gazdaságközigazgatás: magyar

Buda-Cash botrány: önkormányzatok bajban

Szerző: 2015. február 25.No Comments

„Somogyban szerdán zárt ajtók fogadták az ügyfeleket, a kaposvári központú Dél-Dunántúli Takarék Bank (DDB) mind a 37 megyei fiókjában bankszünnapot rendeltek el. Az egyéni számlavezetők mellett vállalkozások és önkormányzatok sora szembesült azzal, hogy zárolták a számlájukat.

Czeferner Józsefné (Fidesz-KDNP) nagybajomi polgármester az MTI-nek arról számolt be, hogy a zárolás miatt veszélybe került a másfélmilliárd forintos csatornaberuházás, aminek a tervek szerint egy hónap múlva lesz a műszaki átadása. Az önerőt biztosító lakossági befizetéseket a DDB-nál vezetett számlán vannak. Több mint 400 család csaknem 100 millió forintjáról van szó, és még senkitől nem kaptak tájékoztatást, hogy ehhez mikor tudnak hozzájutni.

Fülöp Gyula, az igali önkormányzat jegyzője arról tájékoztatott, hogy a város a DDB-nél lévő számláját is zárolták, ezért szerdán – noha az önkormányzatoknak a törvény szerint csak egy helyen lehet számlájuk – egy másik bankban nyitottak számlát, hogy az állami normatívák és a helyi adók már arra érkezzenek. Erről tájékoztatták az államkincstárt, egyúttal azt kérték, hogy az állami normatívákat néhány napra helyezzék egy letéti számlára és majd az új számlára küldjék, így nem lesz gond a bérek és a szociális segélyek kifizetésével. Felvették a kapcsolatot a közüzemi szolgáltatókkal is, türelmet kérve a kifizetésekre.

Több mint 80 önkormányzat került nehéz helyzetbe
Szólt arról is, hogy szerdán elsőbbséggel levelet küldtek a lakosságnak, azt kérve, tekintsék tárgytalannak a múlt héten küldött, az ez évi adóbefizetésről szóló levelükben megjelölt bankszámlaszámot. Ha csak az első félévi befizetések – ennek határideje március 15. – a zárolt számlájára kerülnének, akkor az további 50-60 millió forinttal növelné a jelenleg ott lévő mintegy 10 millió forintot és ez nagyon komoly nehézséget jelente – mondta a jegyző, akinek tudomása szerint több mint 80 somogyi önkormányzat van hasonló helyzetben.

A Somogyi Hírlap szerdán az internetes oldalán arról írt, hogy több tízezer somogyi érintettje lehet a Buda-Cash brókerház botrányának. A bank kaposvári központjánál a várakozókat nem engedték be, egy ügyintéző közölte, hogy banki üzemszünet van, ezért az ügyfelek nem tudják kivenni a pénzüket a kedden megjelölt egymillió forintos értékhatárig sem. Barcson reggel több százan gyűltek össze, hogy pénzüket, megtakarításaikat kivegyék. “Szemtanúk elmondása szerint egyesek már az ajtót akarták betörni, amikor nem kaptak semmiféle tájékoztatást” – írta a Sonline.hu.

A portál információi szerint a barcsi járás 26 településéből 21-nek a DDB-nél van számlája. A legtöbb önkormányzat most rendkívüli testületi ülést, válságértekezést hívott össze, hogy egy másik banknál nyitható számláról döntsön. Bár az egyeztetés folyamatban van az államkincstárral, a kifizetések óhatatlanul csúszhatnak – írták.

Méltányos eljárást ígér a NAV
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) méltányosan jár el azokkal szemben, akik fizetési nehézséggel küzdő pénzintézetnél vezetik bankszámlájukat, és emiatt nem tudnak határidőben eleget tenni adó- és járulékfizetési kötelezettségüknek – válaszolta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az MTI szerdai megkeresésére. Az MTI azt szerette volna megtudni a NAV-tól, hogy mi lesz azokkal, akik a Buda-Cash ügye, helyzete miatt be a bevallások során késedelembe eshetnek.

Windisch László, a jegybank alelnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be: a Magyar Nemzeti Bank több évtizedes visszaélés-sorozatot gyanít a Buda-Cash Brókerháznál, ezért azonnali hatállyal felfüggesztette működési engedélyét, és a brókerházzal összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bank (DRB) bankcsoporthoz tartozó négy banknál is korlátozó intézkedéseket, így a betétkifizetés 1 millió forintos korlátozását rendelte el.

A jegybank alelnök tájékoztatása szerint a Buda-Cash Brókerháznál mintegy 15-20 ezer, a DRB bankcsoportnál pedig mintegy 100-120 ezer ügyfél lehet érintett, akik kártalanításra számíthatnak. Hozzátette, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szerint a kártalanításra kötelezett szervezetek, a banki betétekért helytálló Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (Beva), amely az ügyfeleknek a tagoknál letétként kezelt pénzét és értékpapír-állományát biztosítja, eleget tudnak tenni ennek.”

Forrás:
Buda-Cash botrány: önkormányzatok bajban; Hír24; 2015. február 25.