszatértek a faluba azok közül, akik korábban nagyobb városokban próbáltak munkát találni, de nem tudták fizetni az albérletet, s a faluban még mindig olcsóbban meg tudnak élni. A hatvanas-hetvenes években sokan elvándoroltak ipari területekre az akkor ezer lakosú településről, ahol mára 265-en élnek.

Dús Ildikó elmondta: a fő foglalkoztató az önkormányzat, 65 embernek adnak munkát: van, aki szőnyegszövőként, seprűkötőként dolgozik, de van varroda, foglalkoznak állattenyésztéssel, fóliasátorban zöldségtermesztéssel.

A Zala megyei Iborfia a legkisebb falvak közé tartozik, néhány évvel ezelőtt nagy szó volt, hogy növekedett a lakosság, akkor már 13-an éltek az aprócska településen. A lakosok közül öten nyugdíjasok, a többiek pedig aktívan dolgoznak. Pedig korábban 180 laktak Iborfián, és még iskola is működött, mesélte a műsorban az egyik ott élő.

A Dél-Dunántúl egyik legkisebb települése, Patosfa Szigetvár és Kaposvár között található. A csend és a jó levegő miatt sokan szívesen maradnának a faluban, de a legtöbben inkább elmennek.

Libickozma aprócska zsáktelepülés Somogyban, a Balatontól húsz kilométerre, amelynek negyven állandó lakója van, de a nyári hétvégéken megháromszorozódik a lakosságszám. A falu lakatlan házait ugyanis víkendháznak vásárolták meg a városiak és külföldiek. A helyiek úgy látják, a falu akkor maradhat fenn, ha üdülő településsé válik.

Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont igazgatója a falvak elnéptelenedése nagyon sok dologtól függhet, de általában az eredeti megélhetési alapok megszűnése a legjellemzőbb. Aki a falvakban nem találja meg az agrármegélhetését, rendszerint a városba költözik, hogy az iparban, a kereskedelemben vagy a szolgáltatásban helyezkedjen el.

A kistelepülések változó sikerrel küzdenek a továbbélésért, s mivel nagyon alacsony a lakosságszám ezekben a falvakban, meghatározó, hogy milyen a humán kapacitás. Ha akad egy vállalkozó kedvű ember, aki új szerepet talál a falunak, ott esély lehet a megújulásra.

A Magyar Urbanisztikai Társaság a kistelepüléseknek falumegújítási díjat is kiírt, s ebben nagyon jó példák találhatók. Tihany például nemrégiben egy európai díjat is megnyert, tette hozzá Ongjerth Richárd.

A probléma nem nemzet- és ország-specifikus, ez egy világszerte érvényesülő trend, amely a technológia fejlődésével van összefüggésben. A változás kedvezőtlenebbül érinti a hagyományosan agrárgazdasági múlttal rendelkező településeket, mint például az olyanokat, amelyek más tevékenységeket is folytattak, tette hozzá a szakember. ”

Forrás:
A kiutat keresik az elnéptelenedő falvak; Híradó/Kossuth Rádió; 2014. december 7.
Települések a lét határán : Erősen fogyó népességű törpefalvak Magyarországon; Központi Statisztikai Hivatal; 2014. április 28. (pdf)
Kapcsolódó adatok (xls)