Magyarország: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató 2015-ben

Magyarország összesített eredménye
0,41, ezzel a 20. helyen áll a 28 uniós tagállam sorában. Magyarország az elmúlt évben legfőképpen az összekapcsoltság terén tudott előrelépést felmutatni: a vezetékes szélessáv a háztartások 94%-ába eljut, 76%-uknál pedig nagy sebességű a szolgáltatás. Emellett az internethasználat aránya is kiemelkedően magas. A magyarok ebben a tekintetben felülmúlják az uniós átlagot: előszeretettel interneteznek, 80%-uk használ közösségi hálózatokat, ami a legnagyobb arány az EU-ban. Magyarország teljesítménye ugyanakkor átlag alatti, ha a digitális közszolgáltatásokat (online kormányzati, közigazgatási és egészségügyi szolgáltatásokat) nézzük. Az internetezőknek csak 31%-a vesz igénybe rendszeresen e-kormányzati szolgáltatásokat, a háziorvosoknak pedig mindössze 2,2%-a juttatja el elektronikus úton a recepteket a gyógyszerészekhez. A digitális technológiák integráltsága terén Magyarország szintén alulmarad a többséghez képest: a vállalkozásoknak csak 16%-a él az elektronikus információcserét biztosító technológiák lehetőségeivel, 5%-a használ felhőalapú szolgáltatásokat és 8,9%-a van jelen a közösségi médiában, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban.

Magyarország az alacsony teljesítményű országok közé sorolható, azon belül teljesítménye jobb az átlagosnál.

1. Összekapcsoltság
Összekapcsoltság tekintetében Magyarország teljesítménye éppen az uniós átlag alatt marad. Az előző időszakhoz képest ez jelentős előrelépés, ami elsősorban a frekvenciafelosztásban elért haladásnak és a nagy sebességű szélessávú szolgáltatások terjedésének köszönhető.

Magyarországon a háztartások 94%-a fér hozzá vezetékes szélessávú szolgáltatásokhoz, azaz a lefedettség hiánya – szemben az uniós 3%-kal – 6%-os. A nagy sebességű szélessávú technológiák mindazonáltal a háztartások 76%-ába jutnak el, ami meghaladja az uniós 62%-ot.

Magyarországon éles a verseny az xDSL- és a kábeles szélessávú platformok között. A nagy sebességű szélessáv térhódítása a kábeltechnológia elterjedtségével magyarázható, de a VDSL-lefedettség is növekedésnek indult.

Magyarország kezd felzárkózni a vezetékes szélessávú hozzáférés terjedését tekintve: a DESI 2015 tárgyidőszakában a háztartások 68%-a rendelkezett vezetékes szélessávú internet-előfizetéssel, így ez csak kevéssel maradt el a 70%-os uniós átlagtól. Ami azonban a mobil szélessávú szolgáltatások terjedését illeti, Magyarország az utolsó helyen áll. Az elkövetkező években ez várhatóan változni fog, mert a rádióspektrum közelmúltbeli felosztása növekedést indíthat el ezen a fronton.

2. Humán tőke
A humán tőke (digitális készségek) terén elért 0,48 pontjával Magyarország a 19. helyen áll az uniós tagállamok sorában, de az alacsony teljesítményű országok csoportjának átlagánál jobban teljesít.

A magyarok 75%-a használja az internetet, ami megfelel az uniós átlagnak, és az előző időszakhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat.

Ha a digitális alapkészségek meglétét és az IKT-szakemberek arányát nézzük, Magyarország teljesítménye azonban némileg elmarad az uniós átlagtól. A digitális gazdaság kiteljesítéséhez elengedhetetlen, hogy kiemelt figyelmet kapjon a digitális készségfejlesztés.

Magyarországon más tagállamokhoz képest nincs elég természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai végzettségű diplomás. Márpedig ők az üzleti világban fontos szerepet játszanak a digitális technológiák nyújtotta lehetőségek kiaknázásában.

3. Internethasználat
Az internetfelhasználók Magyarországon összeségében számtalan tevékenységet végeznek online, és arányuk meghaladja az uniós átlagot.

A magyar internetfelhasználók körében a hírolvasás (85%) és a közösségi hálózatok használata (80%) volt a legnépszerűbb online tevékenység a vizsgált időszakban. Ami ez utóbbit illeti, a közösségi hálózatokban való részvétel aránya a legmagasabb az EU-ban.

Az internetet a felhasználók 47%-a használja zenehallgatásra, filmnézésre vagy online játékra, 52%-a pedig videohívásra.

Az előző időszakban tapasztalt fejlődés ellenére Magyarország még mindig jóval az uniós átlag alatt teljesít az internetes banki tranzakciók és az online vásárlás terén. Az e- kereskedelmet is számításba véve ez a kínálati oldalt is érinti, mivel a termékeiket és szolgáltatásaikat online értékesítő kkv-k aránya szintén nem éri el az átlagot.

4. A digitális technológiák integráltsága
A DESI 2015 által elemzett szempontok közül a legrosszabb eredményt Magyarország a digitális technológiák üzleti integráltsága terén érte el (0,22). Az volna a kívánatos, ha a vállalkozások nagyobb mértékben kihasználnák az online kereskedelemben, a közösségi médiában és a felhőalapú alkalmazásokban rejlő lehetőségeket.

Csak akkor beszélhetünk valódi digitális gazdaságról, ha a vállalkozások teljes mértékben élnek a digitális technológiákban rejlő előnyökkel és lehetőségekkel egyfelől azért, hogy javuljon hatékonyságuk és termelékenységük, másfelől pedig azért, hogy elérjenek a vevőkhöz, és üzleti forgalmat bonyolítsanak. Magyarországnak ehhez még hosszú utat kell bejárnia.

A digitális technológiák meghonosítása a munkatermelékenység-növekedés fontos motorja, ezért ösztönözni kell. Magyarországon arányaiban nagyon kevés vállalkozás használ ilyen technológiákat. Ebben a tekintetben így sereghajtónak számít az EU-ban: az elektronikus információcserét csak a vállalkozások 16%-a, a felhőalapú szolgáltatásokat 5%-a, a közösségi médiát pedig 8,9%-a veszi igénybe. Digitalizálás nélkül a vállalkozások nem tesznek szert olyan fokú hatékonyságra és termelékenységre, amellyel meg tudnák vetni lábukat a digitális világgazdaság piacán.

Az online kereskedelem üzleti szempontból rengeteg lehetőséget tartogat, amit ki kellene tudni használniuk a magyar vállalkozásoknak. A kkv-k közül nagyon kevesen értékesítenek online (9,8%). Akik mégis, azok elsősorban nem az EU-n belül (uniós tagállamokban csak 3,9%-uk), és nem számottevő az ebből származó forgalmuk (6,9%).

5. Digitális közszolgáltatások
Ez az a terület, ahol Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt érte el. Teljesítménye a csoportján belül is jóval átlag alatti.

A közkiadások csökkentésének egyik módja, ha a közszolgáltatásokat korszerű, hatékony eszközökkel, online kínáljuk a felhasználóknak. Az így elért hatékonyságnövekedésnek a vállalkozások, a polgárok és a közhivatalok egyaránt előnyét látják. Az online közszolgáltatások terén Magyarországon rendkívül sok még a tennivaló. Az eredmények alapján e tekintetben a sereghajtók között van az EU-ban.

Digitalizálás révén az egészségügyi rendszerben kínált szolgáltatások hatékonysági foka is nagymértékben javítható. A magyar háziorvosoknak mindössze 12%-a oszt meg egymással betegadatokat elektronikusan, szemben az EU 36%-os átlagával. Ugyanez érvényes az elektronikus vényekre is: a háziorvosoknak mindössze 2,2%-a küldi át elektronikus úton a gyógyszerészeknek a recepteket, ami az Unión belül az egyik legrosszabb aránynak számít. [Az országjelentéshez tartozó táblázatok és az egyes fogalmak magyarázata megtalálható a hivatkozott pdf-ben. Szerk.]”

Forrás:
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, 2015. Országprofil Magyarország; 2015. február 23. (pdf)
Hungary (részben az előző pdf-ben megtalálható információ olvasható a weboldalon, részben különböző vizualizációs lehetőségeket lehet használni)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, társadalom, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.