A közösségi finanszírozás

„A közösségi finanszírozás a világgazdasági válság után vált egyre inkább meghatározó alternatív finanszírozási formává. Az elmúlt évek során több féle üzleti modell alakult ki, amelyek közül a tulajdonosi tőke, a hitelezés, a jutalom és az adományalapú modelleket vizsgálja tanulmányában Kuti Mónika, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa és Madarász Gábor, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi hallgatója.

A 2008-as pénzügyi világgazdasági válság visszavetette a bankszektor forráskihelyezési hajlandóságát, ezzel egy időben a bankok iránti bizalom is csökkent (Wood és Berg, 2011). Innovatív ötletek, startup vállalkozások, valamint már létező kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) finanszírozási szükséglete, a digitális technológiai fejlődés és a pénzügyi innováció életre hívta az alternatív finanszírozás azon formáját, ami internetes platformokon keresztül közvetít projektötletek és forrásjuttató tömegek között.

A banki – jelentősen uniformizált – szolgáltatási palettához képest a közösségi finanszírozás sokkal rugalmasabb, egyedi igényeket jobban kielégítő forrásszerzést tesz lehetővé a kkv-szektor számára, ahol a finanszírozó és finanszírozott közötti kommunikáció sajátos hangsúlyt kap. A közösségi finanszírozás (crowdfunding) során nyílt felhívásnak eleget téve számos ember önként és közvetlenül finanszíroz valamilyen célt, általában egyénenként csak kis összeggel támogatva azt, akár pénzért, termékért vagy szolgáltatásért cserébe vagy ingyen (Belleflamme et al., 2013a).

A közösségi finanszírozási platformok olyan weboldalak, amelyek lehetővé teszik menedzsereknek, vállalkozóknak és egyéb projektek kezdeményezőinek, hogy nyilvános felhívást intézzenek az oldal látogatói felé és közzé tegyék a projektek részleteit. A potenciális támogatók a projektek között böngészhetnek és a számukra szimpatikus projekteket pénzzel támogathatják. A mai digitális technológia révén számtalan felhasználó, kezdeményező és potenciális adakozó egyaránt olcsón és könnyedén tud csatlakozni ezekre az oldalakra. A platform a kampányindításban és forrásgyűjtésben asszisztál.

A közösségi finanszírozás demokratizálja a projektek finanszírozását és annak módját. Shiller (2013) szerint az utóbbi években három pénzügyi innováció született, amelyek közül az egyik maga a közösségi finanszírozás (crowdfunding) az úgynevezett benefit corporation és a társadalmi hatást kifejtő kötvény (social impact bond) mellett, amelyek közös jellemzője, hogy a társadalmat, a közösséget és a tömeget helyezik a középpontba.”

Forrás:
A közösségi finanszírozás; Kuti Mónika, Madarász Gábor; Pénzügyi Szemle; 2014/3, 374-385. oldalak (pdf)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, szakirodalom, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.