„Bonyolultnak tartja az Európai Bizottság (EB) a 2015-2020-as uniós költségvetés ciklus forrásainak felhasználására benyújtott, egyeztetés alatt álló magyar agrár-vidékfejlesztési programot. Az EB szerint a magyar program túl sok tervezett intézkedést tartalmaz, ez pedig veszélyeztetheti a későbbi végrehajtást. Szakértők szerint az valószínűsíthető, hogy az elfogadáshoz Magyarországnak csökkentenie kell a programban szereplő intézkedések számát. Egyelőre nem tudni, hogy a bizottsággal folytatott egyeztetések mikor fejeződnek be, de a Miniszterelnökség komolyan mérlegeli, hogy egyes új pályázatokat saját országkockázatra a program végeleges uniós jóváhagyása előtt meghirdet.
Túlságosan bonyolult az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint az az új agrár-vidékfejlesztési program, amelyet Magyarország tavaly nyújtott be a brüsszeli testülethez – tudta meg az agrárszektor.hu. Az EB december végén juttatta el a Miniszterelnökséghez azt a levelet, amelyben megfogalmazta álláspontját a magyar elképzelésekkel kapcsolatban.
Mint ismert, a Lázár János vezette Miniszterelnökség tavaly vette át a vidékfejlesztés irányító hatósági feladatait a korábbi Vidékfejlesztési Minisztériumtól, amely időközben Földművelésügyi Minisztériummá alakult és az úgynevezett uniós közvetlen kifizetések felügyeleti jogkörét tartotta meg. Magyarország a 2015-2020 közötti új uniós költségvetési ciklusban összesen mintegy 1200 milliárd forintnak megfelelő agrár-vidékfejlesztési támogatást használhat fel, amely az átlagosan 15 százalékra tervezett nemzeti kiegészítő forrást is tartalmazza. (Vidékfejlesztésre eredetileg 3,45 milliárd eurónyi uniós támogatást kaptunk, amelyből azonban a kormány előbb 15 százalékot átcsoportosított a területalapú támogatásokat (SAPS) is tartalmazó közvetlen kifizetésekhez, később viszont arról is döntött, hogy 1037 hektáros birtokméret felett elvonja a nagygazdaságok SAPS-támogatásait, és az így kapott, évi 20 milliárd forint körüli összeget a vidékfejlesztési kasszába helyezi át. Így a 3,45 milliárdos eredeti összeg módosult ugyan, de érdemben nem változott).
Az Európai Bizottság szerint azt új magyar agrár-vidékfejlesztési program bonyolultságát az okozza, hogy túlságosan sok tervezett intézkedést tartalmaz, ez pedig a későbbi végrehajtást (kifizetéseket) veszélyeztetheti. Ezért ágazati szakértők úgy vélik, hogy Magyarországnak a program elfogadásához csökkentenie kell majd a programban szereplő intézkedések számát. Egyes vélemények szerint valóban eltúlzott, hogy a választható „menürendszert” rögzítő, uniós agrár-vidékfejlesztési alaprendeletből a magyar programban szinte minden lehetséges támogatási elem szerepel. Ez a későbbi jogcímenkénti kifizetések elaprózódásához vezethetne, miközben a végrehajtást a számtalan megkövetelt eljárásrend, kockázatelemzés és ellenőrzés nehézkessé tenné.
A konkrét intézkedési elképzelések közül Brüsszel kifogásolja, hogy Magyarország a tervek szerint túlságosan keveset fordítana a vidékfejlesztéshez sorolt, de közvetlenül nem agrárgazdasághoz kötődő Leader-kifizetésekre. Bár az új uniós előírások „legalább 5 százalékos” Leader-részarányt határoznak meg, a bizottság nem csak nálunk, hanem más tagállamoknál is szóvá tette, hogy kevesli a betervezett 5 százalékos legkisebb mértéket. A Leader favorizálása – hívják fel a figyelmet szakértők – arra utal, hogy Brüsszel nem szívesen látja a hatékonyság- és versenyképesség növelő agrár-vidékfejlesztési projekteket Magyarországon (sem). A Lázár János vezette Miniszterelnökség ugyanakkor már a kormány tavalyi megalakulása után deklarálta, hogy éppen ezekre, illetve a munkahelyteremtő beruházásokra kívánja szánni a támogatásokat az eddigi „templomfelújítások és játszótérépítések” helyett.
Úgy tudjuk, Brüsszel komoly kifogásokat támaszt a magyar öntözésfejlesztési tervekkel kapcsolatban is, holott e lehetőség szintén szerepel az uniós agrár-vidékfejlesztési alapjogszabályban. A bizottság az öntözés növelésére irányuló magyar szándékok miatt környezetvédelmi aggodalmakat fogalmazott meg, miközben magyar vélemények szerint a klímaváltozás alapvetően indokolná a mintegy 100 ezer hektáros, jelenlegi hazai öntözött terület bővítését, és más fórumokon a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédését maga Brüsszel is szorgalmazza.
A magyar agrár-vidékfejlesztési programra adott bizottsági véleményből több más pontos is kitűnik, hogy ellentmondásos megállapításokat tartalmaz – állítják ágazati szakértők. A dokumentumból az is kiderül, hogy Brüsszel kedvelné az uniós szinten is új agrár-vidékfejlesztési intézkedéseket, mint amilyen például az úgynevezett rövid ellátási láncok vagy az innovációs csoportok támogatása. Ezeket információink szerint a magyar program is fontosnak tartja, de részletes végrehajtásukkal kapcsolatban ma számtalan bizonytalansági tényező merül fel, mivel az Európai Bizottság maga is rendkívül sűrűn módosítja saját idevonatkozó részletes jogszabályait, amelyek pedig csak az elmúlt év végén jelentek meg.
A még szükséges egyeztetések miatt egyelőre kérdéses, hogy Brüsszel a magyar programot mikor fogadja el. Úgy tudjuk azonban, a Miniszterelnökség komolyan mérlegeli, hogy egyes új pályázatokat saját országkockázatra, a program uniós jóváhagyása előtt kiír. Előrehozott meghirdetésekre azonban csak olyan intézkedéseknél nyílhat mód, amelyeknél a tárgyalások során látszik, hogy alkalmazásuk miatt Brüsszel később sem emel majd kifogást.”
———-
„A sajtóban napvilágot látott állításokra reagálva, fontosnak tartjuk leszögezni, hogy az Európai Bizottság nem kritikát, hanem szakmai észrevételeket fogalmazott meg a Vidékfejlesztési Program kapcsán, minden tagállam esetében ugyanígy jár el.
Az intézkedések száma elsősorban technikai kérdés. Amennyiben a Bizottság feltétlenül szükségesnek tartja, a Miniszterelnökség megvizsgálja a program egyszerűsítését, és ennek keretében a tervezett intézkedések számának csökkentését.
A 2014-2020-as időszakban az uniós tagországok többségéhez hasonlóan Magyarország kormánya is úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrás 5 százalékát biztosítja a LEADER-programra. Ennek indoka, hogy az új uniós vidékfejlesztési támogatásokból a Kormány minél több forrást tudjon vidéki munkahelyteremtésre, beruházásokra, a magyar vidék versenyképességének erősítésére fordítani.
Az ország mezőgazdasági területéből közel 1,5 millió hektár aszály érzékeny, ebből jelenleg mintegy 250-300 ezer hektár alkalmas az öntözésre, ám e terület csupán harmadát öntözik ténylegesen a gazdálkodók. Magyarország az uniós tagállamok közül az öntözött terület nagyságát tekintetve az utolsó előtti helyen áll. Azon túl, hogy az öntözött területek nagysága jelentősen lecsökkent az utóbbi évtizedekben, a meglévő öntözőrendszerek többsége is elavult és erőforrás hatékonysága elmarad a kívánalmaktól. A kormány kiemelt célja ezért az ország hatékony öntözési rendszerének kiépítése, s ezzel összefüggésben olyan támogatási rendszer létrehozása, amely hozzájárul a meglévő öntözőberendezések erőforrás-hatékonyságának javításához és az öntözött területek növeléséhez, csökkentve ezzel a mezőgazdaság klímaváltozásnak való kitettségét. Éppen a klímaváltozásra, a szélsőséges időjárásra és az aszályokra történő felkészülés jegyében, a gazdák védelmében, kiszolgáltatottságuk csökkentése érdekében kívánjuk növelni az öntözött területek nagyságát. Kitartunk ezen álláspontunk mellett, és bízunk abban, hogy az Európai Bizottság megérti szakmai érveinket és sikerül megvédeni a magyar gazdák érdekeit.
A tárgyalások mielőbbi sikeres lezárása fontos célkitűzésünk. Az egyeztetések magas szinten, intenzíven zajlanak az Európai Bizottság illetékeseivel.
A Miniszterelnökség szükség esetén nem vár a vidékfejlesztési program hivatalos elfogadására, hanem már azt megelőzően megnyithat egyes pályázatokat, akár nemzeti kockázatra is.”
Forrás:
agrarszektor.hu; 2015. január 26.
A Miniszterelnökség közleménye; Miniszterelnökség; 2015. január 27.
